Déri Frigyes
(1852 Bács - 1924 Bécs)
Déri Frigyes Bácskában született. Apja, Déri Károly (Deutsch Mór) fiatal
korában katonai pályára lépett, majd gazdálkodással és kereskedelemmel
foglalkozott. Egy idő után nem Bácsban, a birtokai
központjában élt családjával, hanem átköltözött a gyermekei oktatását
lehetővé tevő Bajára. A 70-es években Bécsbe költöztek, s a nagy
átkeresztelkedési hullám idején elhagyták eredeti hitüket és áttértek a római
katolikus hitre. Az 1880-as években vették fel a Déri családnevet.
Az apa mind a hét gyermekét taníttatta. Déri Kálmán festőművész és Déri Miksa mérnök, feltaláló.
Déri Frigyes a kereskedelmi érettségi után 1873-ban 21 évesen került
Bécsbe, ahol textilipari szakiskolát végzett, és
textilgyárakban szerzett gyakorlati tapasztalatot. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb textilipari vállalkozójává vált. Az 1880-as évek elején hozta létre morvaországi selyemgyárait. Jelentős vagyonra tett szert, amely lehetővé tette a számára a műgyűjtést. Kezdetben kastélyát saját és felesége kedvére rendezte be „múzeumnak”. Felesége, Brix Lujza 1910-ben bekövetkezett váratlan és korai halála
után eladta stájerországi birtokát, és megvált műtárgyai többségétől.
1912-ben kezdett újra gyűjteni. Ekkor már olyan gyűjtemény kialakítására
törekedett, amelynek darabjai jelentős tudományos értékkel
rendelkeznek, s az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének
lenyomatai. A tárgyak díszítő funkciója helyett ismeretértékük lett a
fontos.
1920 végén Debrecenbe látogatott, hogy aláírja a szerződést,
mely szerint a magyar államnak ajándékozta gyűjteményét azzal a
megkötéssel, hogy elhelyezésére Debrecenben emeljenek egy épületet. (Eredetileg Bajának szánta) A városnak volt egyeteme, s úgy gondolta, a diákok tanulását
elősegítheti az egyetemes művelődéstörténeti jelentőségű tárgyak
tanulmányozása. A helyről azonban sehogyan sem tudott megegyezni a város vezetésével. A telek kiválasztása körüli huzavona 1925-ig tartott.
Déri Frigyes nem érte meg a múzeum felépítését. 1924-ben bécsi
otthonában váratlanul elhunyt. Gyűjteményének hazaszállítását csak 1925
tavaszán engedélyezte az
osztrák állam. A Déri Múzeumot 1930-ban nyitották meg.
Déri György (Déri Frigyes fivére, tüzérezredes) népművészeti gyűjteményét 1938-ban ajándékozta a városnak,. A város átadta múzeumi célokra az akkori Gazdasági Akadémia ( ma Református Általános Iskola) épületét. Ez volt a Déri György Néprajzi Múzeum, mely 1941-ben nyílt meg. 1949-ben iskolai célokra elvették, így a múzeum anyaga a mai Déri Múzeumba került.
