2023. november 9., csütörtök

Várnegyed

 Szép, tiszta idő volt, csodálatos volt a kilátás
Kolodko Mihály - Kockásfülű nyúl
Épülnek az utak a Budavári Palota körül
Újdonság, hogy a a Szentháromság téren levették a drapériát az újjászülető Pénzügyminisztérium  egy részéről. Kíváncsi vagyok, hogy a tornyokra felkerülnek-e az egykori rézvitézek. 
Az épület 1901–1904-ben épült Fellner Sándor tervei nyomán, neogótikus stílusban. A második világháborúban súlyosan megsérült, 1948 és 1962 között Rados Jenő tervei nyomán újították fel. 1954–1981 között a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának a kari kollégiumának adott otthont. Az épület hátsó szárnyaiban üzemelt a Magyar Nemzeti Levéltár egysége. 
Napjainkban az épület eredeti állapotára való helyreállítása zajlik, azzal a céllal, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözhessen.
Bármerre nézek, fantasztikus látvány fogad. 
József főhercegi palota 
(József főherceg, József nádor fia) 
Eredetileg az 1900-as évek elején épült, a korábban itt álló Teleki-palota átalakításával jött létre, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervezte historizáló stílusban. A palota a Habsburgok nádori ágának otthona lett, József főhercegtől 1905-ös halála után fia, József Ágost főherceg örökölte, aki itt is lakott családjával egészen 1944-ig. Itt keresztelték meg 1942-ben, József főherceg dédunokáját, Habsburg-Lotharingiai Mihályt, aki ma már ismét Magyarországon él.
A palota Budapest ostromakor nem szenvedett komolyabb sérülést. 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vegyék felgyújtották, majd le is bontották. 
Vöröskereszt Egylet székháza
Az 1881-ben alakult Vöröskereszt Egylet azzal a céllal jött létre, hogy a háborúkban megsebesült katonák gyógyításában, ápolásában részt vegyen, és megszervezze a humanitárius segítségnyújtást. Az egylet elnöke ekkoriban az egyik leggazdagabb magyar gróf, Csekonics Endre volt. A nagybirtokos sokat adakozott és példás életet élt. 
(Az ő gyermeke volt báró Csekonics Gyula, aki az apjával ellentétben két kézzel szórta a pénzt és tetemes kártya és lóverseny veszteséget szenvedett el az 1900-as évek elején. Az ő kicsapongó élete ihlette a 20. században oly gyakran használt „Úgy szórja a pénzt, mint ha ő lenne a Csekonics báró” vagy a „Nem vagyok én Csekonics báró” szólásmondásunkat.)
A Vöröskereszt Egylet új székháza Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján született meg. Az eklektikus, de szecessziós jegyeket is magán hordozó palota 1901 és 1902 között épült, kivitelezését Havel Lipót építőmester cége végezte.
1920-ban a Külügyminisztérium épülete lett. A II. világháborús ostromban a palota számos belövést kapott. 1948-ban lebontották.
Honvéd Főparancsnokság
Kallina Mór építész tervei szerint 1895–1896 között építette fel az állam Hofhauser Elek építőipari cégével. 1948-ban részlegesen elbontották.
Kíváncsian szemlélem, hogyan kelnek életre ezek a régi csodák. Közben olvasom az építészek cikkeit, mi mindenre kell figyelniük a rekonstrukcióknál, hogy a mai kornak is megfeleljenek.

2023. november 7., kedd

Őszi pompa

 Várkert Bazár 
Egy szép őszi napon november elején, csodás fényekkel
József nádor nyomában 
Habsburg-Lotharingiai József Antal főherceg több mint fél évszázadig tartó (1796–1847) kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket láthatjuk itt. A tablók egyik oldalán Kárász Karolina, a Várkapitányság fotográfusának jelenkori képei láthatók, míg a másik felén korabeli metszetek. 
Ferenc császár gyakran csak „a vén Rákócziként” emlegette öccsét, utalva rá, hogy József nádor igen messzire is hajlandó volt elmenni a magyar rendek támogatásában.
 
Bíbor keretben
Különleges dísze a kertnek az oszlopokra futtatott pirosra színeződött vadszőlő
A Gellért-hegy még szinte zöldben
2020-ban és 2015-ben, itt írtam róla>>>>>

2023. november 1., szerda

A.B.F.R.A

 "A Boldog Feltámadás Reménye Alatt"
Debrecen nagyjai
1932-ben adták át a debreceni köztemetőt és a ravatalozó épületet a használatnak. Tervezője Borsos József
A krematóriumot csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).
A ravatalozó épület központi és szélső oromzatain a nagyszentmiklósi aranyleletből a bikafejes ivócsanak bronzból megformált másolatát helyezték el. (Az alakzat 1900-tól, Munkácsy Mihály ravatalának díszítése óta a nemzeti gyász jelképeként ismert.)
Borsos József 1875-1952
Építész, egyidőben Debrecen főépítésze, ő tervezte a Krematórium épületét
Pohl Ferenc 1883-1961
1920 végén vette át Debrecenben a városi kertészet vezetését. Pohl Ferenc ideje alatt nyerte el parkosított formáját a Kálvin tér, az Árpád tér, a Református Kollégium előtti Emlékkert, nevéhez fűződik a nagyerdei fürdő környékének, a Déri Múzeum előtti süllyesztett kertnek, az egyetemi parknak és a Köztemetőnek térrendezése.
Kálmánchey Márton 1500-1557
Az 1550-es évektől Debrecenben élt, véglegesen meggyökeresítve a reformáció svájci irányát. Hívei nagy hatású szónoknak tartották, ellenfelei „olcsó papnak”, mert lemondott a templomi díszekről, saját díszes ruházatáról, és fizetést is csak annyit fogadott el, amennyi a megélhetéséhez szükséges volt. Prédikációiban ragaszkodott a magyar nyelvhez, hogy a hívek érthessék a bibliai üzenetet. Megszervezte a Tiszántúli Egyházkerületet, és ennek lett első püspöke 1557-ben. Ugyanebben az évben halt meg. Utóda rövid időre Szegedi Gergely lett, majd Méliusz Juhász Péter, akit már az utókor is jobban ismer.
Budai Ézsaiás 1760-1841
Bölcsész - és hittudós, író, történész, református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke 1822-től haláláig.
Svetits Mátyás 1794 - 1868 
Kereskedő, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke. Ő és felesége, Kojanitz Anna végakarata az volt, hogy három gyermekük korai halálát követően, vagyonukból katolikus iskola épüljön, és azt iskolanővérek vezessék. Az intézmény 1896-ban nyitotta meg kapuit.
Zoltai Lajos 1861-1939 
Helytörténész, muzeológus, etnográfus, a Déri Múzeum első igazgatója, személyes közbenjárásának köszönhető, hogy Déri Frigyes bécsi selyemgyáros gyűjteménye a cívisvárost gazdagítja 1920 óta.
Dr Ecsedi István 1885-1936 
Etnográfus, a Déri Múzeum igazgatója
Fazekas Mihály 1766-1828 
Költő, botanikus, 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Füvészkönyv, az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növény-meghatározó könyv.
Diószegi Sámuel 1761-1813 
református lelkész, esperes, botanikus
Szabó Magda 1917-2007
író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor
Az írónőnek az volt a kívánsága, hogy hamvainak felét a férje, az író Szobotka Tibor, másik felét a szülei debreceni sírjába helyezzék el.
 
 „Tündérek árva gyermeke, 
Sosem feledlek el. 
Meséid gyémánt madara 
Míg élek, énekel. 
Hogy elmentél a fény felé 
Bezáródott az ablak. 
Életem eltört pajzsa, Te 
Míg élek siratlak.” 

Kóti Árpád 1934-2015
színész, 1963-tól haláláig a Csokonai Színház tagja
Boka Károly 1808-1860
népzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása
 Kontsek Kornél 1867-1941
A Kontsek család 1892-ben nyitotta meg Debrecenben, a Kossuth utca 15. szám alatti fűszer és csemegekereskedését. Idővel, nagykereskedésbe fogtak és raktáraik révén számos kiskereskedőt láttak el áruval. 
1911-1912 között épült Debreceni Első Takarékpénztár palotájának a földszintjén volt a Kontsek Kornél divatáruház, a Kossuth és Piac utca sarkán.
Kontsek Géza a város kereskedelmi és iparkamarájának tagja, majd tanácsnoka is volt. Jelentős vívmánya volt a vasárnapi munkaszünet bevezetése. Szem előtt tartotta munkásai jóllétét is, ennek keretében a város akkori keleti határán telkekhez juttatta őket, ahol keresetükből otthont építhettek.
Kaszanyitzky Endre 1834-1905
A Piac utca 57. szám alatti Kaszanyitzky-féle üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 100 évig prosperált, Kaszanyitzky Endre alapította. 

Csanak József 1820-1900 
Derecskéről származó jobbágyból lett híres fűszerkereskedő, a Debreceni Kereskedelmi Testület elnöke, az István gőzmalom igazgatója. Csanak József alighanem Debrecen leggazdagabb polgára volt. A Piac és Arany János utca sarkán áll a Csanak-palota, amely épületben debreceni tartózkodása idején Jókai Mór is megszállt, aki Az arany ember című regényéhez többek közt Csanak József élettörténetéből merített ihletet. A róla elnevezett utcában álló villában lakott. 
(Valamikor én is laktam itt, nemcsak az utcában, hanem magában a villában, sajnos jelenleg elhanyagolt állapotban van.)
Sesztina Jenő 1869-1944
Debrecen történetének egyik meghatározó családja, Sesztina János a Piacz utca 21. sz. alatt létrehozta a belváros emblematikus vaskereskedését. Az üzletet fia, Lajos és unokája, Jenő vitte sikerre, s tette mindenki által ismertté. 
A gyermektelen Sesztina Jenő és felesége Csanak Margit 1936-ban örökbe fogadta Piroska nevű testvérének fiát, Rickl Antal Lajost és fiait, Antal Zelmost, és öccsét, Pétert. 
Régi sírkövek, az előző felszámolt temetőkből a Sesztina sír mögött
Dr. Kenézi Gyula, 1860-1931
Orvos, kórházunk névadója. Az 1912-ben alapított Debreceni Egyetem első tanára volt, majd a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójává választották. Többek között ő vetette fel, hogy az orvosprofesszorok a klinika közelében lakjanak. Egykori lakhelyén, a Kenézy Villában hatalmas orvostörténeti gyűjtemény található.
Hódos Imre 1928-1989
Olimpiai bajnok birkózó. Három olimpián volt a magyar küldöttség tagja, bajnoki címét az 1952. évi helsinki olimpián nyerte. Az olimpiát követő 1953. évi nápolyi világbajnokságon ezüstérmes lett. Az aktív sportolást az 1960. évi római olimpiai részvétel után fejezte be.

„Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj.”

Szabó Magda