Vásári hangulat

Ringó szoknya, hosszú pántlika

Készül a finom kürtős kalács

Sajtok

Langalló és Csíki sör

Kedvenceim a kerámia virágok, már több éve nézegetem, legközelebb veszek egy csokorral.....

Az a szépséges címeres fazék, biztos jó töltött káposzta készül benne

Az elmaradhatatlan mézeskalács

Színes cukorkák

Cici-fixek minden mennyiségben, a bugyik, gatyák most kimaradtak a fotózásból

:))

Poeta doctus

A Debreceni Református Kollégiumban található egy Csokonai emlékszoba, melyet 2015-ben felújítottak. Dísze egy ólomüvegablak, ami eredetileg Toroczkai Oszvald alkotása volt (1938), de az 1944-es bombázások során megsérült, helyére Burai István festőművész készített egy mesés ablakot. (2015)

A költő (1773-1805) a Kollégium egyik legismertebb diákja, majd tanára volt, akinek az intézményből történt viharos távozása máig foglalkoztatja a közvéleményt.  A gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy az istentiszteletről elmaradozik, „társait magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti", tanítói hivatalától megfosztották. Nagyon fájt neki a döntés, amit „Búcsúzó beszéde…” is mutat.
Egy másik verzió szerint Csokonai kicsapatásához az ürügyet egy ún. „macskazene” szolgáltatta, amikor Csokonai a Nagyerdőn diáktársai körében gúnyos dalt énekelt tanára, Szilágyi Gábor viszonyáról egy cselédlánnyal.

 

Ferenczy István márvány mellszobra Csokonairól (1818)

Izsó Miklós - Csokonai szobrának terrakotta kismintája, az eredeti a Kálvin téren áll. Érdekesség, hogy a debreceni Emlékkert Társulattól (vezetője a jómódú kereskedő Csanak József ) kapta a megbízást 1861-ben. A megrendelők csenevésznek, tartották a szobrot, így a Müncheni Királyi Bronzöntödében vastagítottak Csokonai alakján, aki amúgy ténylegesen vékonyka ember volt. 1871-ben avatták fel, eredetileg az Emlékkertben.

Rippl-Rónai József festménye (1886)

 Az emlékszobát díszíti ez a szép festett bútor

Poeta doctus - Tanult költő

Régi könyvek között

A híres debreceni Nagykönyvtárnak, mely a Református Kollégium második emeletén található, szemben az Oratóriummal, közel 600 ezer könyvállománya van. Az évszázadok folyamán elsősorban a diákok és a patrónusok adományai, valamint a professzorok hagyatékai gazdagították. Magyarország legjelentősebb egyházi könyvgyűjteménye, mely ma nyilvános tudományos könyvtárként működik

Az 1802-es nagy tűzvész a könyvtártermet is megrongálta, a diákok 15.000 kötetet az életüket kockáztatva mentettek ki a lángok közül.

A klasszicista bútorzat Dohányosi József, debreceni asztalosmester munkája, aki az Oratórium bútorzatát is tervezte és készítette.

A nagykönyvtári kiállítótermet 1998-ban restaurálták, az eredeti szürkésfehér árnyalatot ekkor festették át a ma is látható zöld-fekete-arany színekre, ami a kollégium színeit tükrözi.

Meglepődtem, hogy egymás mellett két hasonló terem van, de a teremőr elmondta, hogy négy terem van, ebből kettő látogatható. Egy szinttel lejjebb láttam a diákok által használt könyvtárat is.

 Kutatói engedéllyel bármelyik dokumentum hozzáférhető.

 Egy kis érdekesség

Kossuth padjában

A Debreceni Református Kollégium Oratóriumában jártam.

Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyének tekintjük az imatermet, melynek látnivalói közé tartozik a diákság két nemzetőrzászlaja.

1849. január 9-től május 31-ig itt ülésezett az Országgyűlés alsóháza, itt készítették elő a Habsburg-ház trónfosztását.

A rendi-függetlenségi harcok emlékei között, az Oratóriumban olvasható Kossuth beszédének eredeti példánya, amelyben Debrecent a „magyar szabadság őrvárosává” nyilvánította, itt látható a kötél általi halára ítélt nagytemplomi lelkész, Könyves Tóth Mihály, Olmütz börtönében készített faragványa, és a Függetlenségi nyilatkozat egy lapja.

A sarokban a henger alakú szekrényke rejti a karzatra felvezető lépcsőt

"Soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” E szavakat mondta, 1849-ben Kossuth Lajos, mintha ma is aktuális lenne.

  Kossuth Lajos helyére ülhettem

 Folyt. köv..... Nagykönyvtárral

Egy falfestés nyomában

A Debreceni Református Kollégiumban tett sétám során, a több száz éves lépcsőkön felmentem az emeletre, ott újabb álmélkodásban estem.

Vajon, hogy nem emlékszem én erre?

A lépcsőházat Gáborjáni Szabó Kálmán (festő, grafikus, művésztanár) kollégiumi életet megörökítő freskói díszítik, a Kollégium fennállásának 400. évfordulójára készült, 1938-ban. (Amint észrevehető stílusára Aba-Novák Vilmos hatott.)

 Torockai Osvald ólomablak kompozíciója Hatvani István professzorról.

Az Oratórium (a kollégium imaterme) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek színhelye volt. Az épületben működött a bankjegynyomda is, a diákok és tanárok közül sokan részt vettek a szabadságharcban. 

Másodszor is történelmi helyszínné vált az Oratórium a második világháború idején, 1944. december 21-én, amikor itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

 

Folyt. köv. az Oratóriummal.....