2017. július 18., kedd

Kastélyos hétvége

Tiszadobon az Andrássy-kastélyban már jártunk. Most a barátainknak is megmutattuk ezt a csodaszép helyet.
Itt írtam róla
 Andrássy Gyula és Andrássy Katinka
Itt egy kis érdekesség
Apró gyarapodást is tapasztaltunk, mintha több bútor lenne, a könyvállomány is bővült, mindez adományból, ahogy hallottuk.
 A csodálatos mozaik ablak
 A híres ebédlő és tölgyfalépcsőház
 Most egy Herendi kiállítás is volt a kastélyban
 Keresztelő medence
 Részleteiben
 Apponyi mintás Herendivel terített asztal
 A  puszpáng labirintus. 
Úgy látom itt is pusztít a puszpángmoly, nagy kár érte.
 Az öreg tiszafatörzsek is hajtanak immár.
Felújították és látogatható a legmagasabb torony, Andrássy Katinka szobája. Sajnos még nincs berendezve, pedig sok érdekességet lehetne összegyűjteni a híres vörös ruhás grófnőről, mint a fenti cikk is prezentálja. A panoráma viszont lenyűgöző. Tavaly ide még nem jöhettünk fel.
 A szélforgó is egy kis remekmű
 A sok torony, amivel nem lehet betelni.
 Megunhatatlan.....

2017. július 17., hétfő

Ősi kincsek

A Déri Múzeum különleges kiállításán jártunk, amely a mai Románia területén a 19-20. században előkerült arany- és ezüstkincsekből nyújt válogatást. A műtárgyak zömét eddig soha nem láthatta a nagyközönség.
Az aranyművesség kezdeti időszakától (a rézkortól, azaz a Kr. e. 5. évezred második felétől) a késői antikvitásig, illetve a korai középkorig (Kr. u. 6. század) előkerült legértékesebb arany- és ezüstkincseket csodáltuk meg.
 Lehet fedő, cintányér, vagy akár épületdísz is
Fibula másként (tűs) ruhakapocs, mellyel az ókorban általában a köpenyt vagy felsőruhát tűzték össze a vállon.
Hihetetlen, hogy Krisztus előtt évezredekkel már ilyen csodaszép dolgokat készítettek!!
 Érmék
Spirális, kígyó alakú karkötők
 Kupolateremben a pietroasai kincsek
Az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a "kotló és csibéi" néven ismernek.
A párducos tál

2017. július 14., péntek

Öreg almafánk

Ez a fa olyan öreg, hogy még az előző tulajdonos is azt mondta, hogy nem ő ültette, hanem a kertben volt. Létezik, hogy háború előtti, hetven éves...??? Rengeteg örömet okozott már nekünk. Imádom mikor tavasszal virágba borul a hálószobánk ablaka előtt. A finom savanykás nyári almából sok-sok gyümölcsleves, almás pite készült.
Olyan sokat terem, hogy sajnos nagy része a kukában végzi.  Próbálkoztam már azzal is, hogy ládában kitettem az utcára, hogy vigyék az erre járó emberek. Nem volt sikere.
Mindenesetre mindenféle  rovar rágja már belülről. A szállító szövetei is félig-meddig elhaltak. Most ebben a viharos időben lehasadt a fele. Érzem, hogy nem sokáig bírja már. Úgy sajnálom!!
 😭

2017. július 13., csütörtök

Ördögi professzor

Hatvani István, a híres debreceni professzor, 1718-ban Rimaszombaton látta meg a napvilágot .
Szülei eredetileg papi pályára szánták, végül az oktatás és az orvoslás vált szenvedélyévé. Alapismereteit a losonci iskolában szerezte meg, majd 23 éves korában a Debreceni Kollégium diákja lett. Miután befejezte a Kollégiumot, a legkiválóbb diákoknak kijáró tiszteletben részesülve, a városi tanácstól 30 forintot kapott, hogy tanulmányait külföldön folytathassa tovább.
Baselben teológiát és orvoslást tanult, Leydenben pedig kémiát és matematikát hallgatott. Állítólag a leydeni egyetem még állást is kínált a számára, de Hatvanit a szíve visszahúzta a Debreceni Kollégiumba,1749-ben professzorrá avatták.
A Kollégiumban csillagászatot, fizikát, számtant, mértant, teológiát, orvosi élettant, valamint hidrosztatikát kezdett el oktatni. Ő volt az első olyan magyar tudós-tanár, aki kémiát tanított és a fizika óráit kísérletekkel színesítette.
A Jókai által magyar Faustnak nevezett tudósról az a hír járta, hogy azért ért annyi mindenhez, mert eladta a lelkét az ördögnek. A debreceniek szentül hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni. Hatvani, 1786-ban Debrecenben epebajban hunyt el.
A szoborért keringtem egy kicsit a Klinikáról hazafelé sétálva. Nem emlékeztem a pontos helyére, pedig az egyetemi épület bal hátsó sarkánál található, Varga Imre alkotása (1971)

2017. július 9., vasárnap

34 év

“Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.”
Weöres Sándor

2017. június 28., szerda

Viharkár

Újabb csapás ért, kidőlt a 25 év körüli cseresznyefánk a vasárnapi viharban. :((
 Nagyon bánatos vagyok, nem gondoltam, hogy utoljára lakmároztunk belőle.
A hőség és viharok miatt hamar leért az idei termés, csak kétszer sütöttem belőle pitét.
Jaj!! Többet nincs finom ropogós cseresznye a fáról, és nem gyönyörködhetek a tavaszi virágzásban. A hatalmas fa elterülve a földön, még hátranézni sem bírok, micsoda űr lett a helyén! :(

2017. június 26., hétfő

Kazettás mennyezet

A gyügyei református templomot a Túristvándi házigazdánk ajánlotta, így útba ejtettük. Délben értünk a faluba, hatalmas csend honolt, valószínű mindenki a vasárnapi ebédet kanalazta. Szokásos módon telefonáltunk a kiírt telefonszámra, pár perc múlva megjelent egy férfi, aki egész utunk során a legcsendesebb volt. Csak leült egy padba és várta, hogy alaposan megszemléljünk mindent. Egyszerű ruhájából ítélve, csak a kulcsot bízhatták rá, sokat nem tudhatott a templomról, mert kérdésinkre sem igen tudott válaszolni.
A 13. században, román stílusban épült, az antik római korból származó stílusjegyeket viseli. A 16. században történt vallásváltás után a református hitre áttért földesurak kegytemploma is reformátussá vált. A katolikusoknál a szentély a liturgia és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként választja el a diadalív. A reformátusoknál a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez centrális térforma illik, középre kerül az úrasztala, a diadalív alá a szószék, megváltoztatva annak jelentését, világot átölelő boltozattá alakul. A szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A templomtól külön álló romantikus torony a 19. században nyerte el mai alakját, mivel a korábbi faharanglábat elmosta a Szamos.
 Jellegzetesen román stílus, a lépcsőzetes, bélleletes kapu
Népies barokk berendezés, díszes szószék
 Bőségszaruval díszített karzat
A református templomok ülésrendje kötött. Külön foglalnak helyet a férfiak és nők, amint külön van az égen a Nap és a Hold. A fiatalok és idősek helye is más, miként a felkelő és lenyugvó Napé. A legények a karzatról szemlélhetik az eseményeket. Csak az anyák és lányaik maradnak együtt.
A református templomok ülésrendje kötött, külön foglalnak helyet a férfiak és nők. A fiatalok és idősek helye is más. A legények a karzaton foglalnak helyet. Csak az anyák és lányaik maradnak együtt.
Rézsűs szerkezetű, félköríves lezárású, lőrésszerű vékony ablakok, általában a déli oldalon.
1767-ben készült el a festett deszkamennyezet. A Felső-Tisza-vidékiek közül ez a legnaivabb alkotás, a híveknek képek kellenek, melyek tanulságosak. A szentélyben 25 kazettán az úrvacsorához kapcsolódó rajzok láthatóak, szőlő, paradicsomi fák, égitestek
A hajóban 56 kazetta van, különlegességük, hogy sok bennük a figurális tábla, melyek szimbolikus jelentést hordoznak.
2000-ben kezdtek a renoválásához, 2003-ban felszentelték, Europa Nostra díjat kapott, a gondos kutatáson alapuló magas színvonalú helyreállításért. A gyügyei famennyezet testvére Csengersimán található, valószínű ugyanaz a festőasztalos készítette. Itt írtam róla http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/05/szatmari-barangolas-2.html