"A föld szeretete a haza szeretete"

Egy évvel a kiegyezés után, 1868-ban megnyitotta kapuit a mai Bem téren, (akkoriban Ferenc téren) az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. (Ennek helyén most a könyvtár áll.) Ott elméleti oktatás zajlott, míg a gyakorlatokat a Pallagon kialakított tangazdaságban tartották. 

1883-ban a mai Perényi utcába, a Fűvészkertbe költözött át az intézmény, ahol most a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Levéltára működik. 

1901-ben a Perényi utcáról ezúttal Pallagra, a most is ott található Balásházy János Gyakorló Technikum épületébe tették át székhelyüket, ahol ezt követően nem kevesebb mint 48 éven keresztül zajlott felsőfokú agrárképzés. 

A Böszörményi úton 1940-ben kezdődött az agrárszakoktatás, ahol kezdetben, 13 éven keresztül középfokú mezőgazdasági szakképzéssel foglalkoztak. 

Az agrárfelsőoktatás 1953-ban kezdte meg a működését a Böszörményi út 138. szám alatt, mint Mezőgazdasági Akadémia. Ebben az évben  helyet cserélt a közép- és felsőfokú agrárképzés vagyis a felsőoktatás beköltözött a Böszörményi útra, míg a középfok kiköltözött Pallagra. Ezen területi elrendeződés mind a mai napig fenn áll.

 A Debreceni Agrártudományi Egyetem a megye agrárképzésének legmagasabb szintű intézménye volt 1970 és 1999 között.

2000-től a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karaként működik. 

Liszkai Kováts Zoltán - Hortobágy és Magvető dombormű (1941)

Megyeri Barna - Európa elrablása (1967)

"A mítosz szerint Európé egy szép királylány volt, Agenór föníciai király és Télephassza gyermeke. 

Egy napon, valahol a mai Dél-Libanon partjain, barátnőivel játszott, amikor Zeusz megpillantotta őt. Az isten beleszeretett, s bika formájában a hátára csábította. A tengerbe nyargalt vele, s már vitte is messzire a tükörsima vízszínen. Meg sem álltak Kréta szigetéig, ahol maga Zeusz született, és amely gyermekeiknek is otthona lett. Itt jött a világra Minósz, Rhadamantüsz és Szarpédón. Agenór király, hogy visszaszerezze leányát, utánuk küldte Kadmoszt és fivéreit. Ám az ifjak nem jártak sikerrel, s mivel apjuk utasítására nem térhettek haza eredménytelenül, mind másutt telepedtek le."

Győrfi Sándor - Tormay Béla (2008)

Mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője. Itt volt igazgató (1869–1873).

Kiss István - Lovak (1968)

Aula

Garányi József - Kerámiafríz (1965)

Vigh Tamás - Magvető (1967)

Valamikor nagy előadó volt, most könyvtár bejárata

Folyosó

Szeretem ezeket a tulipános motívumokat, a kapun és az épület rácsain. Sajnos bővebb információt nem találtam róla.

Park

Hátrafelé, majd egyszer megnézem hová vezet ez a hangulatos út......

Most nem volt több időm, egy előadásra siettem.

Délutáni fények

Csokonai 250

Csokonai 250 éve született. Debrecenben már hetek óta zajlanak a Csokonai évfordulóhoz köthető programok, Kedv! Remények! Lillák! címmel.

A Debreceni Irodalom Házában jártam.

Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben és itt is hunyt el 31 éves korában, 1805. január 28-án.

A kiállítás címe: Csokonai 180

A tárlat azt mutatja be, milyen lehetett volna a költő élete, ha megéli az idős kort, túléli a tüdőgyulladást, orientalista költővé érik, házitanító lesz, ismét szerelembe esik és ennek nyomán megírja a Helga-ciklusát, s azután hal meg. A fikció szerint Csokonai 180 évvel ezelőtt, 1843. szeptember 26-án, 70 évesen távozott volna közülünk.

A kiállításon Csokonai személyes tárgyai és hiteles emlékei mellett a fiktív életúthoz kapcsolódó képek és versek is láthatóak.

Friedrich John: Csokonai arcképe 

(rézmetszet 1816) 

Csokonairól készült legrégebbi ismert arckép

 

Csokonai a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, már diákkorában elkezdett verseket írni, kiváló ritmusérzéke miatt diáktársai Cimbalomnak hívták. 

1794-ben tanítónak választották, de megvádolták, hogy az istentiszteletekről elmaradozik, és dorgálással büntették. 1795-ben újabb pert zúdítottak a nyakába, iskolai fegyelembe ütköző magatartása miatt, így elhagyta a kollégiumot.

1795-96-ban Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott, de ez sem lelkesítette. Pozsonyba ment, hogy támogatót találjon. Elindította a Diétai Magyar Múzsa verses folyóiratot, de nem sikerült mecénást találnia. 

Majd Komáromba utazott, itt ismerkedett meg élete szerelmével, Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Kilenc hónapi reménykedés után, Lilla férjhez adásával viszonyuk megszakadt.

1798-99-ben Sárközy Istvánnál, Somogy megye alispánjánál tartózkodott, akinek közbenjárására segédtanítói állást kapott a  csurgói gimnáziumban.

1800-ban visszatért Debrecenbe édesanyja házába. Ettől kezdve az irodalomnak szentelte életét.

1805-ben erősen meghűlt és tüdőgyulladásban elhunyt. Eddig a valóságos Csokonai életút.

Innentől a kiállítás szervezői tovább gondolták Csokonai életét. Ha érdekel hogyan, látogass el az Irodalom Házába! Nekem szokatlan volt ez a játék.......

Csokonai szülőháza

Náddal fedett, tipikus cívisház, (Hatvan utca 23. sz.) ahová Csokonai édesanyja 1788-ban költözött gyermekeivel, az 1802-es tűzvészben komoly károkat szenvedett, az újjáépítés során Csokonai költői lakká szerette volna alakítani. 1860-ban emléktáblával jelölték meg. Lebontották, más ház áll a helyén.

Izsó Miklós 1866-ban elkészítette a Csokonai szobor kismintáját, de a végső változat, melyet az Emlékkertben, majd a Kálvin téren állítottak fel, a kritikák miatt más formát kapott. (Izsó kismintája után bronzba öntötte Győrfi Sándor szobrász 1991-ben)

Csokonai a debreceni Kálvin téren (1871)

Izsó Miklós, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást. A Müncheni Királyi Bronzöntödében készült.

 

Ferenczy István: Csokonai (1818 márvány)

Ádám Bálint: Csokonai Vitéz Mihály 

(1900 k. bronz)

Ferenczy István és Izsó Miklós István idealizáló művei ellenében, Csokonai élethű szobrát kívánta megalkotni.

Sajnos az Irodalom Háza melletti építkezés megrongálta a jobb oldali szárnyat, így egy része nem használható, a jelenlegi kiállítás is a hátsó részben tekinthető meg. A Medgyessy kiállítás a bal oldali szárnyban van.

Erdélyi festők

A Déri Múzeumban megnéztem az "Erdély művészete a két világháború között - Válogatás Böhm-gyűjteményből " című kiállítást.

A Böhm-gyűjtemény az erdélyi festészet húszas, harmincas éveiből kínál egy válogatást. Böhm József orvos, nagyváradi születésű, Németországban élő magángyűjtő.

Ízelítő a csodás képekből

Nagybánya

Az erdélyi képzőművészet kiindulópontja, az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep, Nagybányai Szabad Festőiskola (1902), Nagybányai Festők Társasága (1911-1937), a plein-air tájkép műfaját preferálták.

"A plein-air festészet a szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségek visszaadásával, kiszabadította a művészetet a műtermi festészet mesterkélt, zárt világából"

Ziffer Sándor - Német erdő (1917)

Perlrott Csaba Vilmos - Pihenők a nagybányai református templom előtt

Kolozsvári iskola

Az 1925-ben alapított Szépművészeti Iskola révén emelkedik ki. Az iskolának román tanárai voltak, de nagyon jól beszéltek magyarul, a hallgatók közel fele magyar volt. Ők a nagybányaitól eltérő színvilágot honosítottak meg, ettől függetlenül a tanulók nyaranta Nagybányára jártak festeni.

Szolnay Sándor - Park templommal (1939)

Fülöp Antal Andor - Almaszedők (1940)

Marchini Tasso - Fülöp Antal Andor portréja (1933)

Szervátiusz Jenő - Madonna 

faszobor (1939)

 Nagy Albert - Júdás (1937)

Szász festők

Erdély déli részén Nagyszeben és Brassó emelkedett ki a művészeknek otthont adó városok sorából. Éltek itt magyarok, szászok, románok. Sajátos vonása a portré festészet, mint a közösség egybetartozásának jelképe. Hans Eder, Grete Csáky-Coponi, Felix Harta

Pár festmény már ismerős volt, Gyulán is láttam egy válogatást a Böhm-gyűjteményből 2019-ben. https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/06/kiallitas-megnyiton.html

Idővonalak

Nemzeti ünnepeinken a  múzeumok ingyenesen látogathatóak. Pár éve már szokásom, hogyha van időm, végigjárom a debreceni múzeumokat, és megnézem az újdonságokat. Október 23-án is így tettem.

 

A Modemben Esterházy Marcell Timelines (Idővonalak) kiállítását néztem meg. A Modem kiállításai számomra nagyon érdekesek, hiszen a modern, kortárs művészettel foglalkozik. Olvasnom kellett a falra rögzített tablókat, hogy értsem a kiállított alkotásokat, mit is ábrázol, mi a mondanivalója!

 

Szemezgetés a kiállításból

Esterházy Marcell: The End of a Long March (A hosszú menetelés vége) Egy régi családi vadászaton elejtett szarvasról készült kép lenyomata.

Esterházy Marcell, Esterházy Péter író fia, 1977-ben született. 2003-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, majd Marseille-ben és Párizsban élt több mint tíz évig. Munkái megtalálhatók a Ludwig Múzeumban, a Marseille-i Kortárs Gyűjteményben, a Magyar Nemzeti Galériában, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben és magángyűjteményekben. Számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepel fotóival, installációival és videómunkáival.

A kép a kiállításon látható művész életútinterjújáról vetített filmről készült.

A kiállítás fókuszában az Esterházy-család történetének feldolgozása áll, összekapcsolódva a magyar és európai történelemmel. Egy központi teremben, időrendben láthatjuk a családtagok portréját, a művész által átdolgozott képeket, családi relikviákat, dokumentumokat, és a művészbarátok alkotásait. Sajnálom, hogy a portrék halványak voltak, nyilván ezzel is mondanivalója volt az alkotónak

Gróf Esterházy Móricné, aki Majkon élt, itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/07/remeteseg.html

 

Egyazon napon

Két egyidőben, 1937 májusában készült fénykép, Horváth Erzsébet 17 éves kislány Szentgotthárdon, Eszterházy Mónika 9 éves kislány Majkon, a kastély udvarában. Az egyik napszámos volt, a másik gróf Esterházy Móric negyedik gyermeke, egyetlen leánygyermeke. Semmi közük nem volt egymáshoz, sorsuk mégis összefonódott. Horváth Erzsébetet 24 éves korában, cigány származása miatt, 1944-ben deportálták Németországba, ahonnan sosem tért vissza. Esterházy Mónikát, 1950-ben, 22 évesen, ítélet nélkül a kistarcsai internálótáborba vitték, ahol 3 évig a munkatábor foglya volt.

 

Esterházy Péter a Harmonia Caelestis írásakor, a még élő rokonokkal készített interjúkat. Esterházy Marcell az apja által gyűjtött több órányi hangfelvételből válogatott visszaemlékezéseket. A történetek előadására a család jelenlegi nő tagjait kérte fel. Édesanyja, leánytestvérei és felesége előadásában hallhatjuk a 20. század közepén lezajlott drámai történeteket. Megrázó volt számomra.....

A Három szín: piros, fehér, zöld

Esterházy Marcell három tárgyat helyezett egymás mellé, a dédnagymamája 1956-ban készült EKG felvételét (piros), egy gyerekkori filcrajzát, amelynek sarkában a Minden felirat kisatírozása látszik (fehér), valamint dédnagymamája kérelmére érkezett választ, amelyben a helyi hatóság engedélyezi, hogy egy használt ecsettel zöldre festhesse az állam által elkobzott egykori családi kastély kerítését. (zöld)

Ad acta

Az alkotó, a dédnagymama és dédnagyapa által 50-60-as években írt kérvényeket, fellebbezéseket negatívként beszkennelte, az így kapott festői látvány megidézte édesapja Ottlik-átiratának vizualitását (Nemrég láttam és írtam is róla, itt volt kiállítva a Modemben)

Az utolsó Esterházy herceg

Tourner la page (Lapozz)

Eszterházy Pál az 1949-es Mindszenty-per negyedrangú vádlottja és felesége Ottrubay Melinda, megszorítják egymás kezét a tárgyaláson. Esterházy Marcell ezt a részletet emelte ki az eredeti fotóból és elforgatta 180 fokkal.

 

 Camouflage (Álcázás)

A Mindszenty-peren a tribünön ülő eltakart arcú emberek sajtófotójának az elforgatásával készült ez a kép is. Mintha az arcok kézbetemetése a korszak drámaiságának szimbóluma lenne.

Esterházy Mátyás fordulatokban bővelkedő életét fia is feldolgozta a Harmonia Caelestisben, 1919-ben született Csákváron, elsőszülött fiúként, grófként élt. Az államosítás után Budapestre költöztek, ahonnan 1951-ben rokonaival együtt kitelepítették Hortra. Később beszervezték a Belügyminisztérium III/III-as osztályára a belső elhárítás ügynökeként, ezzel a titokkal élt egész életében, még a rendszerváltás után is, egészen haláláig.

Orthodromie

Különleges kép, ahogy elmegyünk előtte úgy változik, az egyiken Esterházy Mátyás 15 éves és a Csákvári kastélyuk előtt áll díszmagyarban, a másik 1952 környékén  készült, a kitelepítés idején a dinnyeföldön kétkezi munkát végez.

Hogy az egészre rálátásunk legyen, ahhoz több nézőpontból kell megnézni a dolgokat.

 

Megkésett örökség

Esterházy Marcell megtalálta nagyapja, Esterházy Mátyás 1974 évi lottószelvényeit, melyen mindig a testvérei és szülei születésének dátumát tette meg. A 20. sz. során az Esterházy családtól elvették vagyonuk jelentős részét, az apáról fiúra szálló elsőszülöttségi rend mára csak egy jelképes gesztus maradt. A család birtokában maradt egy 1875-ös hitbizományi dokumentum, amelyet Ferenc József hitelesített. Az irat rögzíti az öröklési rendet és azoknak a javaknak a listáját, amelyek a családhoz tartoznak és nem elidegeníthetőek.  A lottón lett egy három találatosa, ebből vett egy alpakka lemezt, felmatricázta a dokumentum szövegét, majd kénmájjal, sósavval és vaskloriddal kezelte. Az idő múlásával a szöveg fokozatosan eltűnik.

 

Hermes és Erika

A Hermes írógép a fordítóként is dolgozó nagyapa, Mátyásé volt, amelyen az ügynökmúlt jelentései is készültek. Az Erika, az író apa, Péteré volt. 

 Esterházy Péter rajza édesapjáról, Esterházy Mátyásról

Esterházy Péter

Untitled books

Könyvek, abból a gyümölcsfákból készültek, amelyek a rómaifürdői családi ház kertjében álltak, mint az alábbi feliratot tartalmazó fatörzs.

A család birtokában volt a majki és csákvári kastély, melyeket államosítottak

A művész nemzetközi kontextusaiba is betekinthettünk a kiállításon. 

Kék, fehér, piros

A francia trikolór színben pompázó pólón az "Isten, Haza, Család" ironikusan ható felirata, ha figyelembe vesszük, hogy a képen látható maga a művész, a második felesége, az előző házasságából született félig magyar, félig francia fia, és francia nevelt fia.

Walsin (Keringő)

című munka egy zászlótartó figurán alapul. Az a jelenet látható rajta, amikor az École Military kertjében Dreyfust megfosztják a rangjától, és egy katona kettétöri a kardját. A figurát megkettőzte, és az egyikük kezébe olyan zászlót rakott, amelyen az Esterházy Madonna látható, míg a másik az ún. Dreyfus Madonna című festményt lobogtatja. Mindkét mű nagyjából ugyanakkor készült.

 

Érdekes történetek, különleges alkotások, filmek, elgondolások.

Esterházyt kell olvasnom!

Felvetődött bennem is, hogy meg kell csinálnom saját családommal kapcsolatos dolgok, tárgyak, iratok rendszerezését, melyek még dobozokban lapulnak. Nem volt eddig hozzá erőm.....