Magyar írásbeliség múltja

Magyar Nemzeti Levéltár

A Bécsi kapu téri épületben őrzik az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek és intézmények, az egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. A hatalmas iratanyag legértékesebb része a több mint százezer, 1526 előtt keletkezett oklevelet magában foglaló középkori gyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele.

Pauler Gyula volt, aki szorgalmazta egy önálló levéltári épület felépítését. 1912-ben Pecz Samu műegyetemi tanár kapott erre megbízást, aki  egy romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. (Legismertebb alkotása a Vámház körúti vásárcsarnok.) 1913-ban indult meg az építkezés, azonban az első világháború megakadályozta a befejezést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején fordulat állt be. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be a levéltár ebbe a csodás palotába. Ezek a bejárat melletti táblák rájuk emlékeznek.

 

A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. 1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Talán a Hauszmann program keretében helyreállítják a toronnyal együtt az épületet, bár ez nem biztos még, mert több beruházás halasztva lett.

Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést.

Körben a falakon fontos történelmi jeleneteket ábrázoló freskók három emeleten keresztül, Dudits Andor festőművész munkái.

Szent Koronát tartó angyal

 

Az első emeleti freskók a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatait jelenítik meg.

Tanácsterem

 

Mátyás király budai könyvtárában

 

Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke, aki az európai hírű gödöllői kastély építtetője volt. A képen Johann Lukas von Hildebrandt építésszel beszélget a kastély előtti kertben.

A második emeleten található többi freskón a 17–18. század politikai és kulturális életének további jelentős személyiségei láthatók.

A történelmi Magyarország városainak címerével díszített színes üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. A második világháborúban a főigazgató levitette a pincébe, így megmenekültek a pusztulástól. Róth Miksa közreműködött a falak és mennyezetek ornamentális díszítésében, illetve egyes fém díszítőelemek tervezésében is. Ez utóbbi kivitelezését Jungfer Gyula végezte.

 Debrecen címere :))

 

A harmadik emeleti freskók a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat mutatják be, a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, az Operát vagy az Üllői úti klinikát. 

Kutatóterem

A folyosókon kisebb méretű szoborcsoportokat csodálhatunk meg.

Még most jártam itt először március 15-én. Mesés az épület. 

Fantasztikus, hogy itt a gyerekeket, felnőtteket milyen sok érdekes programmal várják város szerte a nemzeti ünnepen. Mennyivel több élmény, információ ér egy fővárosi gyereket!

Gellérthegy mandulafája

Ma a délelőtti napsütésben felsétáltam a Gellérthegyre megnézni a szépséges virágzó mandulafát. Ez tavaszköszöntő rituálé számomra itt Budapesten.

Rengetegen voltak. Kissé idegesítő volt, hogy egy-egy leányzó a korláton kibújva hosszan pózolt a fa alatt, miközben többen arra vártunk, hogy tudjunk pár fotót készíteni, ahol nem illegeti valaki magát éppen! :))

Mennyire le van maradva a természet. Tavaly február végén készítettem a mandulafa virágos fotókat és ilyenkor már a virágzó cseresznyefákat fotóztam a Millenáris Parkban.

>>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/mandulaviragzas.html

Kokárda

Március 15-én a Magyar Nemzeti Levéltárban jártam, a Bécsi kapu téren, ahol ezt a szép kokárdát saját kis kezemmel készítettem! Gyönyörű dolgokat láttam ezen a nevezetes napon.

A képen Jókai Mór, aki 200 évvel ezelőtt született 1825-ben.

Leginkább Petőfi neve forrt össze a március 15-i ünneppel, azonban Jókai szerepvállalása legalább ennyire jelentős volt.

A hagyomány szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének estéjén a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór, szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kapták az első kokárdákat.

Vajon mikor...?

Sajnos még mindig ilyen állapotban van az Iparművészeti Múzeum az Üllői úton

A magyar szecessziós építészet remekműve, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület külső burkolatán és a tetőn végigfutó pirogránit technológiát Lechner Zsolnay Vilmossal közösen fejlesztette és próbálgatta. Az épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896-ban.

Első főigazgatója, Ráth György (1828–1905) volt. Csak a gyönyörű Zsolnay cserepes kupola kandikál ki a köré vont drapéria mögül.

A múzeum 2017-ben zárt be rekonstrukciós munkálatokra hivatkozva. Azt olvastam, hogy ebben az évtizedben nem fog elkészülni, mivel nem áll rendelkezésre hozzá az anyagi forrás. 

Sajnos sosem jártam benne. 

Vajon lesz-e lehetőségem még látni...?

Reformkori hangulatú sétahajó

Megcsodáltam a Kisfaludy lapátkerekes gőzöst a Dunán

A Kisfaludy volt az első balatoni gőzhajó, melyet gróf Széchenyi István kezdeményezésére építettek. A Balaton költőjeként is ismert Kisfaludyról nevezték el, mely Széchenyi 55. születésnapján, 1846-ban indult első útjára Balatonfüredről. 1877-ig volt szolgálatban. Fábián Janka: A szabadság szerelmesei című könyvében olvastam a gőzhajó vízre bocsátásáról.

2012-ben megszületett az ötlet a Kisfaludy újjáépítéséről. Az eredeti tervek megsemmisültek a II. világháború alatt, így néhány rajz és egy fénykép segítette az építőket. A korhű hatás érdekében a lapátkerék meghajtás elengedhetetlen feltétel volt, ma azonban ezeket nem gőzgépek, hanem villanymotorok hajtják. Az újjászületett Kisfaludy 2015-ben futott ki először a balatonfüredi kikötőből. 

A  Balaton után már a Dunán találkozhatunk vele. A Kisfaludy az Erzsébet híd lába mellett található Dock 10-ből indul, 1 órás dunai városnéző hajóutakat kínál.

Ki fogom próbálni.....

Napsütéses vasárnap

A Várnegyedben mindig találok új témát....

Innen kitiltanám az autókat!

Sok országban az óvárosban tilos gépkocsival behajtani.

Háború ellenes vagyok

Zajlik az élet körülöttünk, véletlenül lettem szemtanúja a felvonulásnak vagy tüntetésnek. Pont ott szálltam le a várbuszról, ahol a fotósok álltak, így én is beálltam közéjük fotózni. 

Mindig megdöbbenek, hogy az emberek, hogy esnek egymásnak a közösségi médiában, mert valaki nem pont azt a véleményt osztja, mint ők. Rettenetes helyesírás és stílus. Elkeserítő ez a megosztottság.

Remélem, hogy minél hamarabb vége lesz a háborúnak és a felek meg tudnak egyezni, hogy ne legyen több értelmetlen halál, pusztítás!

Szarvas a bejáratban.....

Tavaly nyílt Budán a Bem József téren egy ötcsillagos luxus hotel, a Kimpton Bem. A bejárati ajtaja keltette fel a figyelmemet, így utánanéztem az épületnek.

Eredetileg egy 1840-ben épült budai magtár és egy kincstári sütöde állt ezen a területen, ezt 1849-ben vette birtokba az osztrák sereg, majd a dualizmus idején laktanyává alakították, és felépítették hozzá a Radetzky-laktanyát.

1897-ben épült fel a Benedicty József és Neuschloss Károly által tervezett laktanya, melyből mára csak a díszes neoreneszánsz homlokzat maradt meg. Az I. világháború alatt hadikórházként működött, ahol Fedák Sári is önkéntes ápolónőként szolgált. Majd borzalmak helyszíne lett az épület. A német megszállás idején először a Gestapo, később a Nyilaskeresztes Párt Halálfejes Légiója használta bázisként. A háború után az ÁVH költözött be az egykori laktanyába. A rendszerváltás idején az MDF budapesti pártszékháza lett. Később a párt kiköltözött az épületből. A ház romlásnak indult, a felújításával sem foglalkoztak.

A Bem Kimpton Hotelt és a mellette lévő Bem Center irodaházat a 3H Építésziroda tervei alapján újították fel, és 2024-ben adták át. A hotel belső tereit a holland dizájner, Marcel Wanders keltette életre. 

Nekem nem sokat mondott a Kimpton név, így annak is utánanéztem. Bill Kimpton 1981-ben alapította a butikhotel koncepcióját az Egyesült Államokban. Minden szálloda az adott helyszín egyedi kultúráját és karakterét tükrözi. Több világvárosban és üdülőhelyen találkozhatunk velük.