Esterházy-kastély Tata
A főépületnek 29 terme van, ez kicsi kastélynak számít, összehasonlításul, a bajnai kastélyba nagyjából 50 termet, a Budavári Palota első változatába 200, míg a schönbrunni kastélyba 1400 szobát terveztek. A termeket korhűen, az eredeti használatnak megfelelően rendezték be.
A kastély földszintjének déli részén volt a grófi
lakosztály, az emeleten pedig a grófnéi lakosztály kapott helyet.
Ősgaléria a díszebédlőben
A díszterem, nevéhez híven a kastély egyik leglátványosabb része, szép faburkolatok, neorokokó aranydíszítések, családi arcképcsarnok
található itt. Nem mindig festett így, nem is olyan régen ugyanis még
kórteremként funkcionált. Eredetileg sem volt ennyire díszes, csak Ferenc József és II. Vilmos
német császár 1897-es látogatásának idejére újították fel. A
Monarchia hadserege ekkor hadgyakorlatot rendezett, és a kastély volt a
főhadiszállás.
Az Esterházy család tagjai között hadvezérek, nádorok, országbírók, kancellárok voltak.
Az arcképgaléria az első fraknói gróf Esterházy (I.) Miklós nádor, született 1583 képmásával kezdődik, és Esterházy (III.) Miklós kamarás arcképével fejeződik be, aki 1856-ig volt a kastély ura.
Esterházy (II.) Miklós szentpétervári követ díszruhája, a festett képmása után készült.
Békekabinet
A
kiállítás nem véletlenül kapta A béke szigete címet, egyrészt
azért, mert az Esterházyak leginkább pihenni és feltöltődni
jártak ide, de az elnevezés az északi toronyszobában aláírt schönbrunni
békeszerződésre is utal.
1809-ben a kastélyban lakott néhány hónapig I. Ferenc magyar király és
Mária Ludovika királyné a Napóleon elől történő visszavonuláskor. A
bécsi vagy schönbrunni béke aláírására az északi toronyszobában került
sor. A békekötés az egész tengerparttól és egyéb területektől is megfosztotta a monarchiát. Ekkor állapodtak meg abban is, hogy Napóleon hitvesül kapja Ferenc császár lányát Mária Lujzát. Napóleon nem volt jelen és nem is járt Tatán.
Ezután a család tiszteletből nem használta többé azt a szobát,
minden bútort a helyén hagytak, állítólag még a beszáradt tintatartóhoz
sem nyúltak.
Könyvtárszobában valamikor 5000 kötet volt, most csak imitáció a sok könyv
Császárszalon
A fülkés ággyal kialakított szobát, az 1897-es hadgyakorlat során itt megszálló Vilmos német császár tiszteletére nevezték el császárszalonnak.
Grófnői szalon, falát egykor indiai selyemkárpit borította, Mária Terézia arcképe, kínai, lakk kabinetszekrényke, Mária Teréziától kapott legyező, címeres berakásos asztal, szekrényóra a komódon, mind eredeti Esterházy hagyaték.
Esterházy és Lobkowitz család címerei az asztallapon.
A grófnő szobájában látható az a bölcső, amely nemzedékről nemzedékre
szállt, az utolsó Tatán nevelkedett grófot is abban ringatták. Feltártak egy titkos átjárót, amely a földszinti grófi szobát kötötte össze a grófnő hálójával. A grófnő egy rejtett lépcsőn át osont a férje földszinti lakosztályába.
Különlegességnek számít a két modern fürdőszoba, melyeket a 20. század elején alakítottak ki. Csodával határos módon élték túl azokat az évtizedeket, amikor egészségügyi intézményként működött az épület.
Az egyik fürdőben rózsaszín ruszkicai márványburkolat és mosdókagyló
van.
A másik kézzel festett
hollandi csempe borítással készült, porcelánkáddal és lábasmosdóval.
Toalettszoba
Kedvenc szobám, az egyik toronyszoba, kis dolgozószoba, ahol még madárfüttyöt is hallgathattunk amint beléptünk, a tükör előtt bájos kis órával, kilátással az Öreg-tóra.
Gyerekbirodalom, a kislányok babaháza, mely egyúttal a kastély makettje
A kisfiúk
ólomkatonái pedig egy hatalmas terepasztalon az egykori nagy császári
hadgyakorlatot mutatják be.
A lépcsőház mellett a Vesztibül, másként előcsarnok fogad bennünket, a falon Pompeo Batoni festménye II. József császárt és testvérét Lipót toszkán nagyherceget, a későbbi II. Lipót császárt ábrázolja.
A másik festményen a kastély jeles vendégét, a Napóleon elől menekülő Ferenc császárt látjuk huszáregyenruhában, háttérben a napóleoni háborúkra utaló csatajelenet. (másolat)
A toronyszoba és a mellette lévő helyiség érdekes festése miatt a Sátorszoba nevet kapta, valószínűleg a család oszmánok ellen harcoló nagyjaira emlékeztet, 1652-ben a vezekényi csatában négy Esterházy veszett oda egy napon, a hatalmas túlerővel szemben.
A török vagy tatár sátor kedvelt kerti építmény volt a 18. századtól kezdve, néhány esetben a belső terekben is megjelent a sátras kifestés. A falakat mindkét teremben lefestették, de szerencsére a falfestés nagy felületen épségben maradt és a gondos restaurálás eredményeként láthatjuk ma is..
Itt nézhetjük meg az egykori tatai kastélyszínház makettjét, és egy
kisfilmből a rezidencia zenei múltjába is betekintést nyerhetünk.
Gróf Esterházy III. Miklós idejében épült a kastélyszínház 1889-ben, amivel célja a derbire érkező
vendégek esti szórakoztatása volt, másrészt lelkesen támogatta a
művészetet. A neobarokk és neorokokó épületet a Fellner és Helmer cég
építette,
falát a nézőteret ábrázoló festmény díszítette, amit Gustav Klimt festett, a kép eredetije sajnos elveszett, de egy fekete-fehér fotón még láthatjuk.
A színházat a következő tulajdonos, Esterházy (V.) Ferenc özvegye,
Lobkowitz Anna Berta 1913-ban elbonttatta, a legenda szerint ugyanis
féltette a fiát a bohém világtól. Esterházy (VI.) Ferenc gróf azonban
mégis a művészetet választotta hivatásul, zeneszerzést tanult New
Yorkban, operát szerzett és szabadtéri színházat alakított Tatán az
1930-as években.
Biliárdszoba, egy hatalmas 19. századi angol biliárdasztallal, a falakon pedig a korszak lovaséletének emlékeként falkavadászatok, lóversenyek és versenylovak képei függnek.
Vadászat a grófi birtokon, ahol az Öreg tó és a vár is látszik
Grófi írószoba
Folyosón az Esterházy család ősei, akik a török háborúk során, a haza védelmében életüket áldozták
Nagy szalon
1806-ban fejezték be a kastélykápolnát, itt áll az eredeti, több mint 200 éves empire oltárszekrény. Szeráti Szent Ferenc oltárképet Donát János festette Bécsben.
Pittoni képe, Krisztus rábízza Szent Péterre az egyház kulcsait. Az üvegablakokon családi címerek. A kastélykápolnában a tóvárosi kapucinus szent atyák mondtak szentmisét minden reggel.
Földszinti nagyszalon, rendezvénytérként is szolgál, barokk tálalói a grófi asztalra szánt darabokat rejtik.
Esterházy (II.) Józsefnek és utódainak saját kerámiagyára, fajanszmanufaktúrája volt. A monarchia első fajanszgyára, a király tulajdonában volt, Pozsony közelében lévő Holicson működött. A második fajanszgyár a tatai grófé volt, 1758-ban alapították.
