2016. június 5., vasárnap

Elbűvölő

A Szegedi Füvészkertben bukkantam rá a lótuszos tóra, amiben most fehér tündérrózsák (Nymphaea alba) pompáznak éppen. Körbejártam vagy ötször, annyira lenyűgöző. Ennyi tündérrózsát még sosem láttam.
Tápai Antal - Tavasz szobra (1976) a lótuszos tóban
lapulevelek
A kedvenc mocsárciprus itt is van bőven
Itt található Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiai lótusz állománya. 1932-ben egyik gyűjtőútja során Győrffy István talált rá a növényre az óföldeáki Návay-kastély parkjában. Az első töveket lovaskocsin szállítottak ide. Igazi szépségét július-augusztus folyamán mutatja. Minden évben megrendezik a csúcsvirágzás idején a lótusz napokat. :))
Hű, de jó lenne akkor is eljönni, esetleg egy szabadtéri előadással összekötve! Csak ne lenne ez a három órás út, ráadásul Békéscsabáig igen rossz minőségű.
Folyt.köv.....

2016. június 4., szombat

Lepke vagy pillangó

A Szegedi Egyetem Füvészkertjében jártam, míg férjem egy konferencián tartózkodott. Ez a gyönyörű székely kapu fogadott a bejáratnál.
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növények betelepítését Győrffy István az akkori igazgató, egyetemi tanár, botanikus kezdte 1825-ben. Jelenleg 17 hektáron terül el ez a lenyűgöző kert. Sorban a hatodik, melyet meglátogatok (budapesti, debreceni, martonvásári, felcsúti, szarvasi után)
A trópusi lepkéknél kezdtem a nézelődést, mivel szemerkélt az eső. Egy fóliasátor alatt varázsoltak egy kis esőerdőt, 30 fokos meleget, és 70 %-os páratartalmat. Lenyűgöző volt a hatalmas, színes, repkedő pillangók között sétálgatni.
Kívülről
és ilyen, ha kitárja szárnyát
Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Ugyanis a színpompás pillangók a lepkék rendjének egyik családja
 Növényi nedvet, nektárt vagy virágport fogyasztanak.
Teljes átalakulással fejlődnek, pete-lárva-báb-lepke. Rövid életűek, általában peterakás után elpusztulnak.
Folyt. köv.....

2016. június 1., szerda

Kerti séta

Új lakók költöztek a kertembe. Ők csak egy-két nyárra.
 Murvafürt (Bugenvillea)
Az ő fejlődésükben remélem hosszan gyönyörködhetek, és szeretnek majd nálunk. A Szarvasi Arborétum árudájából kerültek hozzánk.
 Fügefa (Ficus carica) és vadcitrom (Poncirus trifoliata)
 Páfrányfenyő (Ginkgo Biloba)
Imádom a margarétát, de hiába ültettem eddig, nem sokáig bírták, tavasszal a nyári változatból vettem pár tövet. A kert végébe raktam, jó napsütéses helyre, sokat kínlódtam vele, hordoztam rá a vizet. Hátha elszaporodik....
 Legelőről, még nyomozom a nevét
 Csomós harangvirág (Campanula glomerata) örvendeztet jelenleg lila színfoltjával

2016. május 29., vasárnap

Gyereknap

"Tanítsd meg a gyerekeket!
Tanítsd meg a gyerekeket!
Tanítsd meg a gyerekeket!
Tanítsd, tanítsd őket mindig!

Lépni tanítsd a lépteddel!
Nézni taníts a szemeddel!
Adni taníts a kezeddel
Minden percben ezerszer.

Látni tanítsd a sötétben.
Járni tanítsd az éjben.
Kérni taníts szavaddal.
Élni taníts magaddal.

Ápold, mint szép kerteket,
Örülj nagyon, hogyha szeret.
És ha felnőtt: engedd el!
És ha elhagy: szenvedd el!

Tanítsd meg a gyerekeket!
Mondd el, az élet miről szól!
Tanítsd meg a gyerekeket!

Fogd a kezét, ha fáradt.
Gyógyítsd meg őt, ha lázas.
Hinni tanítsd magában.
Segíts rajta bajában!

Védd meg mindig karoddal.
Útját mutasd az utaddal.
És ha felnőtt: engedd el!
És ha elhagy: szenvedd el!

Tanítsd meg a gyerekeket!"
(Adamis Anna)

2016. május 27., péntek

Rövid séta

Kellemesen elfáradtunk Szarvason a Holt-Körös parti túránkon, így a Halászcsárdában jólesett a finom ebéd, stílszerűen halászlé és túrós csusza.
Ezután szerettünk volna még egyet fagyizni, megálltunk a Fő téren, de cukrászdát nem találtunk, így csak körbesétáltunk a város központjában, ami elég kihaltnak tűnt.
 Árpád Szálló és Étterem
1895-96-ban épült eklektikus stílusban
 Tessedik Sámuel Múzeum
Ez az épület adott otthont Tessedik Sámuel első iskolájának
 Háttérben az evangélikus Ótemplom.
Tessedik Sámuel szobra Kiviczky Hugó  alkotása (1942)
Tessedik lelkész, pedagógus, szakíró volt (1742-1820), ahogy a szobor talapzatán olvasható,
Az Isten hű szolgája, 
A nemzet igaz fia, 
A magyar föld szerelmese,
A nép tanítómestere.
Itt pedig a mi védőszentünk Ceres, a földművelés római istennője. Ahogy a táblán áll a bőség, anyaság, termékenység, gabona istennője. Eredetileg nem itt állt, az első artézi kutat díszítette. Majd a Bolza-kastély kertjébe vitték. A Fő tér rekonstrukciója során került ide.