2018. szeptember 13., csütörtök

Kőbányai csoda

Budapest legmagasabb templomtornya, távol a belvárostól, turisták által nem látogatott kerületben, Kőbányán található, nem más, mint a Szent László-templom 83 méter magas karcsú tornya. Lechner Ödön, Zsolnay Vilmos, Róth Miksa csak a leghíresebbek, akik ehhez a remekműhöz köthetők.
Az épületet a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezte eklektikus-szecessziós stílusban: román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi motívumok is felfedezhetők rajta.
Az építkezésekre 1894–99 között került sor – a templom helyén a munkák kezdetén csónakázótó állt. Lechner centrális felépítésű, bizánci alaprajzú templomot szeretett volna, ami egyáltalán nem felelt meg a keresztény, magyar templomépítészet hagyományainak. Az építtetők ragaszkodtak a magas, csúcsíves toronyhoz, ezért újraterveztették az épületet.
A háború során a németek kilövőállást alakítottak ki a templom tornyában, majd az oroszok a bejövetelüket követően lóistállónak használták az épületet. 1974-ben kezdtek neki a rossz állapotú templom átfogó felújításának, de 1997-ben fejezték csak be a renoválást. Több mint húsz éven keresztül állt felállványozva, alig látszott valami kívülről a gyönyörű épületből. A restauráció során a megbontott tető miatt többször is befolyt a víz, a második világháborúban megsérült freskók annyira rossz állapotúak lettek, hogy inkább lefestették fehérre a falakat. :(
A templomban található mozaikok és ablakdíszek Róth Miksa műhelyében készültek, a tetőcserepek pedig Zsolnay porcelánműhelyében. Főoltárát, a szószéket és a mellékoltárokat is Zsolnay-porcelán díszíti. Csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható.
Szent László főoltára (pirogránit), benne a Szent Lászlót ábrázoló olajfestmény, Roskovich Ignác alkotása 1899-ből.
Az egyik, Szent Antalt ábrázoló mellékoltár felépülését Dreher Antal finanszírozta. A templom építését egyébként a főváros mellett több magánember is támogatta.
 Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres orgona
A másik mellékoltárt, az Örley-család támogatta, és kérésüknek megfelelően fiatalon, 18 évesen meghalt Margit lányuk arcképét festették fel a Szent Margitot ábrázoló képre.
Szent Imre herceg szobra (Sződy Szilárd 1931) mellett található a keresztelőkút, melynek anyaga szintén Zsolnay, de a kutat is megviselte az idő vasfoga, így az maga csak restauráció.A külső cserépdíszek és a templom belsejét díszítő oltárak, szószék és keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek.
Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok is restaurációk, ezek pusztultak el elsőként a világháború során.
Ma a templom nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján. Szent László szobor Antal Károly alkotása (1940)

2018. szeptember 11., kedd

Papszi

Talán nem mindenki tudja, hogy a fenti név - Papszi - Lechner Ödön (1845-1914) építész beceneve volt. Nagy csodálói vagyunk, ezért is látogattunk el Kőbányára a hétvégén.
A szecesszió építészetének világhírű mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője. Budapesti tanulmányai után, három évig tanult a Berlini Építészeti Akadémián. Majd tanulótársával Pártos Gyulával tervezőirodát nyitott. Négy évet dolgozott Franciaországban, ahol műemlékek restaurálásban vett részt. Angliába járva, Zsolnay Vilmossal együtt a keleti kerámiákat tanulmányozták. Ferenc Józseftől "királyi tanácsos" címet is kapott.
A szobor körül elhelyezett kősávokon olvashatók legfontosabb munkái, többek között:
- Szegedi városháza (1882)
- Iparművészeti Múzeum (1893-96)
- Kőbányai Szent László plébániatemplom (1891-96)
- Magyar Állami Földtani Intézet (1896-97) 
- Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) (1899-1901)
- Pozsonyi katolikus Szent Erzsébet templom (1907-13)
Szobra a kőbányai Szent László téren, halálának századik évfordulójára készült, Zsemlye Ildikó szobrászművész alkotása (2014). A Szent László-templomról hamarosan beszámolok.....

2018. szeptember 6., csütörtök

Deszkatemplom

Deszkatemplom, a miskolci Tetemváron álló református templom, most jártam itt először és talán nem utoljára, mert zárva volt.
Temető veszi körül, az 1600-as években pestis járvány dúlt, így több száz holttestet magasra hantolt sírba fektettek, ettől kezdve nevezték a helyet Tetemvárnak.
A mai templom helyén már három fatemplom állt, az első 1637-ben épült, amikor az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Bató István, gazdag miskolci kereskedő, 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, alapítványt is létrehozott a templom céljaira.
A 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és új, monumentális, az erdélyi, szatmári népi építészetet megjelenítő templomot építettek, Szeghalmi Bálint tervei szerint melyet 1938-ban szenteltek fel. A tervező erdélyi származása és Kós Károly építésszel való kapcsolata meghatározó volt a magyaros szecesszió elemeit viselő épület tervezésekor.
1997. decemberben felgyújtották a templomot, és a mai épület, az eredeti formavilágát megtartva, közadakozásból és állami támogatásból épült újjá. Azt hiszem ekkor vált országos hírűvé. Magam is emlékszem a hírekre, hogy leégett a deszkatemplom.
A hasított lucfenyő zsindelyek Erdélyből érkeztek, a szepesváraljai római katolikus püspök mintegy egymillió forintos faanyagot ajándékozott a tető deszkázatához, a díszítéseket Erdélyből, Alsócsernátonból érkezett fafaragók készítették
A temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A templom déli oldalában helyezték el Szeghalmy Bálint, építész hamvait.

2018. szeptember 3., hétfő

Hegyi levegő

Bükkszentkereszten szívtunk egy kis friss levegőt
A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be.
Felkapaszkodtunk a kilátóhoz
Nem gondoltam, hogy országunk legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti 600 méterével.
A bükki füves ember, Szabó Gyuri bácsi is itt gyűjtögette gyógynövényeit. A falu közepén van is egy ház, ahol árulják a teáit.
Felkerestük a Mária köveket, sőt még ücsörögtünk is rajtuk. A legenda szerint Mária, Krisztus halála után bánatában a világot járta és itt is megpihent. Gyógyító erőt tulajdonítanak a köveknek. Jó páran üldögéltek már rajtuk.
Tény, hogy csend, nyugalom és kellemes szellő járta hely. Jó volt üldögélni az árnyas erdőben, megnyugodni az elmúlt napok történései után.
Pár méterrel arrébb IV. Béla emlékmű a Lófő-tisztáson, ahol IV. Béla király és vitézei utoljára ütköztek meg a tatárokkal a Muhi csatából menekülve, mielőtt elérték a bélapátfalvi kolostort.
 Bekukkantottunk a templomba is, bár csak a bezárt belső kapun keresztül
Különlegesen szép barokk berendezése a diósgyőri volt pálos kolostor templomából való.
Remélem ezzel még nem búcsúztunk el a nyártól, lesz még részünk jó melegben.... Ahogy néztük az időjárást, az ország keleti részében még kánikula van, de nyugaton már hatalmas esők voltak a napokban.
 Lillafüreden már többször jártam, írtam is róla, de itt még először. 
Szép kirándulás volt.

2018. szeptember 1., szombat

Esti fényben pompázva

Mátyás-templom augusztus 20-án
A Zsolnay tetőcserepet - pár darab épen maradt Schulek-korabeli minta alapján - újragyártotta a Zsolnay-gyár, visszaállítva a tető eredeti színét, mintáját.
Bujkáló hold és a  fekete huszártorony
Sok mindent olvasgattam most a Mátyás-templom kapcsán, így legközelebb belülről is megnézem, a felújításkor voltam benne, 2013-ban utoljára. Muszáj alaposan megszemlélnem, és persze megmásznom a kétszáz lépcsőt a tornyába! :))