Mediterrán atmoszféra

 Pécs, Széchenyi tér, melybe tizenkét utca fut bele

Gázi Kászim pasa dzsámija, és a Nádor szálló, ahol valamikor én is megszálltam

Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években

Hunyadi János bronz szobra, melyet a törökverő nagy hadvezér halálának 500. évfordulóján, 1956-ban állítottak fel, alkotója Pátzay Pál szobrász.

1908-ban felállított Szentháromság-szobor, 1710-14 között a pestisjárvány véget érésének emlékére készült, alkotója Kiss György szobrászművész. Az Atya és a Fiú alakjai alatt áll a három pestisszent Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén.

Neobarokk, toronyórás Városháza, eklektikus Megyeháza, háttérben az Irgalmasrendi Templom

 Pálmafa, leanderek, csobogó szökőkutak.....

Pécsi neobarokk Városháza a 20. század első felében épült, Lang Adolf építész tervei alapján. Toronyórájának harangjátéka óránként felcsendül....

 Megyeháza

Egy kis csavar a római számokban, MDCCCLXLVIII, mely az építés évét 1898-at jelöli, a kilencven 50+40, azaz L+XL. A római számokkal történő írásnak is voltak változatai, ma a kilencven mindenki számára XC, akkor azonban az LXL ugyanúgy értelmezhető volt.

 Zsolnay-kerámiák díszítik, méhecskék, kaptárak, mivel valamikor Takarékpénztár épülete volt

 Sétáló utcák

Cégérek

Színes ponyvák a hangulatért és az árnyékért

 Utcazene

 Teraszos éttermek

Az Elefántos Ház (egykori Tallián-ház), volt lakóház és vendéglő, klasszicista stílusban épült 1830 körül. Az épület a nevét az északnyugati sarkán található bádogelefántról kapta, amely egy 19. századi cég jelvénye volt. Építette: Piatsek József

 Virágok, napsütés, turisták, és helyiek.....

Ökörfejű vízköpők

Zsolnay-kút (Pécs)

Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban.

Elhelyezéséről nem tudtak dönteni különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt. A művet 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930-ban állították fel az Irgalmasrendiek Temploma előtt

Arra a helyre állították fel a díszkutat, ahol a törökök idején "Kádi csorgója" állt, amely 1893-ig működött, mint utolsó török kori csorgókút.

A négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett "nagyszentmiklósi" aranylelet egyik ivóedényének mintájára készültek.

A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: "Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának".

Múzeumok utcájában

A Káptalan utcát, Pécsen a Múzeumok utcájának nevezik, mert lépten-nyomon van egy múzeum. A Zsolnay-negyeden kívül, a belvárosban is van egy Zsolnay Múzeum, Pécs legrégebbi ma is álló lakóházában., az egykori nagypréposti házban

Homlokzatán reneszánsz freskómaradványok láthatók. 1477-ben ebben az épületben alapította Magyarország első nyilvános könyvtárát Handó György prépost.  Apáti Abt Sándor tervezte pirogránit oroszlánokból itt is látható pár darab.

A Zsolnay család 1928-ban múzeumot alapított Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából. Ezt a több ezer darabot számláló gyári kollekciót 1948-ban a család tanulmányi gyűjteményével együtt államosították.

Az egykori gyári múzeum anyagára épülő kiállítás a kerámiagyár díszműveit mutatja be kronológiai sorrendben.

 Belső kert

A milánói kiállításról, Maróti Géza tervezte kacsás kút. Négy ilyen kút készült. (Pécs, Budapest, Debrecen, Zebegény) Ma már csak a pécsi látható itt a múzeumban. Debrecenben a strandon állt. Vajon hol lehet, mi lett a sorsa?

Steindl Imre-féle máriafalvi (Ausztria) neogótikus oltár. 1882-ben Steidl Imre megrendelésére két teljesen egyforma épületkerámia készült.

 Apáti Abt Sándor által tervezett, Gránátalmafa táncoló nőalakokkal

Az egyik legnagyobb méretű ismert Zsolnay-remekmű, igazi kuriózumnak számít, 109 cm magas, 46 cm átmérőjű. Érdekesség, hogy 2013-ban rekordáron 19 millió forintért vásárolta meg a múzeum. A váza túlélte az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt. A magyar pavilonban a műtárgyak több mint 90 százaléka elpusztult. A reprezentatív darabot röviddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A műremek pár éve bukkant fel a németországi műkereskedelemben, ekkor vásárolta jelenlegi tulajdonosa, aki a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre.

A kiállítás része egy Zsolnay-emlékszoba, amely a család bútorait, berendezési és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be.

 Emeleten a díszkerámia gyűjtemény