Lélegzetelállító

Mielőtt elutazunk, a telefonomba címszavakban felírom mit szeretnék megnézni. Az úton meg válogatunk a látnivalókból. A balatonkeresztúri templomhoz felkiáltó jelet tettem, nem véletlen.

Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom 1753-1758 között épült Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Joggal nevezik a Balaton ékszerdobozának

A legenda szerint, Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe, ezért hálából templomot építtetett.”

Belépve lenyűgöző látványban volt részünk.....Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97) tartották a templom kifestőjének. Újabban inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának.

A szentély képén angyalok emelik magasba, a kupolafreskón ábrázolt Szentháromsághoz a keresztet, amelyen sugárkéve jelképezi a Szent Szív helyét

A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása, a Szent Szűz Názáretben fogadja az angyali szózatot.

A szentély oldalfreskóinak egyike azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Ilona megtalálja a jeruzsálemi keresztereklyét, a másikon pedig az látható, ahogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsáktól visszaszerzett ereklyét ünnepélyesen Jeruzsálembe viszi.

Az oldalbejárat mellett néhány freskót valamikor régen lemeszeltek, ám a 21. század eleji felújítás során a képek előbukkantak a mészréteg alól. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet jelképe. S a három isteni erény keretként szolgál a Festetics címerhez. Mivel a család 1772-ben kapott grófi címet, így valószínű, hogy ez a kép is az idő tájt készült.

Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek

A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és harmóniumgyár. 

Az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, korhű magyaros a ruházatban.

A közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli, XVIII. századi hangszerekkel.

Az első benyomások mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a virágfüzérek, rózsagirlanddal játszadozó puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel gazdagított virágvázák

Mesteri kézre valló márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.

A falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely ma látogatóközpontként működik. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.

Vadászkastélynak épült. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.

A Balaton leghosszabb mólója

A fonyódi móló 1898-ben épült, Scholcz Gyula terve alapján, a Balaton-part leghosszabb mólója.

Különlegessége a hosszán kívül még, hogy a Gulács-hegy merőleges középvonalára mutatva építették. 1906-ban átépítették, hullámtörőket alakítottak ki rajta, ezzel nyerve el végleges, közel 500 méteres hosszát.

  Kiss István: Emberpár című szobra, alumíniumból készült 1960-ban

A Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Kaáli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették.

A legszebb balatoni panoráma

Walkó-kilátó

Fonyód

Kilátó tornyot kerestünk, valamilyen okból, eddig csak hegytetőn lévő toronyként képzeltük el a kilátókat. A helybéliektől megtudtuk, hogy már többször elautóztunk a teraszos kiképzésű mellvéd előtt, mely az autóban ülve, eltakarta előlünk ezt a páratlan látványt, kedvenc tanúhegyeink panorámáját.

A romantikus Szigliget, a szőlő borította Szent György-hegy, a hatalmas Badacsony, a hegyes Gulács, mellette a Tóti-hegy, mely az idén szerepelt a bakancs listánkon, és a szelíd Csobánc.

A kilátót Walko Lajos (1880-1954) konzervatív politikus, bankelnök, a húszas évek közepén pénz-  kereskedelmi- illetve külügyminiszter állíttatta 1ö16-ban.

Az idén újították fel, mert már megdőlt és rossz állapotban volt.

 Fonyód címere

Nehezen szakadtam el ettől a látványtól

Fonyód örök szerelem marad......

Iker-hegyek

Fonyód iker-hegyeit mindig kíváncsian nézegettük az északi partról, most végre közelről is megismerkedtünk velük.

A magasabb a Vár-hegy (233 m), melynek tetején van a pagodaszerű Várhegyi Széplátó, 2011-ben épült. Az Árpád korban egy vár állt itt, annak a maradványaira telepedett a kilátó. Nem volt nyitva, de megbocsátottam ezt, mivel máshonnan is megcsodálhattuk kedvenc tanúhegyeinket.

 Boldogasszony oltára és széke

Érdekes, mintha valahol már találkoztam volna vele, talán Tihany vagy Badacsony, már nem emlékszem. Jó lenne mindet felkeresni. Beültem én is a székbe és elmondtam az imámat.....

 Ilyen szép út vezetett a kilátóig

A kisebb fonyódi hegy, a Sipos-hegy (207 m), kilátója a nyolcvanas évek végén épült postai átjátszó toronynak, ezért is hívják Postás-kilátónak. Állítólag innen lehet végiglátni az egész Balatont, Keszthelytől Keneséig. Egy kis ízelítő, hogy milyen látvány várt volna ránk, a kilátóból. Ide még el kell jönni!

A  déli part elegáns villanegyede előtt fut a, híres bélatelepi sétány, mely az alapító, dr. Szaplonczay Manó nevét viseli. A terület tulajdonosáról, gróf Zichy Béláról elnevezett Bélatelep az 1890-es években kezdett kiépülni a meredek löszfal tetején.

Elsősorban a dél-dunántúli úri középosztály építtetett itt szebbnél szebb villákat, de volt itt nyaralója, többek közt a Törley családnak, Huszka Jenőnek. A Fonyódi múzeumnak otthont adó egykori Velics-villában Szinyei Merse Pál 1916-17-ben itt töltötte a nyarakat és kilenc képet festett a Balatonról és Fonyódról.

 Pál Mihály - Balatoni szél szobra (1987)

A panoráma sétányról mesés kilátás nyílik Badacsonyra, a jellegzetes tanúhegyekre, és a Balaton víztükrére. 

 A rejtélyes Kripta-villa sem volt nyitva

Az erdélyi származású pécsi gyógyszerész, Abrudbányay Rédiger Ödön 1940-ben építtette a tetőteraszos, mediterrán stílusú villát, hajdani szerelme, Magdus emlékére egy komplett nászágyat faragtatott ki vörös homokkőből, szerelmét és önmagát ábrázolva az egymás mellett fekvő két alakban. Itt olvashatjátok az örök szerelem történetét.........http://www.lelekpalya.hu/cikkek/eletmod/kripta-villa-az-orok-szerelem-haza-fonyodon/

A villában kiállítás látható a tragikus véget ért, első magyar szépségkirálynő, a fonyódi Molnár Csilla emlékére.

Folyt. köv: Walkó-kilátó, Fonyód

Csillagvár

Szétnéztünk a Balaton déli partján, az autópályán lementünk a tó nyugati végére és onnan csorogtunk visszafelé a parton, időnként meg-megállva. Az első látnivaló Balatonszentgyörgy volt. Van itt egy Csillagvár, nehezen bukkantunk rá, mert a környékén útépítés zajlott.

A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. Az erődítményt kinézete miatt sokáig török kori végvárnak hitték, pedig a környék földesura, gróf Festetics László építtette 1823-ban vadászlaknak.

Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori várra hasonlított.

A vár 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferde-síkú falai, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak.

A végvári katonák életét bemutató panoptikum kiállítás látható benne. Itt éppen a kovácsmester fogat húz :))

Füstös konyha, állítólag még eredeti a korom

 Várkapitányi szoba

Csigalépcsőn felkanyarogva, megcsodálhatjuk ennek a különleges alaprajzú épületnek a tetőszerkezetét és egy huszárbaba gyűjteményt. 

Több mint száz, 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A pincében egy helyiségben az éjszakai erdőt rendezték be, a függöny mögé belépve beülhetünk egy vadászlesbe, hogy halhassuk az állatok hangjait.

Gróf Festetics György 1797-ben építtette akkori idők legnagyobb 33 m hosszú Phoenix nevű kétárbócos vitorlás hajóját, ennek a 1:7 arányú makettjét is megnézhetjük a parkban. Ez a gálya, mint a Balaton nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert. A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldön. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé, messzi bányákból odáig kocsin érkező, sót szállítottak.

A vár körüli parkban, az egykori grófi istálló épületében egy népies berendezésű csárda található.

Az udvaron és a melléképületek falán tucatszám lógnak a különböző, falusi életet megelevenítő tárgyak, eszközök.

 Állatsimogató

Érdekesnek találtuk, különösképpen a vár csillag alakja miatt.