Poeta doctus

A Debreceni Református Kollégiumban található egy Csokonai emlékszoba, melyet 2015-ben felújítottak. Dísze egy ólomüvegablak, ami eredetileg Toroczkai Oszvald alkotása volt (1938), de az 1944-es bombázások során megsérült, helyére Burai István festőművész készített egy mesés ablakot. (2015)

A költő (1773-1805) a Kollégium egyik legismertebb diákja, majd tanára volt, akinek az intézményből történt viharos távozása máig foglalkoztatja a közvéleményt.  A gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy az istentiszteletről elmaradozik, „társait magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti", tanítói hivatalától megfosztották. Nagyon fájt neki a döntés, amit „Búcsúzó beszéde…” is mutat.
Egy másik verzió szerint Csokonai kicsapatásához az ürügyet egy ún. „macskazene” szolgáltatta, amikor Csokonai a Nagyerdőn diáktársai körében gúnyos dalt énekelt tanára, Szilágyi Gábor viszonyáról egy cselédlánnyal.

 

Ferenczy István márvány mellszobra Csokonairól (1818)

Izsó Miklós - Csokonai szobrának terrakotta kismintája, az eredeti a Kálvin téren áll. Érdekesség, hogy a debreceni Emlékkert Társulattól (vezetője a jómódú kereskedő Csanak József ) kapta a megbízást 1861-ben. A megrendelők csenevésznek, tartották a szobrot, így a Müncheni Királyi Bronzöntödében vastagítottak Csokonai alakján, aki amúgy ténylegesen vékonyka ember volt. 1871-ben avatták fel, eredetileg az Emlékkertben.

Rippl-Rónai József festménye (1886)

 Az emlékszobát díszíti ez a szép festett bútor

Poeta doctus - Tanult költő

Régi könyvek között

A híres debreceni Nagykönyvtárnak, mely a Református Kollégium második emeletén található, szemben az Oratóriummal, közel 600 ezer könyvállománya van. Az évszázadok folyamán elsősorban a diákok és a patrónusok adományai, valamint a professzorok hagyatékai gazdagították. Magyarország legjelentősebb egyházi könyvgyűjteménye, mely ma nyilvános tudományos könyvtárként működik

Az 1802-es nagy tűzvész a könyvtártermet is megrongálta, a diákok 15.000 kötetet az életüket kockáztatva mentettek ki a lángok közül.

A klasszicista bútorzat Dohányosi József, debreceni asztalosmester munkája, aki az Oratórium bútorzatát is tervezte és készítette.

A nagykönyvtári kiállítótermet 1998-ban restaurálták, az eredeti szürkésfehér árnyalatot ekkor festették át a ma is látható zöld-fekete-arany színekre, ami a kollégium színeit tükrözi.

Meglepődtem, hogy egymás mellett két hasonló terem van, de a teremőr elmondta, hogy négy terem van, ebből kettő látogatható. Egy szinttel lejjebb láttam a diákok által használt könyvtárat is.

 Kutatói engedéllyel bármelyik dokumentum hozzáférhető.

 Egy kis érdekesség

Kossuth padjában

A Debreceni Református Kollégium Oratóriumában jártam.

Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyének tekintjük az imatermet, melynek látnivalói közé tartozik a diákság két nemzetőrzászlaja.

1849. január 9-től május 31-ig itt ülésezett az Országgyűlés alsóháza, itt készítették elő a Habsburg-ház trónfosztását.

A rendi-függetlenségi harcok emlékei között, az Oratóriumban olvasható Kossuth beszédének eredeti példánya, amelyben Debrecent a „magyar szabadság őrvárosává” nyilvánította, itt látható a kötél általi halára ítélt nagytemplomi lelkész, Könyves Tóth Mihály, Olmütz börtönében készített faragványa, és a Függetlenségi nyilatkozat egy lapja.

A sarokban a henger alakú szekrényke rejti a karzatra felvezető lépcsőt

"Soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” E szavakat mondta, 1849-ben Kossuth Lajos, mintha ma is aktuális lenne.

  Kossuth Lajos helyére ülhettem

 Folyt. köv..... Nagykönyvtárral

Egy falfestés nyomában

A Debreceni Református Kollégiumban tett sétám során, a több száz éves lépcsőkön felmentem az emeletre, ott újabb álmélkodásban estem.

Vajon, hogy nem emlékszem én erre?

A lépcsőházat Gáborjáni Szabó Kálmán (festő, grafikus, művésztanár) kollégiumi életet megörökítő freskói díszítik, a Kollégium fennállásának 400. évfordulójára készült, 1938-ban. (Amint észrevehető stílusára Aba-Novák Vilmos hatott.)

 Torockai Osvald ólomablak kompozíciója Hatvani István professzorról.

Az Oratórium (a kollégium imaterme) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek színhelye volt. Az épületben működött a bankjegynyomda is, a diákok és tanárok közül sokan részt vettek a szabadságharcban. 

Másodszor is történelmi helyszínné vált az Oratórium a második világháború idején, 1944. december 21-én, amikor itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

 

Folyt. köv. az Oratóriummal.....

Schola Nostra

A kollégium nem diákotthont jelentett, hanem háromszintű képzést 2-4 osztályos elemi - 6 osztályos közép- és 2-3 akadémiai (főiskolai) tagozatot. 17. században ezer diák tanult itt a "Schola Nostrában - A mi iskolánkban", ahogy a városi jegyzőkönyvekben említik. Az akadémiai tagozatot 100-200 diákot egyetlen professzor tanította. Maga az épület ívelt, boltozatos belseje is lenyűgöző.

A kisebb diákokat a nagyobbak okították. Ez csak diákköztársaság formájában működhetett.
Gerundium - az egykori tűzoltó diákok botja volt, ezzel az égő házak nádfedelét bontották meg. A 171 cm-es nagybot 8 kg volt, a másfél méteres kisbot 7 kg. A tűzoltók vezetője az lehetett, aki a nagybotot ki tudta tartani. Jelképe ez a Debreceni Egyetemnek is.
Az egyenruha zöld tógából állt, később rókaprémes palástból.

A wittenbergi norma szerint oktattak. Alapját a hét szabad művészet alkotta. 1804-ben vezették be az alsó tagozaton a magyar nyelvet, majd 1831-től folyt mindhárom tagozaton magyarul az oktatás.

A Kollégiumot, a „szegények iskolájának” is nevezték, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az adományai mellett, saját munkájukkal fedezték.

Egy 19. századi osztályterem

Tellurium - ezzel mutatták be a Föld forgását saját tengelye körül, A Hold keringését a Föld körül, a Föld keringését a Nap körül. A Napot egy égő gyertya helyettesítette, aminek fényét egy homorú tükör vetítette a Föld felé.

Előtérben a Hevelius-féle éggömb, hazánkban található legrégebbi fizikai eszköz. Johannes Hevelius lengyel csillagász tervei alapján készült. (1700) Az éggömb az égen látható csillagképeket ábrázolja.

Híres professzorok: Hatvani István (1718-1786), Péczely József (1789-1849)

 

Szabó Lőrinc, Gulyás Pál és Bay Zoltán görög darabot adnak elő

Kabai meteorit, mellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége. Egyidős a Naprendszerrel kb. 5 milliárd éves. 1857-ben csapódott be egy kabai kukoricatáblába.

Egy hét és fél millió éves mocsári ciprus törzsének darabja, a bükkábrányi lignitbányából került elő, a világon a legidősebb nem megkövesedett erdő.

Móricz Zsigmond jegyzete a Kollégiumról

Újfalusi Sándor, sárándi lelkész kézirata 18. század

A II. világháború utáni évtizedekben egyetlen magyarországi református középiskolaként erősen korlátozott körülmények között működhetett tovább a gimnázium. 1952-ben államosították a Dóczy Leánygimnázium épületét (évtizedekig a Kossuth Gimnázium épülete), így kerültek be a leánytanulók a Kollégiumba, az addigi fiúiskolába.