2023. március 23., csütörtök

Várostörténeti tanösvény

Megújult a debreceni Petőfi tér
Várostörténeti tanösvény is kialakításra került. Nyáron biztos szebb lesz a zöldellő fákkal. Sajnos a környező épületek legtöbbje a II Világháborúban bombázások áldozata lett, ezeket örökíti meg az acélfalakba lézerrel vágott épületek története
Medgyessy Ferenc - Petőfi Sándor (1948)
Győrfi Lajos szobrász közreműködésével felújították, és új talapzatot is kapott
Itt állt a város legnagyobb zsinagógája
Lett egy kis tó is, fa pallós terasszal
Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú palotája, mely szerencsésen túlélte a bombázásokat, Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly fővárosi építészek tervei alapján épült, 1911-1912-ben
Betlen Gyula készítette az épület kupoláján található kompozíciót, amely  három, glóbuszt tartó nőalakot ábrázol. A körerkély két figurája, a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkúr jelvényével, illetve az ipart szimbolizáló férfi alak.

Az egykori Royal Szálló
Modern játszótér
Öreg fák és szép új padok teszik kellemessé a teret

1973-ban épült meg a 24 emeletes toronyház, kétszáz lakás van benne
Pályaudvarunk, amit 1961-ben adtak át, de napjainkban a város szégyene
A régi pályaudvarunk
Reménykedem, hogy sokáig ilyen szép marad a tér!

2023. március 21., kedd

Tavasz

Séta Debrecenben, elvégre tavasz van, már a naptár szerint is. Valójában még minden kopár, csak egy pár korai virág itt-ott, ami mindenkit megigéz, annyira várjuk már a jó időt.
Szeretem ezeket a szépséges színű ázsiai boglárkákat (Ranunculus asiaticus), most úgy látom ez a sláger. Örülök nekik :)) Ilyen korán már virágba borult ágyások mindenütt, de jó!
A kedvenc díszcseresznyém (?) még csak most bontogatja szirmait
Velencei kutyatej (Euphorbia characias) figyelem pár éve a Bábszínház előtt, most nagyon megtizedelődött az állomány, áldozatul esett a levendula ültetvénynek. Sajnálom, olyan különleges.
Még egy szép fa a Piac utcán
Több virágzó fára lenne szükség!
Direkt nem fordultam a Magnóliák felé, még várok, hogy teljes pompájukban láthassam őket.

2023. március 19., vasárnap

Csók itt és ott

A Nemzeti Galériában tett 2022. évi látogatásom alkalmából fedeztem fel Csók István egyik festményét. Meglepett, hogy ott találom, hiszen jól ismertem ezt a művet a Debreceni Református Kollégium Múzeumából. Sajnos a debreceni, a kiírás szerint Hepák József által készített felvétel.
 
  Csók István festménye, az „Úrvacsora”, 
vagy más címen „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”
 (1890)

Október 31. a reformáció emléknapja. 1517-ben ezen a napon tette közzé Luther Márton azt a vitairatát, amely „95 tétel” néven vált ismertté, s amelynek központi gondolata a megtérés, a bűnbocsánat és az evangélium szentsége. A reformáció napja több európai országban is állami, Magyarországon a református és evangélikus gyülekezetek számára egyházi ünnep.
 
Debreceni felvétel
Csók István húga esküvője előtt maga is hivatalos volt egy ünnepi istentiszteletre szülőfaluja, Sáregres református templomába. A huszonéves ifjú művész, úgy érezte, hogy a világ csodái után egy falusi templom már semmi újdonsággal nem szolgálhat számára. Aztán azon kapta magát, hogy a hívekkel együtt imádkozik és énekel ő is. Ekkor fogalmazódott meg benne a festmény gondolata. 
A képet Münchenben festette meg, helyi modellekkel. A kép központi szereplői azonban az úr asztalához járuló leányok, s közülük is kitűnik az előtéren átvonuló kisleány. Ezt a figurát eredetileg imádkozó alakként képzelte el, a müncheni lánymodell azonban megbetegedett, így Csók félbehagyta a képet, majd hazautazott Magyarországra, s a festményt is maga után küldette. Hazafelé jutott eszébe a kislány, Érsek Örzsi, akinek alakja már az egykori istentisztelet alatt is megragadta. Úgy érezte, ő lenne a legalkalmasabb modell a kép főalakjához.
A képet 1890 végén mutatta be a Műcsarnok téli tárlatán.
Áhítat, hit és átszellemültség sugárzik a szép, fiatal lányarcokból. Pontosan azt a megrendült lelkiállapotot adja vissza, amit Csók maga is érzett, amikor annyi év után újra beült földijei közé a templom padjába. 
A festmény 1891-ben a párizsi Salon, 1900-ban pedig a párizsi világkiállítás aranyérmét is elnyerte. 
Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható

2023. március 17., péntek

Egy évtizedes művészpálya

Milyen kár, mikor egy tehetséges festőt nem ismernek el és emiatt leteszi az ecsetet és többé nem fest.
Karcsay Lajos - Almaszüret (1885 körül)
Karcsay Lajos (1860-1932), Sopron megyei festőművész
Hullámhegy, hullámvölgy, elismerés, elfeledettség: ez jellemzi a művész életét. A családnak Nagygeresden volt a kúriája és birtoka. Karcsay Münchenben, Berlinben és egy ideig Párizsban tartózkodott. 
1886-ban az „Almaszüret” című festményére Ráth-díjjal tüntették ki. 
A „Boszorkánykonyha” című festményét kiállította Münchenben, majd az 1890-es téli tárlaton itthon is. Felajánlotta a képet a Nemzeti Múzeumnak ajándékba. Az intézmény már akkor is helyhiánnyal küzdött, ezért nem fogadták el. Többször is javasolták Munkácsy-díjra, de sikertelenül. 
Karcsay művészetének lebecsülését látta a fentiekben és csalódottságában szakított a festészettel. 1890-ben befejezte pályáját, hazatért Nagygeresdre.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 2022. évben tett látogatásom alkalmából számomra kedves alkotásokból válogattam.

2023. március 16., csütörtök

Régi - új helyen

 Orlai Petrich Soma
A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című olajfestménye
Volt szerencsénk március 15-én megtekinteni ezt a gyönyörű festményt a Debreceni Kollégium Műemlékkönyvtárában, melyet Vízkereszt napján avatták fel régi–új helyén. A Tiszántúli Református Egyházkerület tavaly ősszel Orlai Petrich Soma születésének kétszázadik évfordulójára restauráltatta, annak apropóján is, hogy a műalkotás százhetven éve, 1852-ben került a kollégium tulajdonába. A második emeleti nagyteremben helyezték el, amely akkoriban nyilvános olvasóterem volt. A II. világháború végén biztonsági okból átvitték a püspöki hivatalba.
A festmény egy 16. századi eseményt jelenít meg, a mohácsi csata után menekülő király halálát. Az 1850-es években úgy tudták a kutatók, hogy a Csele-patakban, annak valamelyik megáradt részén találták meg a királyt és a holttestét kiemelték a környéken lakó jobbágyok, eltemették és később, amikor már a törökök kivonultak, akkor érkezett vissza egy kutatócsapat és találta meg. 
A festményt már a korában úgy értelmezték, hogy az elveszett szabadságharc után készült, tehát annak szimbóluma. Ha ránézünk a képre, akkor baloldalt látszik Petőfi halotti arca is.
Orlai a Piéta-beállítást alkalmazta, a központi alakot úgy jelenítette meg, mint Krisztust a keresztről való levétel után. A kép alakjainak egyike a megtalált magyar koronát mutatja fel nagy örömmel, azt sugallva ezzel, hogy talán mégsem veszett el minden Mohácsnál. 
A kép egy lehetséges értelmezés szerint, allegórikusan a magyar szabadságharcnak és Petőfinek állít emléket. Azt sugalmazza, bár látszólag elveszett minden, de nem szabad feladni. 
(Orlai Petrich Soma a költő másod-unokatestvére, a pesti Petőfi kiállítás kapcsán már én is írtam róla, ahol több képe is látható)
A műemlékkönyvtár, hozzávetőleg hatszázezer kötetes, és alapvetően XVI–XVIII. századi régi könyveket tartalmaz. Az állományt az ösztöndíjjal külföldön tanuló debreceni diákok gyarapították, akik a kapott támogatásért cserébe könyveket hoztak a kollégiumnak. 
2016-ban írtam erről a mesés helyről:

2023. március 15., szerda

Március 15

Március 15-e alakalmából, mi más, mint egy Petőfi Sándor szobor a Debreceni Református Kollégiumból, elvégre Petőfi 200 éve született.

Be kell valljam, hogy most jártam életemben először a Református Kollégium hátsó szárnyában, miután megtudtam, hogy itt található ez a Petőfi szobor, milyen csodálatos környezet, csak ámultam! Mindig találok itthon is valami újdonságot.
Maga a szobor a pesti Petőfi szobor gipszmintája, súlya minimális, így talapzata sincs. 1883-ban állították fel itt. A gyönyörű környezetben fel sem tűnt nekem, hogy egy gipsz szoborral állok szemben.
 
A  díszteremhez vezető lépcsőház

Petőfi Sándor szobor Budapest V. kerületében, a Petőfi téren.
1871-ben Izsó Miklós szobrászt bízták meg a szobor készítésével, de ő 1875-ben meghalt, ekkor Huszár Adolf szobrász nyerte el a megbízást, aki Izsó tervein csak kevés átalakítást végzett. Végül 1882-ben avatták fel a szobrot. A talapzatot Ybl Miklós tervezte
2022. év végén fotóztam Budapesten a Petőfi szobrot, nem gondoltam, hogy Debrecenben megtalálom a hasonmását.