Remeteség

Bakancslistás helyre jutottam el a hétvégén, a Majki Kamalduli Remeteségbe. Egy kicsit nehezen találtuk meg Majkpusztát. Mikor megérkeztünk épp szemetelni kezdett az eső, de mire a közeli kis étteremben megebédeltünk újból napsütés lett. Óránként indul vezetett túra.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat adományozott. Ekkor kezdték építeni, egy osztrák építész Franz Anton Pilgram tervei szerint. Halála után az Esterházyak uradalmi építésze, Fellner Jakab fejezte be. 1770-ben elkészült a kolostor, 17 cellaház, és a templom.

A kamalduliak anyakolostoruk mintájára alakították ki a majki kolostort is. A kolostor két részre tagolódik: az U-alakú főépület (foresteria), ahol a közös helyiségek voltak: refektórium, könyvtár, gyógyszertár, betegszobák, gazdasági helyiségek, vendégszobák. De itt kaptak helyet a prior szobái, és a nem magányban élő testvérek lakóhelyiségei is.

A másik nagy rész az úgynevezett clausura, vagyis az a rész, ahol a remeték cellái állnak.

A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom a kolostor középpontjában, ma már csak csonka tornya és egy támpillér áll, földrengés és villámcsapás következtében. A templomtoronyból Esterházy Pál Harmonia caelestis című művének dallamai csendülnek fel bizonyos időközönként harangjáték formájában. (Csodás!!!)

A rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában. A némaságot fogadott, fehér csuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencésektől szigorúbb aszkétikus rend szerint éltek. A rend önfenntartó volt, földművelésből és jótékonysági adományokból élt. Beszélniük – elöljárójuk engedélyével – évente két alkalommal, (húsvét, karácsony) három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez. 1782-ben II. József feloszlatta a kamalduli rendet.

A cellaház négy helyiségből  áll: kápolna, lakószoba, műhely, és kamra. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozik, ahol a remeték gyógy-, fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. Ezen kívül kézműves tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással, a kertet körülvevő magas fal biztosította.

Az egyes cellák kápolnáik eltértek egymástól. A más-más szent tiszteletére felszentelt kápolnákat a szent oltárképével látták el. Itt az alapító szent Romuald. Az egyszerű külsejű cellaházak oromzatán a támogató főúri családok márvány és homokkő címerei.

 

Miután a rendet felszámolták az Esterházy család visszavásárolta az államtól az elkobzott területet, és az 1800-as évek folyamán először bérbe adta posztógyártás céljára, majd később átalakította, a kor divatja szerint, vadászkastéllyá.

A rendházból kialakított kastély az Esterházy család téli lakhelye lett – nyáron csákvári kastélyukban laktak – egészen a második világháború végéig.

Refektórium (ebédlő) freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. Az Utolsó vacsora ábrázolása a refektórium különleges értéke.

Az Esterházy család egy cellalakásban talált menedéket. Egyik fiuk a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresve meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.
Itt egy kis érdekesség......http://www.litera.hu/hirek/film-keszult-az-esterhazy-csalad-majki-eveirol

A 13-as cella grófnője (film)

 http://www.oroszlanyimedia.hu/hirek/2016/12/28/a-13as-cella-grofnoje

A Párizs környéki Grobois falucska Kamalduli kolostorának volt lakója II. Rákóczi Ferenc 1715-1717 között. A kolostor magányában talált megnyugvást a hányatott sorsú fejedelem zaklatott lelke, s végakarata szerint szívét a kolostorban temették el.

A háború után kezdődött az igazi kálvária. A Remeteségben voltak bányászlakások, volt szakközépiskola, korábban katonai fogda.

A majkihoz hasonló kamalduli remeteség Csehországban, Olaszországban és Lengyelországban maradt fent, utóbbi falai között még ma is remeték élnek – az ő mindennapjaikat bemutató fotókiállítás látható.

 Rengeteg fotót készítettem, nehéz volt válogatni belőle.

A cellák felújítása most kezdődik, a kolostor gyönyörűen rendben van. Egyes cellákat átalakítottak kis szállásokká, már régebben is meg lehetett itt szállni. Elhatároztuk, hogyha megnyílnak újból, elmegyünk és egy napot úgy töltünk el, mint a remeték, szótlanul. Remélem minél hamarabb sor kerül erre, mert a hely lenyűgöző, bár nagy próbatétel elé nézünk....... :)))