2023. július 5., szerda

Erre-arra

Debreceni séta
Napsütés, árnyék, kenyér illat, vízcsobogás, béke, szépség

2023. július 3., hétfő

Tűzfal

László Ákos - A művész és a város, gyönyörű grafikája került fel az egyik tűzfalra, a Gambrinusz-köz mögötti parkolónál, Debrecenben. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár egy pályázati forrás keretében biztosította hozzá az anyagi hátteret. Az alkotást a Grafik Trafik csapata kivitelezte. Remélem ennek örömére a város rendbe teszi itt az átjárást, nem a porban kell botorkálni.....
Ady idézet
László Ákos grafikusművész 1940-ben született, Budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László. 1982-ben települt át Magyarországra, jelenleg Debrecenben él.
Olyan szerencsém volt, hogy a művész is jelen volt, ma volt ugyanis a monumentális falfestmény avatása.
Itt épp az alkotását dedikálja
Ady Endre - Mi köt ide?

Mi köt ide engem,
Hol nem szeret senki?
Ez idegen helyen
Mit tudok szeretni?
Ha elmegyek innen,
Minek vágyom vissza?
Lefekvő órámban,
Felkelő órámban
Mért fakadok sírva?
 
Mért szebb itt a virág
S illatosb, mint bárhol,
Hangosabb az erdő
Madárdalolástól?
Dalos kedvü szivem
Mért tud csak itt lenni?
- Itt érez igazán,
Itt tud csak igazán
Gyűlölni, szeretni...
 
Ragyogó, sugáros
Énnekem itt minden,
Pedig, ki szeressen,
Tudom jól, hogy nincsen.
Ide köt, ide fűz
Lelkem régi álma:
- Bearanyoz mindent
Legelső szerelmem
Leszálló napjának
Aranyos sugára,
Búcsuzó sugára...

2023. július 2., vasárnap

Cívisek

Cívisek Világa címmel megújult a Déri Múzeum várostörténeti kiállítása. A Múzeumok Éjszakáján jómagam is megtekintettem, hogy a Cívisek mibenlétéről tájékozódjak.
Ahogy őseink fogalmaztak, "Debreceni cívis az, akinek Basahalma és a Péterfia kapu között vágták el a köldökét. " Előbbi egy, a város határában emelkedő kunhalom, a másik pedig Debrecen északi kapuja, amely után már a Nagyerdő következett.
Legfontosabb a föld szerepe, hiszen kezdetben ez határozta meg az itt élők életét, csak annak lehetett földje, akinek háza volt a városban. 
Második fontos dolog, mely alakította az itt élők életét a reformáció, Debrecenre úgy tekintettek, már a 16. században, mint a Kálvinista Rómára, a reformált vallás legfontosabb keleti bástyájára.
Feszület elefántcsontból 17. század
 Gerezdes úrasztali aranyozott ezüstpohár

Debrecentől messze lehetett csak követ találni, a várost nem kőfal vette körül csak árok és sövény. Csak pénzzel tudta magát megváltani az ellenségeitől. A legfőbb ellensége és "építésze" a tűz volt, gyakran az egész várost elpusztította a tűzvész.
1693-tól kapta a városi rangot I. Lipót császártól, azzal a feltétellel, hogy a katolikusok visszaköltözhetnek a városba. 
 
Debrecen szabad királyi város olajfestésű címerképe (1801)
Történetileg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig mutatja be a kiállítás a cívisváros életét, hat termen keresztül. Sajnos teljesen szétbontották az Arany Egyszarvú Patika berendezését, amelyet annyira megcsodáltam.......Érthetetlen számomra, most a tárgyak itt-ott a falon, és üvegvitrinekben nézhetők meg. 
2018-ban itt írtam róla>>>>>>>>
https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/04/arany-egyszarvu-patika.html
A polgárság életét bemutató termek szerintem semmit nem változtak>>>>>>itt megnézhető, https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/05/deri-muzeum-seta-8.html
Talán az újdonság az interaktív elemek, nem vagyok benne biztos, hogy ez kell egy múzeumban, eleget nyomkodjuk a billentyűket máshol.... Én biztos, hogy nem ezért járok múzeumba.....
Sajnos, óriási csalódás volt a kiállítás, több, mint 100 millió forintba került.....

2023. június 30., péntek

Kortárs művészet

A Modemben mindig meghökkenek egy kicsit, a kortárs művészet nehezen érthető számomra.
A Múzeumok Éjszakáján keserű Károly Keserü - Körbe-Körbe kiállítása volt az első, amit megnéztem.  Keserü Károly (1962 Budapest) művészete a legegyszerűbb képi elemekből építkezik, a körből és a négyzetből. Nevét „keserű Károly Keserü-ként írja, hogy miért, erre nem találtam magyarázatot, de talán a művésznévnél nem is kell magyarázatot keresni.
A kiállítás címe, nemcsak a művész egyik motívumára utal, hanem arra az utazásra is, amit életében megtett, Debrecenből Ausztráliába, majd onnan Londonba vándorolt feleségével együtt, hogy aztán tíz évvel ezelőtt visszatérjenek Debrecenbe. Képei még ennél is nagyobb köröket tettek meg, bejárták a világ számos országát, galériáját, múzeumát, Ausztráliától Amerikáig, Angliától Japánig. 
Ez a retrospektív (visszatekintő) kiállítás a művész első, három évtizedet bemutató tárlata, a kiállításra több mint húsz magángyűjteményből érkeztek alkotások, több, mint száz rajzot és festményt lehet most megnézni.
A második szinten, a Re:Re kiállítás várt (Művészeti újrajátszás)
Meg sem kísérlem leírni, csak belinkelem, nekem ez már úgyszólván magasra tette a lécet. Bevallom egy kicsit megnyugtatott, ahogy a filmes bejátszások között tanácstalanul tébláboltak az emberek, láthatólag semmit sem értve az egészből, mint akik véletlenül idetévedtek, de gyorsan tovább is siettek. Ezek szerint nem csak számomra volt magasröptű....Talán ha több időt szántam volna rá, figyelmesen megnézve a bejátszásokat, elolvasva a táblákat, többet megérthettem volna!
A kiállított installációk már sokkal intenzívebben hatottak rám, bár itt is el kellett olvasnom a táblákat, hogy tisztán lássak.
Kis Varsó: Márvány utca 2000
Havas Bálint (1971, Budapest) és Gálik András (1970, Budapest) 1994 óta dolgozik együtt Kis Varsó néven. A kortárs nemzetközi képzőművészeti színtér legelismertebb magyar művészei közé tartoznak.
Kontextusváltoztató installáció, egy meztelen és sisakos katonával koronázott kapuhomlokzat azonos méretű gumiöntvény másolata, az ajtó helyén leomló lepellel. Az izmos hősi alak mezítelenségével a sérülékenységet, emberiességet, sisakjával a katonai felkészültséget hangsúlyozza.
 Takahiro Iwasaki (japán művész) Tektonikus modell, 2023
A művész installációja egy tájat, egy jelenetet egy történelmi eseményt mutat be, egy kimerevített pillanatban, három dimenzióban láthatjuk a fukusimai atomerőművet, a mesterséges Fekete-tengert, melyet kizárólag fekete műanyagból épített fel. Az atomerőmű környéke a hatalmas szökőár után tiltott zónává vált, és még mindig az, kiesett az időből. A fekete olajból készült tárgyak mindennapos tárgyak körülöttünk, ugyanakkor nem térnek vissza a természetbe, az idő megállt számukra, csak az elpusztult törmelékük marad az örökkévalóságnak.
Azt hiszem ezt a monumentális művet körbe hordoznám, hogy minden ember megszemlélhesse! Sajnos a fotón nem érzékelhető.....
 Esterházy Péter: Ottlik Géza: Iskola a határon átirat
Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára 1981. december 10-től 1982. március 15-ig kb. 250 óra alatt Esterházy Péter lemásolta egy rajzlapra, az Iskola a határon-t, így keletkezett ez a kép
A harmadik emeleti kiállítóterem moziteremmé alakult. Élőzene filmvásznon. Igazi felüdülés volt, néma filmeket vetítettek, élő zenei aláfestéssel. Itt Buster Keaton, mint kovácsmester
Így telt számomra a Modemben a Múzeumok Éjszakája, persze ez csak egy kis kiragadott részlet a kiállításokból. Megint okosodtam valamicskét! :))

2023. június 29., csütörtök

Magasban

Az idén is felmentem a Nagytemplomba, a Múzeumok Éjszakáján, de most csak a panoráma járdán sétáltam végig, a tornyokba már felkapaszkodtam régebben, és valljuk be sok újdonságot nem látni.
Madártávlatból az Arany Bika, talán ha elkészül az átalakítás megint feljövök..... :))
Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum (Nekem újdonság az SZC rövidítés, ami nem más, mint Szakképzési Centrum) Tűzfalán Werbőczy István Hármaskönyvének, címlapját ábrázoló festmény.
Tornyok között a panoráma járda
 A másik oldalon a mérges felhők uralták a teret
Ha később mentem volna, állítólag csillagvizsgáló távcsöveken lehetett volna kémlelni az eget

Egy régebbi túráim egyike a Nagytemplomban