Tatai belvárosi séta

Tatán sok szép, öreg házat láttunk, sajnos számos tűnt lakatlannak és eladónak. Valószínű védett épületek ezek.

Szokatlan volt számunkra, hogy a díszkövön autók közlekedtek, alig tudtunk félreugrálni előlük.

 

Egy szépen felújított homlokzat

Mesés kovácsoltvas ablakrácsok

Városháza

Ezeket az öreg épületeket nagyon sajnálom

Régi zsinagóga, ma múzeum

Egy kapualj hangulata

A falon falfestés, beljebb kerthelyiségek

Nepomuki Szent János, a molnárok és vízen közlekedők védőszentje, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra a Német Nemzetiségi Múzeum homlokzatát díszíti.

Kormányhivatal

Zenepavilon

II. Ulászló király kevés megszakítással, 1510 nyarát Tatán töltötte. Itt volt a királyi udvartartás és ide hívták össze az országgyűlést is. II. Gyula pápa megszentelt kardot küldött II. Ulászló magyar királynak, hogy ne lépjen be a Velenceiek ellen a ligába. Ennek az emlékére, a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti aranyozott kard másolatának a szobrát állította fel az önkormányzat 2010-ben, az 500 éves évfordulóra, az Országgyűlés téren, a kapucinus templom sarkánál.

 

Tata egyik jellegzetes műemléke, az Óratorony. A nyolcszögletű építményt Fellner Jakab tervezte. Az építmény felső része fából készült, melyet - Fellner munkatársa - Éder József ácsmester épített 1763-ban. Jellegzetessége, hogy az Óratorony faszerkezetének összeállítását „lapolásokkal”, faszegekkel végezték. A torony belsejében talált falazott fülkét a néphagyomány szerint városi fogdának használták. Az első világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték. A négy fióktetőbe órákat helyeztek el. 2004-ben adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Tata templomai

Szent Kereszt felmagasztalása templom, római katolikus, copf-stílusban épült 1751-1787 között.

Az eredeti tervet a jeles bécsi építésztől, Anton Pilgramtól rendelték meg, de a hosszan elhúzódó építkezést Fellner Jakab irányítására bízták, ezért az eredeti tervet többször is módosító tatai mestert tekintik a templom alkotójának.

Fellner Jakab a mű elkészültét nem érhette meg, de végakaratának megfelelően a templom kriptájában temették el. Az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be.

Fellner Jakab szobra, (Ungvári Lajos 1940 )

A sekrestye értékes rokokó berendezése a majki kamalduli remeteségből került ide. Hát, ezt pont nem láttuk, mivel egy riasztóval ellátott lánc volt kifeszítve a belépés megakadályozása végett. Inkább ez, mint zárt ajtók!! Úgy láttam felújítások zajlanak, bizony rá is fér, kívül nagyon rossz állapotban van.

 

Mária Immaculata (Szeplőtlen Boldogasszony)17 méter magas obeliszk tetején
(Schweiger Antal 1780)

Kapucinus Szent Imre templom 

A kapucinusokat gróf Eszterházy József hívta Tatára még 1743-ban.  A gróf tudományokban és művészetekben jártas ember volt. Elhunyta után könyvtárát végrendelete szerint, a kapucinusok kapták meg. Templomuk 1746-ban készült el. Építője a komáromi Kuttner József építőmester, aki Fellner Jakab tanítványa volt.

  Az egyszerű külső pompás barokk belsőt rejt.

Két legújabb ékessége a templomnak Cs. Kiss Ernő keze munkáját dicséri: a mellékoltárok előtt látható Szent Erzsébet és Szent Imre szobrok.

A világtól elzárt atyák három szerzetesi fogadalmát – szegénység, tisztaság, engedelmesség – a barna csuhájukat összefogó fehér kötélöv is jelképezi.

Tata felülről

Tata legmagasabb pontja a Kálvária-domb, tengerszint feletti 166 méterrel. Az utcákon kanyarogtunk, csak úgy toronyiránt.

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és tetejére kecses huszártornyot helyezett.

Kálvária-szoborcsoport 

A kápolna közelében levő kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és János evangélista alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban

A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal, Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 40 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven üzemelt. Jelenleg Fellner Jakab Kilátó, 200 lépcsőjét megmászva lábunk előtt hevert Tata, távolabb a Gerecse és Vértes hegyei

  

 

A kápolnától keletre található az 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony. Napjainkban műemléki védettséget kapott, és nemcsak műszaki létesítményként használják, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.

 A domb tövében Szabadtéri Geológiai Múzeum

Öreg-tó

Séta Tatán, az Öreg-tó partján. Annyira élveztük ezt a változatos tájat, a látóhatár domborulatait, a hegyeket, tavakat, vízfolyásokat. Felüdülés a nagy pusztaság után.

Tatát nem véletlenül nevezik a vizek városának. Az Öreg-tó mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halastava. Az Által-ér táplálja és öt ágon át távozik a városon át. Közel 250 ha területű, a kerülete 7 km körül van. Gyalogosan bejártuk egy részét, a szépen kialakított sétányon. A teljesség igénye nélkül szemezgettem a sétánk során készített fotókból.

Partján a vár, lásd előző posztban....

 Öreg malom, ez itt a Pötörke-malom.

Cifra-malom igen rossz állapotban, pedig még a török háborúkat is átvészelte. Jelenleg osztrák kézben van.

 Tulipános székelykapu

 Axmann és Hamary-ház a tóparton

Egy szépséges kovácsoltvas ablakrács :))

Öveges József professzor szobrával (Tóth Béla alkotása) is találkoztunk, 1930-40 között egy tatai gimnáziumban tanított. Híres mondása  "Semmiből nem lesz semmi"

Keresztelő Szent János szobor (Nagy Kovács Mária alkotása 1943.)

Azt írták róla, hogy hattyúpihenő kövön áll. No, azokat nem láttam, de a vadkacsák jól érezték magukat.

Mellette óriási platán, 2014-ben volt az év fája, 230 év körüli, körben a Platán étterem székeivel.

Közelben a Platán-forrás ivókútja, tatai szobrászművész faragta mészkőből. Palackjainkat friss hideg vízzel tölthettük meg. A hetvenes években a bányászati beavatkozások során elapadtak a források, csak húsz év után miután a bányák bezártak emelkedett meg újból a karsztvízszint.

 

Esterházy-kastély

Fellner Jakab tervezte, 1776-ban nyerte el mai formáját. Északi toronyszobája történelmi jelentőséggel bír, hiszen I. Ferenc magyar király 1809. október 14-én e falak közt írta alá az ún. schönbrunni békét. Jelenleg zárva, de rajta az uniós tábla, így remélhetőleg ez a kastély is megújul hamarosan.

1945 után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság hordta el. Mikor Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe, az ott működő budapesti Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet egy részét, a tatai kastélyban helyezték el. 

Tóth Béla, Tatai Diana (vadászat istennője) lovas szobra (1988) Egy kissé megtréfáltak a nap sugarai.

Folyt. köv. egy kis emelkedő megmászásával, mondjuk épp dél volt a legmelegebb.... :))