A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiállítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiállítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 8., hétfő

Vers a festészetben

A PIM-ben jártam.
Újdonság volt Orlai Petrich Soma - Szép Ilonka című nyolc darabból álló festmény sorozata, mely Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka” című, 1833-ban született költeményéhez készült.
A képsorozat, közel 150 évig a megrendelő Peterdi-család tulajdonában volt, a költemény illusztrációjaként 1858-1866 között készült el. 1959-ben felajánlották a Petőfi irodalmi Múzeumnak megvételre, de anyagi fedezet hiányában nem jött létre a vásárlás. 2016-ban a Kieselbach Galéria aukcióján tűnt fel, de nem kelt el. Végül 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár program jóvoltából került a Petőfi Irodalmi Múzeumba letétként. A restaurálást nem igénylő nyolc darabból álló képciklus a magyar biedermeier festészet egyik egyedülálló remekműve.

Vörösmarty Mihály - Szép Ilonka
 
 A vadász ül hosszu méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében. 
 
  1. A les
 
A vadász még lesben ül sokáig,
Alkonyattól vár szerencsejelt:
Vár feszülten a nap áldoztáig,
S ím a várt szerencse megjelent:
Ah de nem vad, könnyü kis pillangó
S szép sugár lány, röpteként csapongó.
 
"Tarka lepke, szép arany pillangó!
Lepj meg engem, szállj rám, kis madár;
Vagy vezess el, merre vagy szállandó,
Ahol a nap nyúgodóba jár."
Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyü s játszi a lány illanása. 
 
"Istenemre!" szóla felszökelve
A vadász: "ez már királyi vad! "
És legottan, minden mást feledve,
Hévvel a lány nyomdokán halad.
Ő a lányért, lány a pillangóért,
Verseneznek tündér kedvtelésért.
 
 

"Megvagy!" így szól a leány örömmel,
Elfogván a szállongó lepét;
"Megvagy!" így szól a vadász, gyönyörrel
A leányra nyújtva jobb kezét;
S rezzent kézből kis pillangó elszáll;
A leány rab szép szem sugaránál. 
 
2. A meglepetés
3. Beköszönés
 
Áll-e még az ősz Peterdi háza?
Él-e még a régi harc fia?
Áll a ház még, bár fogy gazdasága
S telt pohárnál űl az ősz maga.
A sugár lány körben és a vendég;
Lángszemében csábító varázs ég.
 
S Hunyadiért, a kidőlt dicsőért,
A kupák már felvillantanak,
Ősz vezére s a hon nagy nevéért
A vén bajnok könyei hulltanak;
Most könyűi, vére hajdanában
Bőven omlott Nándor ostromában. 
 
"Húnyt vezérem ifju szép sugára"
Szól az ősz most "éljen a király!"
A vadásznak vér tolúl arcára
S még kupája illetetlen áll.
"Illetetlen mért hagyod kupádat?
Fogd fel, gyermek, és kövesd apádat." 

 
"Mert apád én kétszer is lehetnék
És ha ittam, az nincs cenkekért;
Talpig ember, akit én említék,
Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!"
S illetődve s méltóság szemében,
Kél az ifju, tölt pohár kezében:
 
"Éljen hát a hős vezér magzatja,
Addig éljen, míg a honnak él!
De szakadjon élte pillanatja,
Melyben attól elpártolni kél;
Egy király se inkább, mint hitetlen:
Nyűg a népen a rosz s tehetetlen."
 
S mind zajosban, mindig hevesebben
Víg beszéd közt a gyors óra ment.
A leányka híven és hivebben
Bámulá a lelkes idegent.
"Vajh ki ő, és merre van hazája? "
Gondolá, de nem mondotta szája. 
 
4. Felköszöntés 
 
Szól s bucsúzik a vadász, rivalva
Inti őt a kürthang: menni kell.
Semmi szóra, semmi biztatásra
Nem maradhat vendéglőivel.
"Emlekezzél visszatérni hozzánk,
Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."
 
Mond szerényen szép Ilonka, állván
A kis csarnok végső lépcsején,
S homlokán az ifju megcsókolván,
Útnak indúl a hold éjjelén.
S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma.
 
5. Búcsú
 
Föl Peterdi s bájos unokája
Látogatni mentenek Budát;
Minden lépten nő az agg csodája;
Mert sok újat meglepetve lát. . .
A leányka titkon édes óra
Jövetén vár szép találkozóra.
 
S van tolongás s új öröm Budában:
Győzelemből várják a királyt,
Aki Bécset vívó haragában
Vérboszút a rosz szomszédon állt.
Vágyva néz sok hű szem ellenébe:
Nem vidúl még szép Ilonka képe.
 
"Hol van ő, a nyájas ösmeretlen?
Mily szerencse fordúlt életén?
Honn-e, vagy tán messze költözötten
Jár az őzek hűvös rejtekén?"
Kérdi titkon aggó gondolattal,
S arca majd ég, majd szinében elhal.
 
S felrobognak hadvész-ülte képpel
Újlaki s a megbékült Garák.
S a király jő, fölség érzetével
Környékezvén őt a hős apák.
Ősz Peterdi ösmer vendégére,
A király az: "Áldás életére!"
 
"Fény nevére, áldás életére!"
Fenn kiáltja minden hű ajak;
Százszorozva visszazeng nevére
A hegy és völgy és a zárt falak.
Haloványan hófehér szobornál
Szép Ilonka némán és merőn áll.
 
6. Felismerés
"A vadászhoz Mátyás udvarában
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Szól az ősz jól sejtő fájdalommal,
S a bús pár megy gond-sujtotta nyommal.
 
És ha láttál szépen nőtt virágot
Elhajolni belső baj miatt,
Úgy hajolt el, félvén a világot,
Szép Ilonka titkos bú alatt.
Társasága lángzó érzemények,
Kínos emlék, és kihalt remények.
 
  
7. Búsongás
A rövid, de gyötrő élet elfolyt,
Szép Ilonka hervadt sír felé;
Hervadása líliomhullás volt:
Ártatlanság képe s bánaté.
A király jön s áll a puszta házban:
Ők nyugosznak örökös hazában. 
 
8. Gyász
A 7. kép a Búsongás jelenleg külön a Petőfi kiállításban tekinthető meg.

2024. április 4., csütörtök

Újdonságok a múzeumban

2022-ben a Nemzeti Múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyitott meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem és a látványtár. Most láttam először.
A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben megalapító gróf Széchényi Ferencről elnevezett termet Bohus Jánosné Szőgyén Antónia 1859. évi kezdeményezésére alakították ki, aki felhívásban fordult a magyar asszonyokhoz, gyűjtést indítva egy Széchényi Ferenc emlékének kialakítandó díszterem költségeire. 
A termet, Johann Ender olajfestménye, Gróf Széchényi Ferenc alapítói portréja díszíti. (1823) A képet az alapító fiai, Széchenyi István és testvérei, Lajos és Pál rendelték meg a múzeum számára apjuk halála után.
Bútorzatát Ybl Miklós tervei alapján Szabó József budai asztalosmester készítette el szlavón tölgyből. Falát a főpárkányig felnyúló, üvegezett könyvszekrények borítják, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. Az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam.
A  mennyezeten magyar és a vármegyei címerek sora jelenik meg. 53 vármegyei címer mellett szerepel 4 partiumi megye, Fiume és a Hajdúkerület, valamint a főváros 1873-as egyesítését megelőlegezve Pest-Buda egyesített címere is.
A mennyezet közepére, babér és tölgyfaágak között a Szentkoronával fedett, magyar címer került. Köré a négy sarok irányában Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerét festették. 
Az elkészült termet 1865-ben nyitották meg. 1985-ös budai várba költözéséig az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Jelenleg kiállítások, ünnepségek, konferenciák, és könyvbemutatók helyszínéül szolgál. A nagyközönség számára látogatható a Seuso-kincsek melletti terem.
Látványraktár

Földszinti bútorzata a 19. század 60-as éveiben készült egyszerre a Széchényi-teremmel, az emeleti rész pedig 1907-ben. 
Benne 4500 darab üveg, porcelán és kerámia tárgyak valamint patikaedényeket tartalmazó kiállítás.
Múzeumkertben Széchenyi Ferenc szobra
A képek 2024. március 15-16-án készültek. Nemzeti ünnepeken a múzeumok ingyenesen megtekinthetőek. Itt hatalmas az érdeklődés, 15-én sorakoznom kellett, de már 16-án kellemes volt, könnyen bejutottam, és a tömeg is elviselhetőbb volt.

2024. április 3., szerda

Ezüst kincsek

Március 16-án elmentem megint a Nemzeti Múzeumba a férjemmel, ő még nem látta a Seuso-kincseket. Én is szívesen megnéztem vele újból, mert fantasztikusak ezek a tárgyak. Anno nem is engedték a fotózást.
A kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy és Polgárdi környékén. A megtalálónak a szerencséje az életébe került. A kincsnek egy időre nyoma veszett, majd a nemzetközi műkincspiacon bukkant fel. Egy angol befektetőcsoport vásárolta meg 15 darabját, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni a leletet. Hosszas pereskedések következtek.
A magyar államnak végül sikerült megállapodnia az angolokkal és a kincs, mind a 15 jelenleg ismert darabja visszakerült Magyarországra. 
A Római Birodalom, Pannonia Valeria nevű provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz), 14 ezüstedény és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késő szakaszából (350-450 körüli) származik.
Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül.
A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, a vadásztálnak, a latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A tál vésetei között szerepel a Pelso felirat is, ami latinul a Balaton elnevezése. Jelenleg ez a tál restaurálás alatt áll.
A latin felirat 
"H(a)ec Sevso tibi durent per saecula multa Posteris ut prosint vascula digna tuis"
magyarul 
"Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak"
A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve.  Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.
Hippolütosz-készlet
Az 1878-ban megtalált ezüstállvány (kvadripusz) nem tartozik a Seuso-kincsekhez, (bár ki tudja....) de ugyanonnan a Kőszárhegyről származik. Egy gazda a kertjében egy fa tuskóját fordította ki és akkor találta, ő bevitte akkoriban a Nemzeti Múzeumba. Csodás, minden apró részlete.

Kíváncsi vagyok fog-e felbukkanni még más tárgy a Seuso-kincsekből, mivel a kutatók feltételezik, hogy több tárgy is létezhetett, melynek nyoma veszett. Kész krimi az egész történet......

2024. április 2., kedd

500 év házasodástörténete

Magyar Menyasszony kiállítás a Nemzeti Múzeum saját gyűjteményére és a közösségi gyűjtés nyomán érkezett felajánlások révén jött létre.
Több száz ismert és ismeretlen nő történetét nézhetjük itt végig, hogyan változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe és harcolták ki maguknak saját sorsuk alakulását. Olvashatunk itt sok-sok történelmileg híres személy házasságáról, mely jól vagy rosszul alakult.
Középen Rúzsa Magdi menyasszonyi ruhája
Habsburg Mária és II. Lajos frigye (1522)
Mária 17 évesen ment hozzá az akkor 16 éves uralkodóhoz. A mohácsi csatában elvesztette férjét és gyermektelen özvegy lett. 
Habsburg Mária Krisztierna 
és Báthory Zsigmond házassága (1595) nem volt szerencsés
Nászajándékok sora
Kelengyés ládák
Thököly Éva és Esterházy Pál (1682)
Vagyoni ellentétek miatt különváltak. Itáliai bársony, magyar szabás és hímzés, selyem, fémszál, korallgyöngy, aranyozott, ezüstözött ötvösmunka. Thököly Éva viselte az esküvőjén, szoknya és vállfűző.
Windischgratz Mária Magdolna és Károlyi István (1930)
Mária a sárospataki uradalomban nevelkedett, szomszédos birtokon éltek a Károlyiakkal. Sárospatakon esküdtek. Argentinába emigráltak.
Gyöngyös főkötő

Menyasszonyi ruhából szabott vecsernyepalást (1854). Erzsébet királyné adományozta a Mátyás templomnak.
 
Esterházy Orsolya és Esterházy Pál (1652)
A férj a menyasszony apjának féltestvére, és egyben anyjának mostohatestvére. A fraknói vár kápolnájában, titokban adták össze a két gyermeket, tizenegy éves volt a menyasszony ekkor. 18 gyermekük született.

Ejtőernyőselyemből készült menyasszonyi ruha (1945)
Almássy Zsuzsi műkorcsolyázó kűrruhája, édesanyja menyasszonyi ruhájának csipkéjéből készült. (1964)
Genersich Dávid - Menyasszonypohár, vagy leánypohár, a menyasszonyi felköszöntő áldomás elfogyasztására készült. 16-17- században Magyarországon is kedvelt volt,
Prágai Tyn-templom homlokzatát ábrázoló ereklyetartó (1881) A prágai arisztokrata hölgyek I. Ferenc József fiának ajándékozták esküvője alkalmából
Majd a sok-sok történet után következtek a szebbnél-szebb menyasszonyi ruhák mindenféle korból. A csipkék, hímzések, rafinált szabások kavalkádja....


Keretezett menyasszonyi koszorúk az emlékfalon

 Tájegységek szerinti menyasszonyi ruhák

Párták, fejdíszek, fátylak

Különleges ez a kiállítás, örülök, hogy láthattam