Lechner-palota

A Múzeumok Éjszakáján egy délutánra megnyitották az Iparművészeti Múzeumot.

2025-ben írtam róla>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/03/vajon-mikor.html 

Az épület 1893-1896 között épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint, magyar szecessziós stílusban. 2017-ben zárt be, rekonstrukciós munkálatok miatt, de sajnos ez a Covid miatt félbemaradt.

Nyitott előcsarnok

A falakat Zsolnay Vilmos és Dr. Wartha Vince által kifejlesztett csempék borítják.

Üvegcsarnok, az épület központi helye

Lechner vastartókkal áthidalt üvegcsarnoka 1896-ban a modern mérnöki technológia és a művészi fantázia csúcsa volt. Az eredeti, színes üvegmennyezet megsemmisült.

 

Első emeleti galéria

Mindenki hófehérnek ismeri és a fehér ragyogását csodálja az Iparművészeti Múzeum tereiben, de nem volt mindig ilyen. A múzeum belső kiállítótereinek a fala eredetileg színes mintás, festett volt – csak 1915-ben alakították át a mai egyszínű fehérre. A rekonstrukciós előkészületek folyamán feltárták az épület első emeleti galériájának eredeti mennyezeti díszítőfestését.

(1915-ben az alsórákosi Sükösd-Bethlen kastély 17. századi mennyezetének másolata került be a múzeumba, amelyet fel is helyeztek a kiállítótérbe, hosszú évtizedekre láthatatlanná téve az eredeti falfestést. A Brassó megyében található műemléképület mennyezeti díszítése egyike volt azoknak a nagyon értékes stukkódíszeknek, amelyek a művészetkedvelő Bethlen Gábor fejedelem műpártolása révén, az Erdélyben foglalkoztatott olasz származású művészek első magyarországi műveiből fennmaradtak. Miközben a XVIII. századi eredeti stukkó az enyészeté lett, az Iparművészeti Múzeum mennyezetére felerősített másolat épségben átvészelte az évtizedeket.)

A múzeum őrzi a középkori és kora újkori Magyarországról egyetlenként fennmaradt nemesi kincstárat, az Esterházy családét. A II. Világháborúban az Esterházy-kincstár darabjai szinte teljesen megsemmisültek, a törmelék alól kimentett töredékek 1949-ben kerültek a múzeumba a restaurátorok értő kezei közé. 

A bezárt épület adott otthont 2022-ben a 735. kiállításnak, a kincstár restaurálásra váró műtárgyait tekinthette meg a közönség. A múzeum dolgozói egy titkos akció keretében ásták ki a törmelék alól az Esterházy-kincstár sérült ötvöstárgyait és textíliáit. Az Opus 735 kiállítás fotóanyaga ennek a mentőakciónak állított emléket.

Az intézményvezetés folyosói, irodái

Udvar

Lechner Ödön és Pártos Gyula eredetileg egy teljesen körüljárható épületet terveztek, de ez nem valósult meg. 

Rekkenő hőségben egy órás sorakozás után jutottam be. Éreztem, hogy megéri a várakozást, már bezárása előtt is annyira vágytam, hogy láthassam, de akkor nem volt rá lehetőségem.

"Itt Isten a gazda, mi csak lakók vagyunk"

Már túl vagyok a Múzeumok Éjszakáján is, de még mindig a június elejei élményeimről írok. Nehezen érem magam utol. Feljövök egy pár napra Pestre és azt sem tudom merre szaladjak. Az Epreskertbe, ha lehetőség van bemenni, nem hagyom ki. Sokat is írtam már róla, de itt állandó a megújulás. Új diákok, új alkotások. 

Imádom ezt a miliőt, ámulatba ejt, néha elképeszt az új generáció....

Az előző bejegyzésben a festészetről tettem fel egy kis bemutató részletet, most jöjjenek a szobrok, kisplasztikák.

Gondolom sokuknak példakép Strobl Alajos, akinek köszönhető ez a környezet. 

Pihenő Hermész (vagy Ülő Merkúr) szobor másolata.

A hallgatók restaurálták 

Az eredeti ókori szobor, amely a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban van, a görög szobrász, Lüszipposz műhelyéhez köthető. A szobor a fiatal istent, Hermészt ábrázolja, amint egy sziklán ül, és lábára a szárnyas sarut (taláris) köti. A másolatot az 1890-es években állíthatták fel, és hagyományosan a művészeti akadémiák növendékeinek mintaként szolgált.

Nézzük a friss alkotásokat

 

Tévedés ne essék, nem én kávéztam, az egyik alkotás :)) 

A Somogyi József teremben még nem jártam, valójában a fríz teremből nyílik, és Strobl Alajosnak volt a műterme, amint a lenti képből is látszik.  Így örültem, hogy itt is volt kiállítás. Somogyi József szobrász (1916-1993), az iskola tanára volt. 

A fríz teremről itt írtam>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/03/kettos-elmeny.html

 

A kálvária ajtaja is megnyílik ilyenkor

Valami készül....

 

A kert hátulja, amit sosem hagyok ki, századjára is megdöbbent...

Vajon a műtermekben látott női szobrok is idekerülnek? 

Kő Pál (szobrászművész 1941-2020) epreskerti műtermének bejáratánál, amíg ott tanított, ez állt az ajtón, „Itt Isten a gazda, mi csak lakók vagyunk.” Most is ezt olvasom  az egyik ajtón...