Mécsesek

"Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik,

és békével, szeretettel, ami nem múlik el.

Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett,

mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása"

 Fekete István

Nyugodjatok békében.....

"Az őszben emlékek szép virága kél.
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,
Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!"

Csabai Lajos: Mindenszentek​

Nyugodjanak békében,
Jézus, Mária szent nevében!
Ámen

A hónap kedvence

Nem tudom miért szeretem a baglyokat, talán mert olyan érdekesen néznek ki.....?

Mindenesetre gyűjtöm a baglyos képeket.
Itt egy hóbagoly kukucskál éppen.
(Bubo Scandiacus)

Kép forrása: Pinterest

Tengeri

"A házak és az emberek elmúlnak, 

de az őszi mezők egyformák maradnak,

akárhogy öröklik, mérik, művelik is őket az emberek.

Ebből pedig nyilvánvaló, hogy nem az emberek bírják a földet, 

hanem a föld szolgái az emberek."

Fekete István

Az elmúlt napok megint örömteli munkával teltek, betakarítottuk a kukoricát, egészen sötétedésig folyt a munka. Élveztem, hogy kint lehetek a határban, hétágról sütött a nap. 

Láttam őzet, fácánt, birka nyájat, szarvasmarha csordát......és a végtelen határt, megművelt földeket, legelőket.......

Napkeltétől napnyugtáig

Betakarított tábla

Lemenőben a nap

Már zöldellik a búzánk :-))

Falevél

"Bármennyi dolgod legyen is, 

mindig legyen időd, hogy csendben leülj, 

és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél."

Elizabeth Lawrence

 A természet nagyszerű remekművei!
Képek forrása: Pinterest

Kései rózsák

Anya kertjéből :))

Születésnap

"Te sosem fogsz megöregedni. 

Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. 

Öreg csak az, aki már nem érez semmit."

Remarque

Fűszereim

Végül ez készült a fűszerekből

  Rozmaring olajban

Kakukkfű és bazsalikom

A bazsalikomot egy kis olíva olajjal turmixoltam

Alma Mater

Mivel ma megint iskolapadban ültem, tettem egy kis sétát régi Alma Materem parkjában.
Néztem a diákokat, akik vagy csoportokban verődve beszélgettek, vagy sietős léptekkel igyekeztek előadásra. Mintha semmi sem változott volna, csak én magam, nagyon távolinak tűnt, mikor még én is ebben a cipőben jártam......

A Kazánház abban az időben még tényleg az volt, és nem egy szórakozóhely.

Tök jó :-))

Addig is míg meg nem esszük, 

gyönyörködünk benne.

Várjuk, hogy a dér megcsípje, 

biztos jól lakunk belőle.