Izek, illatok, hangok....

"Azt gondolom, hogy minden percben történik mindenféle, de ha nem állsz az útjába, kihagyod. Amikor utazol, beleállsz a sodorba. Nem mindig klassz. Van, hogy rémes. De máskor... (...) nem olyan rossz."

Gayle Forman

Egy kis ízelítő Bangkok utcai életéből...

Gránátalma jégben hűtve

Durian, ami olyan, de olyan büdös és rossz ízű, egy förtelem, ráadásul két cikknél nem is szabad többet enni belőle, mert ájulást okozhat, sőt még alkoholt sem szabad rá inni, hogy akkor miért szeretik, rejtély.

Sürgés-forgás a konyha pultnál

Bekukkantva egy üzletbe, újságos vagy ilyesmi, rend a lelke mindennek :))

Keskeny sáv a járdán, belül az üzletek pakolnak ki, kívül a mozgó árusok.

 Kagyló válogatás

 Gyümölcsök

 Kis vegyesbolt, ahol mindent lehet kapni

Persze vannak kulturáltabb kis abc-k is, ahol nézzétek csak mit találtam???

Mozgó konyha, amivel reggel kitelepülnek és késő este eltűnnek az utcákról

Ritkaság az ilyen tábla, tilos a tolókocsi, motor, mérleg, vagyis nem szabad árulni.

Khao San Road a turisták híres utcája és környéke

Mindenféle tészta előkészítve, a finom padthai (sült tészta) alapanyaga

Kozmetika a kirakatban, végső soron a maszk alatt úgysem ismerhető fel az ember

Pedikűr szintén kint a kirakatban

Lábmasszázs az utcán, itt férfi masszőrökkel

A nagy teraszos éttermek garmadája, általában élő zenekarok, jó zenék, szinte egymást éri a hangkavalkád

Rengeteg sétáló, csak úgy a hangulat kedvéért.

Tenger gyümölcsei frissen, csak ráböksz és már készítik is.

Készül a híres banános palacsinta, hát sajnos az én gyomrom nagyon érzékeny, így az utcai kajálás, ami itt egy kuriózum, nem jöhetett szóba.

"Szisszenő talány"

Hóvirágos, fánkos, szívecskés Bálint napot!

A lányok is a tavaszt érzik, a hóvirág útnak indul Anyához. :))

Hozzá még egy gyönyörű Pilinszky vers, Pátkai Rozina előadásában

Itt a linkje is, ha eltűnne egy idő után...
https://www.youtube.com/watch?v=oSJzrNiLmG8

Pilinszky János: Tilos csillagon

Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.

Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.

S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.

Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!

Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.

666 éves városban

"Vannak helyek, amelyek szinte várnak ránk valahol, mint ismeretlen szeretők, és amikor - ha egyáltalán - rájuk bukkanunk, azonnal és megkérdőjelezhetetlenül tudjuk, hogy ők az igaziak."

Tom Stone

Elindultunk Ayutthayába, Sziám régi fővárosába. Utunk Bangkoktól északra a központi síkságon keresztül vezetett, mely az ország fő rizstermelő vidéke.

72 km-re Bangkoktól, a történelmi belvárost három folyó öleli körbe, így gyakorlatilag egy szigeten van.

A várost I. Ramathibodi sziámi király alapította 1350-ben, aki a Lopburiban kitört himlőjárvány elől menekülve érkezett ide. Fénykorában a világ egyik leggazdagabb városa volt, lakosainak száma meghaladta az 1 milliót, az akkori Párizsnál és Londonnál nagyobb volt.  1767-ben a burmai sereg, (megirigyelve ezt a gazdagságot) betört az országba, és elpusztították a várost. Így a király Bangkokban alapított új fővárost.
Az egykori város romjai alkotják a Történelmi Emlékparkot, 1991-től a Világörökség része.

Wat Phra Maha That

Lenyűgöző látvány az ódon Buddhák, chedik, prangok garmadája, egy letűnt gazdag világ felsejlő birodalma.

 Fa gyökerei által benőtt Buddha fej

Wat Ratcha Burana 

Így nézhetett ki valamikor, II. Borommaracha (1424-1448) építette, hatalmi harcban meghalt fivérei emlékére

Elég nehéz volt felmászni rá......

A prangra épphogy felküzdöttük magunkat, belül egy meredekebb lépcsőn lehetett lemenni a kriptába, amit 1957-ben kiraboltak, a hatalmas mennyiségű arany műtárgyból csak kevés került elő.

 A kripta freskói láthatóak lent.

Kilátás a prang tetejéről

A Buddha torzókat nem hagyják ruha nélkül, egy vállkendő majdnem mindegyiken volt

Szép formájú fa, a köveken valamiféle különleges madarak. Imádok csatangolni régi romok, kövek között.

Wat Mongkhon Bophit

 2559-et írnak

Belsejében hatalmas 12, 5 m magas bronz Buddha

Itt is körbe lehet járni a nagy Buddhát, körülötte kisebb Buddhák, imádkozó helyek. Látszólag nem zavarja őket a sok turista, milyen kecsesen ülnek.

Wat Phra Sri Sanphet 

A három chedi köponti kamrájában a királyok hamvai mellett királyi koronaékszerek és Buddha szobrok voltak elásva. 

A chedi bejárata kicsinyített mása egy khmer szentély kamrájának. Boldog vagyok, hogy járhattam ezen a helyen, ott is lenyűgözött, de a képeket nézve is csodálatos.

 Festő tanoncok

Wat Phra Ram

1369-ben építette Ramesuan, az apja Ramathibodi király (1351-1369) sírhelyének.

Sajnos a fiúk nem voltak hajlandóak további helyszíneket és Buddhákat nézni. :((

Itt már nem ültünk fel az elefánt hátára. Megszokott látvány az autók között a lomhán baktató állat. Az egymástól távolabb lévő helyeket sokan biciklivel járják be.

Hozzászoktunk a heverésző kutyákhoz is, ők is Buddhisták, nem bántanak senkit.

Rá már csak az autóból vethettem egy pillantást.

St Joseph's Church

Egy keresztény templom igazán érdekesen körbekerítve, itt ritkaságszámba megy. 300 éven át itt tartották a katolikus miséket, az eredetit a burmaiak lerombolták, a jelenlegit a 19. században építették.