Hogy jobban eligazodjunk a Báthoryak között azt tudni kell, hogy a Báthory család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. Birtokaik Erdélyben voltak. Ebből az ágból származtak Erdély fejedelmei. Leghíresebb Báthory István fejedelem és lengyel király (1576).
A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat. Birtokaik a Felvidéken és a Patriumban helyezkedtek el. A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre
Báthory-címer, egy lófejpajzs három sárkányfoggal, köré csavarodó sárkánnyal, körötte reneszánsz koszorúval, felette sárkányos sisakdísszel.
A Báthoryak címerében lévő sárkány, egy régi mondára utal, mely szerint egyik ősük, Bátor Opos vitéz legyőzte az ecsedi lápon élő sárkányt, majd bizonyítékként kiszedte három fogát. A család ugyanakkor a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány-rendnek is kezdetektől tagja.
20 méter magasan lebegő hatású hálóboltozat, csúcsíves ablakok, csak a déli oldalon. Az egységes teret karcsú faloszlopok tagolják. A szószék népies barokk, a 18. század közepéből.
Szentélyében reneszánsz stílusú szentségfülke, hármas papi ülőfülke
Déli kettős kapu bejárata, felette címerrel. A latin szöveg fordítása: „A nagy Isten anyjának a tiszta Szűz Máriának és Szt. György vértanúnak tiszteletére a nagyságos András úr, Báthori András fia építette alapjától kezdve kegyeletből saját költségén ezt a templomot.” (A szöveg kicsit megtévesztő, Báthori András, István unokaöccse fejezte be a templom építését)
Lehetőségünk volt megcsodálni a templom tetőszerkezetét is, ahová lifttel is fel lehet jutni, de mi a rácsos, áttetsző (számomra nagyon ijesztő) vaslépcsőt másztuk meg.
Lenyűgöző régi gerendázat, gótikus fedélszék, egy csoda
Nagy Lajos Imre - Báthory Gábor szobra (2008) erdélyi fejedelem, a Báthory család utolsó uralkodója
Kiss István - Tinódi Lantos Sebestyén (1979) Tinódi 1548-ban a nyírbátori várban vendégeskedett.Magyarország legnagyobb és legöregebb fatornya, tölgyfagerendákból épült a Bethlen család megrendelésére, erdélyi ácsok készítették 1640-ben, egyetlen fémszög vagy csavar nélkül, fa csapolásokkal. Nem egyszerű feladat volt a sötétségben feljutni a tetejébe.
A torony két harangot őriz, melyek egykorúak a toronnyal, és rajtuk a négy evangélista domborműve.
Ma már automatikus a működésük.
Kilátás a toronyból, a
Kirchmayer Károly-Kodály Zoltán ülő szobra (1983) emléket állít a Nyírbátori zenei napoknak, mely minden nyáron megrendezésre kerül.
Folyt.köv.....