Arte et Marte

A Széchenyi téren megnéztem közelebbről is Széchenyi István (1791-1867) szobrát. Engel József szobrász és Weber Antal építész alkotását, melyet 1880-ban állítottak fel. 

A szobrász tipikus Arte et Marte (tudománnyal és fegyverrel) testtartásban ábrázolta, a bal kezét a kardja markolatán nyugtató, jobb kezében pedig irattekercset tartó alakot. Olyan embernek állított emléket ily módon, aki fegyverrel és szellemmel is tenni, hatni kívánt.

A Lánchíd pesti hídfőjénél elhelyezkedő Roosevelt teret 2011-ben keresztelték Széchenyi térre. A Pestet Budával összekötő Lánchíd, valamint a Tudományos Akadémia megalapítása közismert tény Széchenyi életében.

A szobor mitológiai mellékalakjai, Széchényi munkálkodásait jelképezik. 

Ceres,

a földművelést szimbolizálja, Széchenyinek a korszerű gazdálkodás és annak finanszírozása érdekében tett erőfeszítéseire utal.

Neptunus, 

utal a Dunát átívelő Lánchídra, a Duna alsó folyásának szabályozására, hajózhatóvá tételére, és ezzel a magyar kereskedelem számára a tengeri összeköttetés megteremtésére. 

Minerva,

a tudományt és a művészetet személyesíti meg, amelyek a bőség, a gazdagság, az uralkodói hatalom forrásai.

Vulcanus,

 a magyar gyáripar elindítójaként emlékeztet Széchenyire.

Engel József szobrász (1815-1901)

Hosszú külföldi tartózkodás után, 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte az Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti Széchenyi-szobor elkészítésére kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival újabb pályázatot nyert. Művét sokan kritizálták, inkább Izsó Miklós szobortervét támogatták. Engel sorscsapásként élte meg a támadásokat, amelyek után itthon már csak mellőzésben volt része. Külföldön ugyanakkor szép sikereket könyvelhetett el. 1880 után alig dolgozott, félig elfeledve halt meg Budapesten 85 éves korában.

 

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Izsó Miklós

a Széchenyi-emlékmű pályázatán monumentális, garabonciás hatású tervével Engel József mögött a második helyet érte el.

Izsó Miklós szoborterve

Vasárnapi Ujság, 1866. április 15. 

Piszkos Fred megkerült

 Megkerestem Piszkos Fredet, a kapitányt a Duna parton.

Kolodko Mihály a Széchenyi térnél helyezte el új szobrát, Rejtő Jenő regényhősét, 

Piszkos Fred, a kapitány, amint félig az utazóládájában fekve, pipával a szájában pihen a pesti rakparton, közel az MTA-hoz és a Lánchídhoz.

 

Szecessziós csoda

Budapest ikonikus sétálóutcájában, a Váci utca 9. szám alatt egy igazi gyöngyszem bújik meg. Valamikor Philanthia virágüzlet működött itt.

Még karácsony előtt fotóztam a kirakatát, akkor épp karácsonyi jellegű tárgyakat árultak. Most, hogy megint arra jártam a tavaszra, húsvétra rendezték át a kirakatot. Legközelebb lefotózom, hogy milyen lett. :))

Az üzlet Kőrössy Albert Kálmán építész tervei alapján készült 1904-1906 körül. A boltnak otthont adó, Nákó-házat Hild József tervezte, de az üzletnek a szecessziós külső-belső kialakítása Kőrössy munkája.

Valódi ritkaság, hogy Kőrössy által megálmodott eredeti belső teret is láthatunk. Az ajtó, az oldalsó falakon a két nagy olajfestmény, a falburkolat, a vörös bársonyhuzatú kanapé, a kasszapult és a márványkandalló  

 

A falképek az eredeti enteriőr részei, Márk Lajos, korának egyik „sztárja” festette őket. 

 

Az 1867-ben született festőművész és grafikus Budapesten, Münchenben és Párizsban is a legnevesebb festőiskolákban tanult, Benczúr Gyula is volt a mestere. Hosszú éveket töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ahol elismert és sikeres portréfestőként tartották számon. Sok hírességet és államférfit megörökített Wilson amerikai elnöktől kezdve Bajor Gizin át I. Ferencz Józsefig. Budapesten is benne volt a művészeti élet sűrűjében, barátai voltak a korabeli írók és költők, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Heltai Jenő.

Az utcafronton a Philanthia felirat fölötti vörösréz rózsafejek is egy évszázada ott vannak. (Philanthia jelentése virágszeretet.)

 

A Philanthia első tulajdonosa Huszár Józsefné Szabó Jozefa volt, és az üzlet kezdettől kulturális szerepet is betöltött a virágárusítás mellett. A Magyar Nők Közművelődési Köre rendszeresen itt tartotta művészeti zsúrjait, valamint képzőművészeti kiállításoknak is teret biztosított. Nemcsak belvárosi hölgyeknek és színésznőknek készültek itt virágköltemények, de 1916-ban a királyi pár koronázása alkalmából a Philanthia kötötte Zita királyné virágcsokrát is.

Legenda vagy valóság, hogy hátul a Muskátli Presszó volt, egy helyre nyílt a hátsó kijáratuk, ahol egy bordélyház működött. Anno hosszú idő volt megkötni egy csokrot, addig volt, aki helyet foglalt itt a kanapén, és volt, aki hátrament. Nagyon sok minden arra utal, hogy ez egy valós történet. 

Mesél a keménycserép

 Néprajzi Múzeum 

Hétköznapi luxus

 A királyné asztalától a parasztházig kiállítás 

Rájöttem, hogy imádok mindenféle szép edényt. A Zsolnay, holicsi, hollóházi,  Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatásában gyönyörködhettem. 

 

Tobzódás 600 keménycserép sokszínű világában, a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig.

Ecet és olajtartó (Kassa 1810-1820)

A keménycserép, más néven kőedény, egy 1100–1200 °C-on égetett, fehér, vékony falú, jól díszíthető, finoman formázható anyag, amely a 18. század első felében indult hódító útjára Angliából. Néhány évtized alatt meghódította Európát, majd a magyar piacot is. Olcsóbb és egyszerűbb az előállítása, mint a porcelánnak.

 

A nyugat-szlovákiai Holicsban 1743-ban kezdte meg működését az első manufaktúra, melyet Mária Terézia férje Lotaringiai Ferenc alapított.

A 19. század során a hazai műhelyek és gyárak keménycserépből készült termékei egyszerre lettek a polgári otthonok elegáns kellékei a parasztházak díszei, és helyet kaptak az uralkodói asztalokon is.

Iglói edények

A 19. század közepén Kassa, Igló és az erdélyi Batiz termékei voltak a legelterjedtebbek. A század második felében eluralkodó magyaros stílus legkiválóbb képviselője az apátfalvi (ma Bélapátfalva), hollóházi, városlődi üzem volt.

A Kiegyezés után két irányban fejlődött tovább a keménycserépgyártás, egyik irány a köznépi, paraszti tárgykultúra, másik irány az iparművészeti tárgykultúra. 

Az első az 1873-as bécsi világkiállítás, ráirányította a figyelmet a háziipari kultúrára, népi kultúrára.

Az 1885-ös kiállításon nagy sikert aratott Fischer Ignác művészete, amit ez a 136 cm magas  óriásváza is reprezentál.

Tökvirágos kaspó

A szecesszió egyéni, magas minőségű darabjai a körmöcbányai és a budapesti Drasche gyárból kerültek ki. Az utolsó komolyabb művészi eredményt a kispesti Gránit gyár art deco készítményei képviselik.

Pálinkás Béla festőművész tervei alapján díszített Art Nouveau tárgyak Fischer Emil gyárából

Zsolnay dísztál, amelyet Klein Ármin tervezett. Klein Ármin a pécsi Zsolnay-gyár egyik legmeghatározóbb alkotója volt a historizáló korszakban. 

Az 1896-os millenniumi kiállítás. A Zsolnay gyár itt mutatja be először az eozin mázat.  

Csodás Zsolnay - millenniumi dísztál

A párizsi világkiállításon (1900) megjelentek a historizmus és a szecessziós tárgyak

A Fischer Ignác által alapított budapesti gyár híres volt historizáló stílusú dísztárgyairól, amelyek gyakran merítettek ihletet a keleti (perzsa, török) és a magyar népi motívumokból.

 

Görgey Artúr tábornok hagyatékából kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe a gazdagon díszített, virágmintás és „törökös” motívumokkal díszített edények. A városlődi gyár egyik legjelentősebb korszaka a Mayer (vagy Láng és Mayer) család nevéhez fűződik a 19. század második felében.

A 19. sz. közepén a polgárság és nemesség a keménycserép helyett már inkább porcelánt vásárolt. A gyáraknak új piacot kellett keresniük. A megoldást, a szegényebb városi és paraszti lakosság felé fordulás adta. Ehhez a réteghez alakították a formákat, egyszerűbb tányérokat, leveses és lapos tálakat és kancsókat gyártottak tömeggyártásban.

 

A „bécsi rózsa” és társai előbb kézi festésben, később sablonokkal, nagy szériákban terjedtek el, miközben a feliratok: emlék, keresztnevek, jókívánságok, vallásos szövegek a 19. század végére személyes üzenetté váltak.

Az utolsó keménycserepet gyártó Gránit Gyár Kispesten, a rendszerváltás idején szűnt meg. 

A kiállítás után körülnézek, hogy vajon milyen keménycserép tárgyaim vannak még. Sokkal nagyobb becsben fogom őket tartani

Szerintem megint kezd divatba jönni, nagyon szép készleteket látok, csak ezek egyszínűek. Már régóta szeretnék magamnak egy ilyet beszerezni.