2019. április 23., kedd

Régi-új

Miniszterelnökünk rezidenciája, a Szent György téren
Újból régi szépségében ragyog az egykori Karmelita kolostor, a budai Várnegyedben. Az átalakított épületet Zoboki Gábor építész jegyzi. Előtte a téren gróf Bethlen István szobra, aki a két világháború között leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök volt. Stremeny Géza szobrászművész alkotása (2013)
Már a középkorban is egy kolostortemplom állt itt, mégpedig a ferenceseké, melyet a törökök elpusztítottak. Romjaiból az új rendházat építő jezsuiták emeltek ismét kápolnát, amíg II. József fel nem oszlatta őket. Így a templomból színház lett, mégpedig a beszélő- és sakkozógépéről híressé vált Kempelen Farkas tervei szerint. A színpadán fellépett Beethoven és itt mutatták be először Katona Bánk Bánját is. Egészen a közelmúltig színházi funkciókat töltött be, legutoljára a Táncszínház működött itt. A homlokzat itt előreugrik, és a tető is magasabban van. Ez lesz az a helyiség, mely látogatható lesz a nagyközönségnek is, évente több rendezvényt, elsősorban hangversenyeket terveznek ide. Az biztos, hogy minden május hetedikén lesz egy jelentős Beethoven-koncert (1800-ban ezen a napon lépett fel itt a zeneszerző)
 Mellette a Sándor-palota
Sajnos körbe volt kerítve, de szerencsére csak hálós kerítéssel. Úgy látom tovább folytatódik a tér rendbetétele, készül a Királyi Lovarda, a Honvéd Főparancsnokságot lepel fedi. a Főőrség közelébe sem lehetett menni. Egyre jobban szépül a tér......
Csak sport cipőt ajánlok a várban mindenféle sétához, a girbegurba macskakövekre nem való a magas sarkú :)

2019. április 22., hétfő

Húsvét


Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

Juhász Gyula

2019. április 20., szombat

Kik erre jártok.....

Áldott, szép húsvéti ünnepeket kívánok!

2019. április 17., szerda

Stephanus Rex

Stróbl Alajos - Szent István király lovasszobra (1906)
A szobrászművésznek ez volt az első történelmi emlékszobor megbízása, tíz évig dolgozott rajta, hogy több mint száz év múlva is gyönyörködhessünk ebben a csodálatos részletgazdag alkotásban.
A négy méter magas bronz szobor, mészkő talapzaton áll, melyet Schulek Frigyes tervezett, de a domborművek körben szintén Stróbl munkáját dicsérik.
 Körben a négy evangélista szimbolikus ábrázolása, az Isten bárányával együtt
A talapzaton királyunk életének nevezetes eseményei lettek megörökítve, mint a koronázás, Stróbl az alakokban saját kortársait mintázta meg
Bécs város hódolata. A történet alapja, hogy II. Konrád rátámadt Magyarországra, Szent István legyőzte őt, és meghódította Bécset. 
A templomépítés domborművön az építész Schulek Frigyest, valamint jobbról a második alakban (az ásós barát mögött) Stróbl Alajos önmagát mintázta meg.
 Torvényhozás, az első dombormű témája
A talapzatot 2017-ben restaurálták.

2019. április 16., kedd

Színek, ívek, részletek

A Mátyás-templomban órákig lehet nézelődni. 
A világ minden tájáról csodájára járnak. 
Tegnap tűz pusztított Párizsban, a Notre-Dame katedrálisban, micsoda kár és pusztítás! Jártunk ott szerencsére, évekkel ezelőtt. Az országok, köztünk hazánk is segítik a helyreállítását. Milyen borzasztó lenne egy ilyen tűz a mi nem régen felújított, szépséges templomunkban!
 Szent Kereszt-kápolna
Az épület belseje a megtalált maradványok tanúsága szerint a középkorban is festve volt, nem csupán alakos freskókkal, hanem indás és mértani motívumokból álló, kárpitszerű díszítőfestéssel is. Székely Bertalan, festő és Schulek Frigyes építész, a XIX. század végén alkották meg ezt az egyedülálló belső világot. Munkájukat az eredeti minták mellett az ősmagyar, indás motívumkincs és a népművészet is ihlette, de használnak „nemzetközi” díszítőmotívumokat is, áthatva a korszak szecessziós stílusától. E keveredés eredménye ez a sajátosan magyar szecesszió, amely markánsan különbözik a stílus nyugati képviselőitől.
Erzsébet királyné 
Zala György alkotása (1906)
Máltai Lovagrend főrangú tagjainak címerei
Kratzmann Ferenc műhelye, az Országos Üvegfestészeti Intézet készítette a szentély, és a hajó ablakait.

Mátyás király 1470-es, eredetileg a tornyon elhelyezett címere az uralkodó arcmásával, kétoldalt Székely Bertalan fekete vitézeket ábrázoló szekkóival.
Legközelebb megmászom a tornyot, addig míg képes vagyok rá, 170 lépcső!

2019. április 15., hétfő

Szószék

A Mátyás-templom szószéke, valószínű Schulek Frigyes tervei szerint készült, a szobrok Mikula Ferenc alkotásai. Körben faragott, festett mészkő szobrok. A hangvető anyaga tölgyfa, míg a Jó Pásztor alakja hársfából faragott, pácolt, aranyozott.
A lóhereíves mellvédfülkékben felváltva a négy evangelista (Máté, János, Márk, Lukács) és a négy nagy egyházatya (Szt. Ambrus, Szt Ágoston, Szt Jeromos, Szt Gergely) szobra áll.
Az ókeresztény művészet egyik legfontosabb Krisztus-jelképe a  Jó Pásztor, megmentett bárányával a vállán
A templom egyik mennyezeti festménye a négy evangélista szimbólumával. az egyház művészetben. Máté szimbóluma az angyal, Jánosé a sas, Márké a szárnyas oroszlán, Lukács szimbóluma a bika.

2019. április 14., vasárnap

Virágvasárnap

Nagyhét kezdete
Szabó Magda: Ókút

(részlet)
De a legszebb, az örök, az igazán üdvösséges, a kettőnk – apám és én – közös titkaként kedvenc ünnep mégsem a karácsony volt, hanem egy kisebb jelentőségű nap, egy másik ünnep voltaképpeni előkészítője, bevezetője, a virágvasárnap. Apám nemigen hívta ezen a néven, gyerekkoromban minden idegen szót hűségesen utána mondtam, ezt is így jegyeztem meg, ahogy ő tanította: Palmarum. Miért szerette annyira, fűződött-e ifjúságában valami különleges élmény hozzá, vagy egyszerűen csak mindig örömre kész természetét ragadtatta el, hogy olyankor többnyire már jön a tavasz, kivirítanak a kertjében ápolt virágok, illatozni kezd a föld, más lesz a napok színe, jönnek a böjti szelek, hozzák a langyos esőket, nem tudom. Mi köze volt hozzá, mit vállalt végül is a húsvét ideológiájából, sose jöttem rá, szenvedélyes, de mindig szemérmes egymáshoz ragaszkodásunk alaptörvénye volt, hogy egyikünk sem kérdezett a másiktól semmit, amiről a másik nem jelezte, hogy szívesen nyilatkoznék. Hogy protestantizmusa valami egészen specifikus, a maga gondolkodásához szabott, cseppet sem ortodox valami volt, azt lehetetlen lett volna észre nem vennem, hogy hitünk teológiai tételeit csak részben fogadta el, s bizonyos kérdésekben meglepő módosítást végzett Kálvin tanain, abból se csinált titkot. Néha már azt hiszem, a virágvasárnapban egyszerűen a nagy tablót szerette, az óriási, százszor elképzelt látomást, a Megváltót váró sokaság képét, és Krisztus nagy királyt, aki bekocog halála színhelyére, jól tudva, mi vár rá, s mi felé halad egy jámbor kis szamár hátán átvágva ugyanazon a tömegen, amely nem sok idő múlva hasonlóképpen megbámulja, és a Golgotára kíséri. A nagy király jön, hozsanna, hozsanna, zeng a kiáltás előtte-utána, zöld ágakat szeldelnek útjára, békességet hoz népe javára. Áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe… Ha apám énekelte, mindig láttam, amit énekelt, ott álltak azok a jeruzsálemiek az út mentén, erősen süt a nap, kiáltani szeretnék Jézusnak, milyen gyalázat, hogy nem lovat adtak alá, ez is csúfság, nálunk minden gazdának van lova, szólni kellene, nagyot sikoltani, menekülj, kedves Jézus, áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe, és kiáltok is belül és önmagamban, de Jézus, sajnos, nem hallja meg, csak kocog a szamarán, mi meg énekelünk, és mindenki velünk énekel, kinn az ég és a habos fellegek és a kert, amelyben kibomlottak a lombok, és már nyílik a virág. De hogy merre lehet az a Jeruzsálem? Jóval messzebb, mint a Nagyerdő, túl lehet az Pallagpusztán is.

2019. április 13., szombat

Mária-kapu

A Mátyás-templom Mária- kapuja 1370 körül épült (újabban jóval későbbi datálás is felmerült) a legértékesebb eredeti középkori emlék, amely átvészelte a török uralmat és a későbbi évszázadokat is. A templom többi részéhez hasonlóan a Mária-kapu a középkorban színesre volt festve, és Schulek is újra kifestette.
2015-ben állagvédelmi okból kiemelt középkori relief ma ugyanitt vitrinben látható, a kapuzatba kiegészített másolata került. A másolat az eredeti műalkotásról készült szilikonos öntvény, amit a restaurátorok kiegészítettek a hiányzó fejekkel, kezekkel, építészeti műformákkal. A munkájukat segítette, hogy annak idején Schulek lefotózta az akkoriban még valamivel jobb állapotú domborművet.
A dombormű témája Mária mennybevételét megelőző mozzanat, az Istenszülő „elszenderülése”: az alsó sorban a tizenkét apostol között térdel a haldokló Szűz, a felső részen pedig Krisztus látható, amint angyalok között fogadja anyja csecsemőként ábrázolt lelkét. A jelenet körül négy evangelista látható.
Gazdagon tagolt bélletein és pillérén még megtalálhatók a XIV. század kőfaragóinak céhjelei A reliefet, amelynek fejeit már a törökök leverhették, a barokk építkezések tovább pusztították. Az elfalazott, sérült alkotást Schulek kiegészítette és gazdag színezéssel látta el, amit a II. világháború utáni restaurálás során – a középkori festésnyomok jelentős részével együtt – eltüntettek. Ekkor az előcsarnok ívmezőinek Székely Bertalan festette, súlyosan sérült freskóját is levakolták, szürkeárnyalatos rekonstrukciójuk csak 2014-ben készült el.

2019. április 12., péntek

Koronás Szűz Mária

Mátyás-templom főoltára
Schulek Frigyes által tervezett oltár. A tabernákulum fölött a szintén Schulek-féle feszület, annak két oldalán Mária életének két jelenete látható: bemutatása a jeruzsálemi templomban és a Szentlélek eljövetele Pünkösdkor. Az oltár fölső részét a Nagyboldogasszony sugárkoszorúban lebegő, megkoronázott alakja uralja
II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent Istvánnak, és ezzel létrejött a keresztény magyar állam.  2000 nyarán, az egykori koronaküldésre emlékezve, II. János Pál pápa által Rómában megáldott Szent Korona másolatát gyalogos zarándoklattal hozták hazáig, és Nagyboldogasszony ünnepén megkoronázták vele Szűz Mária főoltáron lévő szobrát.