Kisfaludy szülőházában

Kisfaludy Sándor (1772-1844) Sümegen született és itt is halt meg, írtam már róla Badacsony kapcsán......

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/09/regi-hires-preshazakban.html

1800-ban kötött házasságot Szegedy Rózával és ebben a szülői házban éltek életük végéig.

Mivel leszármazottaik nem voltak, a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta el, az épület ettől kezdve a mindenkori uradalmi intéző hajlékaként szolgált.

1944-ben azonban - az egyházi birtokok államosításával - ez a ház is állami tulajdonba került.

Kisfaludy szoba 

Kisfaludy Sándor a nyelvújítási mozgalom egyik vezéregyénisége volt. Egy olyan időszakban, amikor az állam nyelve a német, az egyházé a latin, Kisfaludy magyarul írta remekeit. Az 1801-ben megjelent "Himfy versei" a költő nevét legelismertebb irodalmi nagyjaink közé emelte.

Öccse, Kisfaludy Károly (1788-1830) szintén országos hírnévnek örvendő költő és festő, a magyar vígjáték atyja, illetve a magyar novella első sikeres művelője.
Szegedy Róza (1775-1832) halála után Kisfaludy újra megnősült, de második felesége, a nálánál 41 évvel fiatalabb Vajda Amália (1813-1841) is hamarosan elhunyt. Egyetlen őt ábrázoló festmény vagy rajz sem maradt fenn.

Lavater-féle koponya 

A költő Zürichből hozta magával, az íróasztalán állt

Lavaterről itt olvashatsz.....http://www.azirastukreben.hu/in-memoriam-lavater

Egyházművészeti gyűjtemény

Szent Klárát ábrázoló faszobor (18 sz.) eredete a ferencesek sümegi jelenlétéhez köthető.

orosz ikonok

Modern felfogásban készült nagyméretű oltárkép (triptikon) Máger Ágnes miskolci festőművésznő munkája

Lilike Dr Szondy Istvánné emlékszoba 

Jóhn Ilona (Lilike) emlékére férje megvásárolta a család sümegi házát felújítatta, majd általa gyűjtött képzőművészeti, néprajzi emlékekkel, iparművészeti tárgyakkal rendezte be, és az így elkészült gyűjteményt 1988-ban Sümeg városának adta.

 Lilike története

A kiállításon látható iparművészeti tárgyak a herendi gyár termékei mellett, többek között olasz, cseh, osztrák, francia eredetű porcelánokból, üvegtárgyakból, fémplasztikákból, dísztárgyakból, illetve a Habsburg-ház nagyjainak arcmásával díszített porcelánokból és egyéb emléktárgyakból állnak.

Darnay Kálmán emlékszoba

Vaskereskedő lévén, autodidakta módon képezte magát. Az évek múlásával hírneve az ország jegyzett régészei közé emelte személyét. Írói tevékenységet is folytatott, tanulmányokat, színdarabokat, történelmi regényeket írt és a helyi újság szerkesztésében is részt vállalt.

Első múzeumát 1871-ben nyitotta. Az 1920-as években - a több mint 16.000 tételt számláló - gyűjteményt az állam megvásárolta, majd Keszthelyre, az alakulóban levő Balatoni Múzeumba vitette át. 1945-ben, a háborús események elől menekített gyűjteményt szállító vasúti szerelvényt a zalaegerszegi állomáson bombatámadás érte és megsemmisült.

"Magyarok sixtusi kápolnája"

Mennyi mindent láttunk és akkor még hátra volt az a templom, amiről azt olvastam, hogy a sixtusi kápolnával vetekedik, ez pedig az  Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom Sümegen.

Gyalogosan tettük meg a rövid utat a Püspöki Palotától, így legalább kaptunk egy kis ízelítőt a kis barokk város hangulatából.

Padányi Biró Márton építtette 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch osztrák festő (1724-1796) freskói díszítik. Ez volt az első magyarországi műve.

Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - szinte egybeolvadó nagy festmény.

Mellékoltárok freskói

Középen a Golgota

Királyok imádása (részlet)

Krisztus  és az Atyaisten mennyezetfreskó

 Gazdagon faragott rokokó szószék

Meseszép főpapi imapáholyok

 A  templom festője, Franz Anton Maubertsch szobra 

(Marton László 1991)

 Padányi Bíró Márton (Márton László 1990)

Bizonytalanság

Pár nap múlva eldől a sorsom

Vajon mi vár rám?

Barokk szépség

A veszprémi Püspöki Palotától elámultunk tavaly, így kíváncsian vártuk vajon milyen lesz a sümegi. Sajnos jelenleg csak egy része látogatható, de bőven tartogatott így is csemegézni valót.

 Sümegi Püspöki Palota a várból :))

1748-1755 között épült a ma látható barokk püspöki rezidencia, előtte már  állt itt egy szerény püspöki kúria. Építtetője Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki százezer forintot fordított rá. Nem sokáig élvezhette, mivel 1762-ben meghalt. Ezután ismét Veszprém lett a püspökség székhelye.

 A sírja Veszprémben a Szent Mihály Székesegyházban van

1770 körül copf stílusban átépítették a nyugati szárnyat, ekkor már csak vadászatra, nyaralásra használták. 1830-40-es években újabb átalakítások zajlottak. A II. Világháború után államosították és iskola, diákotthon működött benne

Belső udvarról gyönyörű panoráma nyílik a várra

 Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a jelenlegi vagyonkezelő

 Atlasz-szobrok tartják a virágfüzérekkel díszített erkélyt

Imádatos boltíves belső kapuzat

A palotában eredetileg 31 lakószoba volt, az emeleten volt a díszterem, könyvtárszoba, ennek bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. Sajnos az emeleti részt nem láthattuk, bár a leírások szerint, mindent elhurcoltak és csak kevés eredeti alkotás maradt, de mivel a földszinten inkább kiszolgálóhelyiségek voltak, így a reprezentatívabb emeletre is kíváncsi lettem volna.

Szent Márton-kápolna márvány hatású falfestéssel, kétszintes belmagassággal, állítólag befalazták, ezért maradt meg érintetlenül.

Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja, Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekintik, a mennyezeti festménnyel együtt

 A kápolna mennyezetét Antonio Orsatti barokk stukkói díszítik

Padányi Bíró Márton portréja

A másik szárnyban a sümegi születésű Horváth Béla művészettörténész, Nyolcak gyűjteménye (Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan)

Csodahely

Hát, a szó szoros értelmében. Csak ott derült ki számomra, hogy egy híres Mária-kegyhelyen és zarándokhelyen járunk, ami már 1696 óta kegyhely, ekkor történt ugyanis az első csodás gyógyulás.

 Sümegi ferences templom

Széchenyi György püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort

 Oldalkápolnák, a bejárat mellett, mesés kovácsoltvas kapukkal

 Lenyűgöző barokk belső

A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltár középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor. Valószínű, hogy a felvidéki Szakolcáról hozták az 1649-ben idetelepített ferences szerzetesek.

Kontuly Béla festőművész készítette a falfestményeket, a hajóban 1950-56 között, a szentélyben 1970-ben.

 Szent Kereszt oltár

Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt, a ferenceseknek el kellett hagyni a kolostort. A búcsújárások nem szűntek meg, az egyik sekrestyés mindvégig kitartott. Majd 1989-ben a híres sümegi bevonulás, azért lett nagy ünnep, mert az első kolostor volt, amit a ferencesek újból birtokba vehettek.

"Két csodálatos esemény, egyik a század közepéről, a másik a közelmúltból.
A fenti freskó beszámol arról, hogy 1944-ben, Budapest ostroma alatt egyik óvóhelyen az ott tartózkodók válságos helyzetbe jutottak. Egy bombatalálat ugyanis betemette az óvóhely kijáratát, méghozzá karácsony estéjén. A csatorna szennyvize is elárasztással fenyegette a bennrekedteket. Az óvóhely parancsnoka régi tisztelője volt a Sümegi Szűzanyának, a kegyképet is elhelyezte az óvóhely falán s mécsest gyújtott előtte. Felszólította a sikertelen falbontásokban már kifáradt és elcsüggedt embereket: „Kérjük a csodatevő Szűzanyát, mentsen meg bennünket." Ima közben fényes kör jelent meg a falon, a kép közelében. „Ott kell bontani!" - kiáltott fel az óvóhelyparancsnok. Rövid bontás után meg is nyílt előttük a szabadulás útja."

"A másik esemény:
Három, 17 év körüli középiskolás fiú jött kirándulásra Budapestről Sümegre 1987-ben. Közülük az egyik csak mankóval tudott járni, mert béna volt a lába. A kegytemplom melletti Hotel Várban szálltak meg. Nem tudtak arról, hogy itt Mária-kegyhely van. Nézegették Sümeg nevezetességeit, közben betértek a ferences templomba is. Amikor az oltár mögé értek, olvasgatták a hálatáblák felírásait. Többek közt: Köszönöm Szűzanyám, hogy meggyógyítottál! Valakitől megkérdezték, mit jelentenek ezek a táblák. Az illető megmagyarázta, hogy azok, akik meggyógyultak Sümegen, hozták ide a hálatáblákat. Este, amikor a turistaszállóban beszélgettek, megkérdezte a béna fiú társait: Mit gondoltok, mennyit kéne nekem imádkozni, hogy meggyógyuljak? Azok azt mondták: Biztos, hogy sokat. Hozzá is láttak mindjárt imádkozni mind a hárman. A két egészséges is, hogy segítse beteg barátját... Imádkoztak jó sokáig, de akkor este nem történt semmi. Másnap indultak haza vonattal. Amikor a Déli pályaudvaron a két egészséges fiú leszállt és segíteni akart a mankós fiúnak, nagy csodálkozással látták, hogy társuk mankó nélkül igyekszik leszállni. „A mankóidat miért nem hozod?" - kérdezték. Azt mondta: „Tudok járni! Nem fáj már a lábam!" Elmondta, hogy amikor a vonat megállt és ő fölkelt az ülésről, úgy érezte, mintha áram szaladt volna végig a lábán. Érezte, hogy elbírja a lába, tud járni"

A történetek forrása: http://bucsujaras.hu/sumeg/tortenet.htm