Pincétől a padlásig

Bejárhattam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a pincétől a padlásig. (BME) Ez az egyik legrégebbi fővárosi felsőoktatási intézmény.

Az aulája ismerős volt számomra, a fiam is ide járt, itt vette át a diplomáját. Büszkék is vagyunk rá......

A XIX sz. elején a campus keleti felét a kiszélesedő Duna-meder foglalta el, a nyugati részén pedig szántóföldek és szőlők terültek el. A szabályozatlan Duna gyakran kiöntött, rendszeresen voltak jeges árvizek, mivel a zátonyok, és a Csepel sziget akadályozták a tavaszi jéglevonulást. Az 1838-as árvíz a Bartók Béla út vonaláig gyakorlatilag mindent összedöntött. 1870-ben készültek el a szabályozási tervek, melyek alapján a Duna szabályozási vonalában védőgátakat építettek, és ekkor épült ki a Kopaszi- gát is. A későbbi campus területe ezután ipari negyedként működött. 

1896-ban a területen egy ideig keleties hangulatú mulatónegyed működött “Konstantinápoly Budapesten” névvel. Az esős időszak és a szúnyogok azonban elriasztották a budapestieket, a mulatónegyed hamarosan csődbe ment. 

A terület végleges funkciója 1899-ben alakult ki, amikor a Műegyetem campusát költöztették ide. A munkálatok irányításával Czigler Győző egyetemi tanárt, az ókori építészet professzorát bízták meg.  Ez a terv Czigler 1905-ben bekövetkezett halála miatt csak részlegesen valósult meg, az építkezés vezetését ezután Hauszmann Alajos vette át. Segítségére volt Petz Samu.

A CH néven ismert, megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök, bár az épület homlokzatán az 1782-es év szerepel. Mivel ezt a dátumot tekintik a műszaki egyetem alapítási évének. Egyedül ez a épület őrzi tökéletesen Czigler eredeti elképzeléseit.

 

 

Az egyetem 1906-1909-ben épült központi épülete, a "K" épület, amely az UNESCO Világörökség része.  Az egyetem legnagyobb épülete. Eredetileg kétszintes volt, mára már három szinttel büszkélkedik. 

A főbejáratot díszítő négy monumentális szobor, allegorikus formában jeleníti meg a technikai tudományokat. (építő, építész, gépész és vegyész) A szobrokat eredetileg Senyei Károly szobrászművész mintái alapján faragták, ám a II. világháborúban megsemmisültek, állítólag a túlpartról a szovjet katonák "rajtuk" gyakorolták a célbalövést. Az újraformázásra csak 2007-ben került sor. Mivel az arcokról nem maradt fenn fotó, a Képzőművészeti Egyetem hallgatói ismeretlen modellekről mintázták hölgyeket.

 

 

Bejárat

Aula 

Szkéné Színház, a K épület legfelső szintjén

A budapesti kulturális élet egyik meghatározó színfoltja, alternatív színház jelentős nemzetközi kapcsolatokkal.

Irány a padlás

Kilátás a tető síkban

Egy kis asztalosműhely az építészhallgatóknak, a folyosó is tele volt makettel szaladgáló diákokkal.

 

Az egész épület egy labirintus, így a vezetőnk azzal kezdte, hogy elmagyarázta az épület rendszerét és kezünkbe nyomott egy térképet, hogy ha lemaradunk ki találjunk. (Anno a tűzoltók is emiatt égtek bent.)

Előadó, gyönyörű régi fapadokkal és régi húzgálós táblákkal

Kilátás a gyönyörű Zsolnay tetőkre és a könyvtár “huszártornyára”, óratoronyára.

 

Egy átalakítás előtt álló előadó, a terveket a diákok készítik

Egy több, mint 500 fős előadó

régi padokkal

A rektori hivatal szobái

Díszterem, épp pedagógus napot ünnepelték

 

Kilátás a teraszról

A legalsó szint az alapok és pince (mai csőalagút), mely egy járható közműalagúton keresztül az egyetem összes épületével összeköttetésben van. A II. világháborúban légoltalmi pinceként funkcionált, és itt működött a 2006-os tűzvészig a lőtér is.

 

Sóhajok hídja a könyvtár épülethez

Pecz Samu tervezte, aki egy funkcionálisan átgondolt, korszerű könyvtárat hozott létre

 

 

A homlokzat jellemző anyagai a színes zománcozott betétekkel tarkított tégla, faragott kő, pirogránit.

 

A II. világháború során hetekig frontvonal volt az épület, hadianyag-központként is működött, ráadásul gépágyú- és gépfegyverszék is volt benne, emiatt folyamatos támadások érték, jelentős károk keletkeztek, sok helyen a födémek teljesen földszintig beszakadtak, a Díszterem boltozata leomlott, elpusztultak a bejárat díszei, az allegorikus szobrok, és a műszaki berendezések jó része.

 

Pecz Samu tervezte két műhelyépület egyike. Régen itt működött a mezőgazdasági gépek tanszék.

 

Az 1927-ben állított első világháborús emlékmű. Alkotója Bory Jenő, aki székesfehérvári "vártulajdonosként" is ismert. 

1956-os műegyetemi emlékmű, amely a forradalom bölcsőjének állít emléket. A Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész és Schilling Zsolt építész alkotása, melyet 2006-ban avattak fel. A helyszín történelmi jelentőségű, hiszen 1956. október 22-én itt fogalmazták meg a diákok a híres 16 pontot, amely elindította a forradalmat.

 "Üdv néked, ifjúság! Üdvöz légy, magyar nép!"