"Sóhajtson egy szívest aki itt elmegyen"

Séta a 429 éves Házsongárdi temetőben

Megérte hajnali negyed ötkor kelni, hogy elérjük az ottani idő szerint kilenc órakor kezdődő barangolást. A Kolozsvári Magyar Napok keretén belül,  idegenvezetővel (Gergely Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány vezetőjével) jártuk keresztül-kasul ezt a történelmi helyet, ahol annyi híres, neves magyar nyugszik. Nála lapult sok kripta kulcsa, ahová másként nem juthattunk volna be. 

Ízelítő a délig tartó élő történelemórából a domboldalon, dús lombú fák között, ősi porladozó sírok között.....

A sírkertet 1585-ben a nagy pestisjárványt követően nyitották meg, és ma is használják. Vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide az évszázadok folyamán, csak a lutheránusoknak van külön sírkertjük.

 Hirschler József (1874-1936)
kolozsvári főesperes, művészettörténész

Marianum ( Kolozsvár hajdani katolikus leánynevelő intézetének) alapítója , igazgatója

Csejthei Jelen család kriptája
1585-ből

Szervátiusz Jenő alkotás ez a kis márványszobor, mely a fiatalon elhunyt kolozsvári dokumentumfilm-operatőr Jeney Ádám (1928-1957) emlékét idézi. A kezében óvón egy madarat tartó fiatal lány az ártatlanság, a szerelem és a természetszeretet megjelenítője. Itt nyugszik özvegye Jeney Lám Erzsébet (1931-2000) festőnő, illusztrátor is.

 Az egyetlen megmaradt I. Világháborús katona síremlék
 Pista

Donogány földbirtokos nyughelye

 Berde-kripta 

Berde Áron (1819–1892) egyetemi tanár, természettudós. Szerzője az első meteorológia-klimatológia szakkönyvünknek, melynek címe: Légtüneménytan (1847).

 Kós Károly (1883-1977) építész, író
Sírkövét  fia, Kós András tervezte

Az arisztokrata kertben régi magyar nemesi családok nyughelyei sorakoznak, több igen megviselt állapotban. Mikók, Mikesek, Eszterházyak, Csákyak, Bánffyak, Wassok, Wesselényiek…

 Korbuly sírbolt

Korbuly-kripta falában emléktábla őrzi Barcsay Domokos emlékét (1848-1913) "anekdóta fejedelem" A Barcsayak, Szent László korában élt Márk horvát bántól származtatták magukat, mint Erdély egyik legrégibb családja.

 Báró Jósika Miklós (1794-1865) a  magyar regény atyja
felesége Báró Podmaniczky Júlia

 Jósika sírbolt

Felül kápolna, alul a kripta, 1950-es években a koporsókat megrongálták és kirabolták.

 Tauffer János

Korabeli cukrász üzletében a sok finomságon kívül, 35 folyóiratot is járatott, hogy a szellemet is táplálja.

Jancsó Miklós családjának sírhelyei

 Béldi-kripta
  A család uzoni előnévvel régi székely nemzetség.
Nemrégen kiégett

 Bethleni Bethlen sírbolt
"kigyós"Bethlenek, címerükben kígyó

Fülkékben koporsókban az elhunytak, szemben az arcképüket ábrázoló gyönyörű zománcképek

 Iktari Bethlen kripta

"hattyús", a családban libásnak nevezett Bethlenek. Címerükben két szemben álló hattyú, torkukon nyíllal átlőve A kriptát Ybl Miklós tervezte. Bethlen Gábor fejedelem családjának utolsó sarja, gróf Bánffy Miklósné, iktári Bethlen Kata mauzóleumának készült († 1876)

Mint megtudtuk, Ybl unokája juttatott pénzt az alapítványnak a felújításra .

Bethlen Gábor családja, a református egyház főgondnokai, a boncidai kastély (valaha Erdély Versailles-a) urai

gróf Bánffy György (1746-1822) Erdély kormányzója, 

gróf Bánffy Miklós (1874-1950) író, külügyminiszter

"Három élő gyermek kesereg utána
Sámuel, Dániel és a bús Zsuzsánna,
akik özvegy anyjokkal nyögnek érzékenyen,
sóhajtson egy szívest, aki itt elmegyen."

"Noé bárkájának" nevezi az alapítvány igazgatónője ezt a helyet. A temetőből az alapítvány összeszedte a régi köveket, restaurálják őket,  megóvják a pusztulástól.

    

Kendeffy Ádám (1796-1834)

Az erdélyi reformmozgalom kimagasló személyisége, sportoló, szabadelvű főúr sírhelyén négy síró oroszlán övez egy obeliszket

Mikó-Rhédei kripta
gróf Mikó Imre (1805-1876) Erdély Széchenyije, politikus, múzeum alapító

Felesége, gróf Rhédey Mária (1811-1849) carrarai márvány szobra

Wass Albert családja, az író nem itt nyugszik

 Szathmári Pap család tumbái (koporsó alakú sírkő)

Apáczai Csere János (1625–1659)

A magyar művelődés- és nevelésügy úttörője, valamint felesége, Aletta van der Maet emlékköve

"A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.
Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.
Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom"

Áprily Lajos Apáczai emlékének szentelt verse, Tavasz a Házsongárdi temetőben.

 Dsida Jenő (1907-1938)

 A két világháború közti erdélyi líra finom tollú, fiatalon elhunyt mestere. Sírfeliratát saját maga írta

"Megtettem mindent, amit megtehettem
   Kinek tartoztam, mindent megfizettem.
   Elengedem mindenki tartozását,
   Felejtsd el arcom romló földi mását."

 Salamon János (1822–1899?) cigányprímás síremléke
Bem apó híres cigánya

Bethleni Bethlen Gergely (1810-1867)
48-as honvéd ezredes, későbbi olasz tábornok
Garibaldi seregében harcolt.

Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702)

betűmetsző, nyomdászmester

 Reményik család sírjai

 Reményik Sándor (1890-1941)

 Benczédi Sándor (1912-1998)

keramikus-szobrászművész

 Teleki Józsefné Mikes Mária
(1790–1846)

Síremléke, egy öntöttvasból készült allegorikus nőalak, a hit (kereszt) és a bölcsesség (könyv) szimbólumaival kezében intően őrködik a síremlék fölött. A grófnő férjével, az erdélyi tudományos és művelődési élet pártfogói voltak, vagyonukból az árva, szegény sorsú gyerekeket is támogatták.

 Brassai Sámuel (1797-1897)
polihisztor, egyetemi tanár

Bölöni Farkas Sándor (1795-1842)

amerikai utazó, útleíró, a reformkori eszmék harcosa

Híres magyarok nyugszanak az elrománosodó nemzeti sírkertben. Új honfoglalás folyik itt, hiszen státusszimbólummá vált ide temetkezni. A honfoglalók nem kímélik a régi, magyar sírokat, úgymond kitúrják őket onnan, nem egyszer a csontokat, öreg, szép köveket szétdobálva.
Az alapítvány heroikus küzdelmet folytat, hogy történelmünk eme szeletét megóvja az utókornak.
Házsongárd mostantól  nem egy misztikus gondolat, hanem valóság lett számunkra!

>>>> Az alapítvány honlapja