Egy csipet Lisboa (o8.13.)

Megint pihenést szavaztak a srácok, csak annyi szerencsém volt, hogy előtte hajlandóak voltak a nem messze lévő Palácio dos Marquéses de Fronteirát (Fronteira márki palotáját) is megnézni. 1640-ben épült szép rezidencia, mesés kerttel, a tavon fekete hattyúkkal. 
A hattyúk okoztak némi meglepetést, rendkívül agresszívak voltak. Valószínű vártak egy kis ennivalót, egyből odaúsztak ahol mozgást tapasztaltak a parton, és felreppenve próbálták megcsípni a lábunkat.
Lehet a fekete szín magatartásbeli eltérést is mutat, a fehér, barátságos, szépséges hattyúkkal szemben...? :-))

 Távolban a Benfica stadion

 Egy kis pihenés a szálló szép kertjében

Késő délután megint útra keltünk.

 Bolyongás az Alfama negyedben, a Szent György vár tövében

Sé (Székesegyház) Alfonz Henrik, az első portugál király kezdte építtetni, miután kiűzték a mórokat.

Itt tartották keresztvíz alá Szent Antalt.

 Ilyen széles a Tejo 

 Szól a fado

 Vacsora a vár tövében, egy meredek kis utcában, természetesen kint a teraszon

Kilátás a Graca térről, ahol sikerült parkolnunk is.

"Ahol a föld véget ér és a tenger kezdődik" (08.12.)

További úti célunk Sintrától 18 km-re Cabo da Roka (Szikla-fok)
Az európai szárazföld legnyugatibb pontja, 140 méterre a tengerszint fölött. Mesés kilátás az óceánra, a mélység, a tudat, hogy túloldalon már Amerika......

A parti meredélyek szikláin, ameddig a szem ellát a kristályvirágfélékhez tartozó jégvirágok.
Húsos, háromszög keresztmetszetű levelei és kúszó hajtásai beborítják a szikla teljes felületét.

A legnyugatibb pont helyét magasan az égre törő kőkereszt jelzi, talapzatán a hely földrajzi koordinátái és a portugálok nemzeti költőjének Luis de Camoesnek ide illő sorai.

 “ Ahol vége a földnek és kezdődik a tenger,
és ahol dobog a Hit és a Kaland Lelke,
amely segítette a portugál karavelleket,

hogy egy új világot adjanak a réginek”

A turista irodában még névre szóló emléklapot is lehet vásárolni, hogy jártunk Európa ezen pontján!

További úti célunk Estoril és Cascais, ahová beterveztünk egy kis fürdőzést is. Bár más késő délután volt, de ahogy a hegyekből lementünk még melegen sütött a nap, így tartottuk magunkat az eredeti tervhez.

Estoril és Cascais Lisszabontól kb. 15 km-re kedvelt óceánparti üdülőhely. Szinte teljesen összenőtt mára a két település. Ezt tekintik sokan az ország Riviérájának, remek téli, nyári klímája miatt.

Magyar vonatkozás, hogy Estorilban töltötte száműzetésének nagy részét egészen haláláig (1957) Horthy Miklós kormányzó, akit ott temettek el, de ma már itthon van a sírhelye. Estoril kellemes és egészséges levegőjének köszönhető az, hogy Horthy és felesége itt telepedtek le, ugyanis bajorországi száműzetésük idején a felesége megbetegedett és az orvosok azt javasolták, hogy lehetőség szerint költözzenek enyhe klímájú, tiszta levegőjű helyre (állítólag a Lisszabonba akkreditált amerikai nagykövet által közvetített adományokból tartották el magukat, mert vagyont nem menekítettek külföldre).

Végül a város egyik kis utcájában parkoltunk és a közelben egy meredek lépcsőn lefelé, találtunk is egy kis öblöt, amely a közelben nyaralók fürdőhelye lehetett. Pár órát itt töltöttünk, közben a férjem a helyi srácok labdajátékában gyönyörködött, akik a parton rúgták a bőrt és egy kis ízelítőt adtak a híres portugál footballból :D

Itt van Európa legnagyobb kaszinója is, így az előtte lévő parkban találtunk éttermeket, ahol elköltöttük aznapi ízletes vacsoránkat.

 

A hónap kedvence

Szerelemvirág (Agapanthus)
Lépten-nyomon megcsodáltam Portugáliában.
Nekem is sínylődik két tő a kertemben cserépben. Most alaposabban utánanézek, hogy mit tehetnék, hogy ilyen szép legyen, mint a képeken.
Sajnos a hideg tél nálunk nem kedvez a szabadban nevelésnek.

Kirándulás (08.12.)

Nagy fába vágtuk a fejszénket, több úti célunk volt erre a napra.
Az első Sintra városa, Lisszabontól 32 km-re. 
Ahogy egy spanyol mondás tartja 

" Hiábavaló a világot járni, csak Sintrát kell látni" 

Szépségét megírta Camoes, és Byron is.
A 8. században alapították, a középkorban mórok és zsidók lakták. 
1147 óta van keresztény kézen. A 19. századtól a portugál királyok nyári lakhelye, ahová a lisszaboni hőség elől menekültek, felkapott üdülőövezet, a tehetős polgárok paradicsoma, remek klímája miatt. 
   Sintrához közeledve lépésben tudtunk haladni, akkora volt a turisták áradata, nagy nehezen sikerült parkolnunk pont a főtéren.

 A hegytetőn a mór vár kacskaringózik, akár a kínai nagy fal... :-))

  Sintra Nacional Palace (Nemzeti Palota) a városközpontban

Legelőször érdekes, két kúp alakú kéményeit kerestem, amit már az útikönyvben megcsodáltam, ezeket épp tatarozták. A palota tele van szép bútorokkal, festményekkel, legszebb kincsei az azulejók és mudéjárok (kazettás mennyezetek)

Címerek terme 
Az ország nemes családjainak 72 címere van itt.
Eredetileg 74 címer volt, de az Aveiro és Távora márkik címerét eltávolították, összeesküvés miatt.

Hattyúk terme
27 hattyú látható itt, ennyit küldött ajándékba sógorának V. Károly császár

Szarkák terme (Por Bem feliratú zászlócskákkal) 

Melynek története, hogy Filippa királynő férjurát 

I. Pétert azon kapta, hogy a komornájával enyeleg, mikor kérdőre vonta, ő csak legyintett és azt válaszolta " Por Bem" - így a legjobb mindenkinek.

136 rózsát tartó szarka. 

A régi utikönyv nem említi ezt a Por Bem feliratot, lehet, hogy utólag a történet kedvéért került 

 ide..????

 

Az azulejo itt sem maradhat el......

Kiderült mihez tartoznak az óriási kúp alakú kémények, hát a konyhához...

A kémény belülről-felfelé fotózva

A másik palota a hegytetőn van, egy darabig sikerült felkapaszkodnunk autóval a hegyen, de egy idő után, a kapun belül már csak kis helyi busszal lehet tovább menni. Nem kérdés, hogy ide is lábbusszal jutottunk fel. Kibírható volt, csak egy kis részen volt számomra fárasztó, ahol nem volt árnyék, különben szép erdős parkon keresztül vezet az  út.

Palacio Nacional de Pena

Be kell valljam a fenti fotó kivételesen nem a családunk tagjai által készült, de kénytelen voltam feltenni, mivel mi nem tudtunk róla ilyet készíteni, ahol minden részlet látszik. 
Élvezettel jártuk be a palota minden meseszerű zegét-zugát, tornyát, bástyáját.
16.századi kolostor helyén emelt kastélyt 1840-50 között II. Ferdinánd formálta, alakíttatta ilyen színes kőegyveleggé, amit szintén nyári rezidenciaként használtak.
A mór, manuel, rokokó és keleti stílusjegyeket egyaránt magán viselő palotában eredeti állapotában őrizték meg a berendezési tárgyakat és a szobákat, melyek híven tükrözik a királyi családok életét.
Pár szobát éppen restauráltak, a fiúk kissé ironikusan jegyezték meg, hogy itt készülnek az eredeti szobák.

 Itt tényleg kígyózott a sor, ahogy bejártuk a berendezett lakószobákat, még szerencse, hogy ügyesen ki van találva, hogy csak egy irányban haladhat a tömeg, de ha valaki megáll bámészkodni, elakad a lassan haladó sor. Ezen aztán jókat vihorásztunk....hogy nem elég, hogy az autóval lépésben haladtunk, még itt is csak olyan ütemben mehetünk, ahogy az előttünk haladók....

Kilátás a palotából