Múzeumok Majálisa

Pont Pesten voltam, így ellátogattam a Nemzeti Múzeumba, már amúgy is szerettem volna megnézni a frissen átadott Múzeumkertet és a Seuzo-kincset. Nem is gondoltam, hogy ilyenkor ingyenesen látogatható az összes kiállítás.

 Több, mint száz múzeum és kiállítóhely képviselte itt magát

 Tardi Tájház - matyó népviselet

 Az ország minden szegletéből......

 Mosolygó, vidám asszonyok népviseletben

 Gyerekeknek külön élmény volt a sok kreatív feladat

 Az ország legkülönfélébb múzeumai mutathatták be kínálatukat, programjaikat

Örömmel fedeztem fel, azokat a helyeket, ahol eddig már jártam és begyűjtöttem újabb látnivalók listáját

Többek között felkeltette az érdeklődésemet ez a Hajnóczy Rózsáról készült képsorozat, mely a Magyar Földrajzi Múzeumban, Érden található egy csodaszép kúriában. Fel is vettem a bakancslistámra. Egyből kedvet kaptam a Bengáli tűz elolvasására, utána is nézek Édesanyám könyvtárában. :)) 

Koncertek és sok-sok érdeklődő.......
Ilyenkor választják meg az év múzeumát, az idén a nyíregyházi Jósa András Múzeum kapta a díjat. Az év kiállítása elismerést, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, Vonalba zárt történetek - Réber László grafikusművész kiállítása nyerte.

 Folytatás a Múzeumkerttel......

Emlékházban

Sajnos hamar véget ért a kis kiruccanásunk, így indultunk hazafelé, még megálltunk Békéscsabán, hogy megnézzük a Munkácsy Emlékházat.

Az épület az 1840-es években Steiner Jakab és felesége - Munkácsy édesanyjának testvére - Reök Sarolta otthonának épült. Náluk vendégeskedett a városba került árva fiú és testvére Gizella. 1852-ben betyártámadás érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később meghalt a sokkhatástól. Ezt követően Reök István, a gyámja asztalos inasnak íratta a majdani híres festőnket.

Az épület hátulról. Balról látszik a nem régen leégett István malom :((

A házat a kisnemesi rangú Omaszta család lakta 1854-től 1950-ig. Az államosításkor kimenekített bútoraikat, tárgyaikat az evangélikus egyház megőrizte és kölcsönadta a kiállítás kiegészítésére. Így a 19. század lakáskultúrájából is ízelítőt kaptunk.

Munkácsy Mihály (1844-1900) Lieb Mihály néven – született Munkácson
Szegénységi bizonyítványa

 Egy kis ízelítő az enteriőrökből és képekből

 1994-ben, Munkácsy születésének 150 éves évfordulójára nyitották meg az emlékházat.

Vörös szalon

 Merengő nő (1882)

 Kedvencem ez a szalon kép, mely már Munkácsy párizsi korszakából való 

Délutáni látogatás (1879)

 Vázlat a Golgotához

Ilyen szép, formás tál nekem is van, nagyszülői hagyatékból, sajnos a fedele nincs már meg, rendszeresen használjuk, öröm benne tálalni a levest.

 Az udvaron álló csodálatos diófa

Nem ártana megint újraolvasni Dallos Sándor: A nap szerelmese és Aranyecset című regényét, mely anno nagy siker volt..... 

A pech sorozat folytatódott, még kaptunk egy defektet, (a defekttűrő gumival). Szerencsére fiunk segítségünkre sietett, így csupán két óra várakozás volt az országúton. Már nem is csodálkoztunk, mert annyi sokkhatás ért bennünket az elmúlt napokban, annak ellenére, hogy a kirándulás remek volt. Remélem megszakad ez a rémes sorozat! Azt megfogadtuk, hogy Békés megyét elkerüljük egy darabig. Hiszen tavaly Szabadkígyósról Gyulára menet kaptunk defektet, most Gyuláról hazafelé...... :((

Mária kegyhely

Nádi Boldogasszony-templom Gyula

1775-ben kezdték építeni Harruckern Ferenc kezdeményezésére, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, barokk és copf stílusban. Felszentelésére 1777-ben került sor, mikor is a Szeplőtlenül Fogantatott Szűz tiszteletére áldották meg az épületet.

A mennyezeten nagyszabású, 470 négyzetméteres seccó látható, melyet Patay Mihály festett 1986-87-ben. Az impozáns festmény egyházi és történelmi alakok mellett Gyula történetének jelentős eseményeit jeleníti meg.

Sajnos itt is csak a kapun kívül leskelődhettünk. A Nádi Boldogasszony plébániatemplom ma híres búcsújáróhely. Nádi Szűz Mária: a →Boldogságos Szűz Mária neve az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely alapján.

Kiállítás megnyitón

Kohán Képtár (Göndöcs-kert, Gyula)

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, műkedvelő és színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet Kohán György Kossuth-díjas festőművész életmű kiállítása.

 Az épülethez hátulról, ilyen modern tömb csatlakozik

Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Budapesten, Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

Ott voltunk a Nagybányától Brassóig, erdélyi festők képei Böhm József gyűjteményéből, kiállítás megnyitóján. 

 Tasso Marchini - Fülöp Antal (1933)

Többek között Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Ferenczy Noémi, Tibor Ernő és Mattis Teutsch János képei a nemzetközi mezőnyből is kiemelkednek. Nem csak magyar, hanem a szász képzőművészeket, Hans Edert, Fritz Kimmet, Grete Csaky-Coponyt is láthattunk. a gyűjteményben.

Fritz Kimm

Ferenczy Noémi falikárpitja

Dr Böhm József gyűjtő, Németországban élő orvos, és dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese

Különleges élményben volt részünk, bár a lányok csak a kedvemért jöttek el.

Múltidéző

Ladics-ház (Gyula)

Ez a földszintes polgárház, azért nagyon érdekes, mert a 19. sz. elején épült barokk stílusban. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. Öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Hat szoba berendezései, bútorai, családi portrék mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát.

Csak érdekességként az Almásy-kastélyt teljesen kifosztották, az ott látható bútorok egyike sem eredetileg ott fellelt bútor. Itt viszont, mintha megállt volna az idő, minden ugyanolyan, mint régen. A polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. A hagyatékot az utolsó két gyulai családtag Ladics György és Margit 1978-ban adományozta a városnak életjáradék fejében.

A folyosóról először az úri szobába lépünk, mely a férfiak világa volt. A családfő itt fogadta vendégeit s egyben ügyfeleit is, hiszen ez a szoba egyben dolgozószobaként is funkcionált. Ladics György neves ügyvéd volt csakúgy, mint fia Ladics László, s magánpraxisukat ennek a szobának a falai között folytatták. A következő szoba a nagyszalon és téli ebédlő. Az első négy szoba eredeti fal és mennyezet festése is megmaradt.

Egy kis kísértet-história is társul a házhoz, a család egyik hölgytagját, Borbála asszonyt kirándulásról hazatérő rokonai holtan találták. A közbeszéd szerint megmagyarázhatatlan események zajlanak a házban. Nyikorgó padló, önmagától kinyíló spaletta, és táncoló szekreter borzolja a kedélyeket.

Biedermeier bútorok, korabeli ruhák, könyvek, meisseni porcelánkészletek és egyéb berendezések gazdag tárháza az épület.

 

Ha bővebben betekintenétek egy polgárlány életébe, javaslom az alábbi oldalt, mely Kliment Margit levelezéséből nyújt egy kis ízelítőt http://www.barkaonline.hu/tarca/2393-egy-gyulai-polgarlany

 Fiú hálószoba

Lányok hálója

Az üvegszoba, mely a család nyári ebédlője volt. Itt egy terített asztal uralja a teret, míg két oldalt értékes porcelánokat tartalmazó tálasok találhatók.

A ház hátsó részében, mely sajnos egyenlőre nem látogatható, kapott helyett a fürdőszoba, a konyha és a kamra. A házhoz tartozik még kocsiszín, istálló és cselédlakás, melyek teljesen körülzárják az udvart.

Imádtuk az épület minden részletét, a múzeumi idegenvezető lelkes beszámolóját a családról és az épületről. Ne hagyjátok ki, ha Gyulán jártok!