Húsvét vasárnap

 Feltámadt Krisztus!

Valóban Feltámadt!

 

Boldog, szeretetteljes húsvéti ünnepeket kívánok!

Nagypéntek

Húsvéti hangulat

 Olyan jó együtt lenni, még ha pár napig is tart.

Hiányoztak a szüleim, ők már az égi mezőkről figyeltek minket.

Karanténos húsvétunk

Nem sok dicsekedni valóm van az idei húsvéttal. Szép csendben, ketten ünnepeltünk. Azért egy kis videópartit tartottunk a fiúkkal, hogy együtt legyünk. Jó volt látni őket!
A gyümölcsfák pompáznak, imádom ezt a fehérséget.....

Egy gesztenyetortát sütöttem, mert torta nélkül nincs ünnep számomra, kissé girbe-gurba lett a csokiöntetes díszítése. :) A sonka, tojás, kalács meg elmaradhatatlan ilyenkor. Boldogan eszegetjük még most is.

A férjem, reggel szokás szerint friss vízzel locsolt meg, no azért nem egy vödörnyivel.... :))
Különben virtuálisan köszöntöttek egy páran, akik máskor személyesen jönnek locsolkodni. Meg kell mondjam, sosem rajongtam a locsolkodásért, így ezt a részét nem is bántam.

Remélem nem lesz többé karanténos húsvétunk!

Bizakodó húsvétunk

Áldott, boldog, bizakodó húsvétot kívánok! 

Az idén a koronavírus miatt család nélkül kettesben ünnepelünk.
Ilyen szép ünnepeink voltak anno:
http://nora-bora-nora.blogspot.com/search/label/h%C3%BAsv%C3%A9t

Puliszka

Nálunk az a szokás, hogy Nagypénteken puliszkát eszünk, forrón, hideg tejjel. Így ették ezt a Nagyszüleim is, így csinálom én is. Szeretjük.
Kukoricadarából készítem, 35 dkg - hoz adok sót és kb. 1 liter forró vizet, a tűzön kevergetem, majd ha úgy látom adok még hozzá vizet, míg megpuhulnak a daraszemek.

Húsvét

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

Juhász Gyula

Kik erre jártok.....

Áldott, szép húsvéti ünnepeket kívánok!

Virágvasárnap

Nagyhét kezdete

Szabó Magda: Ókút

(részlet)

De a legszebb, az örök, az igazán üdvösséges, a kettőnk – apám és én – közös titkaként kedvenc ünnep mégsem a karácsony volt, hanem egy kisebb jelentőségű nap, egy másik ünnep voltaképpeni előkészítője, bevezetője, a virágvasárnap. Apám nemigen hívta ezen a néven, gyerekkoromban minden idegen szót hűségesen utána mondtam, ezt is így jegyeztem meg, ahogy ő tanította: Palmarum. Miért szerette annyira, fűződött-e ifjúságában valami különleges élmény hozzá, vagy egyszerűen csak mindig örömre kész természetét ragadtatta el, hogy olyankor többnyire már jön a tavasz, kivirítanak a kertjében ápolt virágok, illatozni kezd a föld, más lesz a napok színe, jönnek a böjti szelek, hozzák a langyos esőket, nem tudom. Mi köze volt hozzá, mit vállalt végül is a húsvét ideológiájából, sose jöttem rá, szenvedélyes, de mindig szemérmes egymáshoz ragaszkodásunk alaptörvénye volt, hogy egyikünk sem kérdezett a másiktól semmit, amiről a másik nem jelezte, hogy szívesen nyilatkoznék. Hogy protestantizmusa valami egészen specifikus, a maga gondolkodásához szabott, cseppet sem ortodox valami volt, azt lehetetlen lett volna észre nem vennem, hogy hitünk teológiai tételeit csak részben fogadta el, s bizonyos kérdésekben meglepő módosítást végzett Kálvin tanain, abból se csinált titkot. Néha már azt hiszem, a virágvasárnapban egyszerűen a nagy tablót szerette, az óriási, százszor elképzelt látomást, a Megváltót váró sokaság képét, és Krisztus nagy királyt, aki bekocog halála színhelyére, jól tudva, mi vár rá, s mi felé halad egy jámbor kis szamár hátán átvágva ugyanazon a tömegen, amely nem sok idő múlva hasonlóképpen megbámulja, és a Golgotára kíséri. A nagy király jön, hozsanna, hozsanna, zeng a kiáltás előtte-utána, zöld ágakat szeldelnek útjára, békességet hoz népe javára. Áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe… Ha apám énekelte, mindig láttam, amit énekelt, ott álltak azok a jeruzsálemiek az út mentén, erősen süt a nap, kiáltani szeretnék Jézusnak, milyen gyalázat, hogy nem lovat adtak alá, ez is csúfság, nálunk minden gazdának van lova, szólni kellene, nagyot sikoltani, menekülj, kedves Jézus, áldott, aki jött az Úrnak nevében, általa léptünk az Isten kedvébe, és kiáltok is belül és önmagamban, de Jézus, sajnos, nem hallja meg, csak kocog a szamarán, mi meg énekelünk, és mindenki velünk énekel, kinn az ég és a habos fellegek és a kert, amelyben kibomlottak a lombok, és már nyílik a virág. De hogy merre lehet az a Jeruzsálem? Jóval messzebb, mint a Nagyerdő, túl lehet az Pallagpusztán is.

Illatos húsvétunk

Egy kicsit elhanyagoltam most a fotózást.....

Húsvét

Legyen boldog, napsugaras, szép ünnepetek!

Kép forrása: Pinterest

Húsvétra

Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?

Miről szól a Húsvét? A feltámadásról!
A hit győzelméről! Miről szólna másról?
Hogy a szenvedésnek, akkor lehet vége,
ha szeretet ébred mindenki szívében!

 

Ha félelmeinket el tudjuk engedni,
ha képesek vagyunk új emberré lenni.
Mert akik bántanak, tanítanak minket,
s nem kell visszaadni, attól óva intlek!

 

Tanuld meg hát büszkén viselni kereszted,
s ha így méltóságod már visszaszerezted,
légy a megbocsájtó, mindenkit megértő,
s csökken majd a bántó, s elkerül a sértő!

 

Tisztulj meg belülről, kezdd el változásod,
s meglátod követ majd újuló világod.
Szívedben a jóság, hagyd hogy feltámadjon,
aztán a valóság, méltó választ adjon.

 

Mit üzen a Húsvét? Higgyél önmagadban,
higgyél a lélekben, s ne csak az anyagban!
Mert a lélek túlél, feltámadni képes,
ám a test csak szolgál, földi léte véges.

 

Csak te rajtad múlik, utad hogyan járod,
teremts hát lelkesen boldogabb világot!
Keresd az örömöt, s tedd le a kereszted,
ezzel fájdalmaid végleg elereszted.

 

Támadj fel kegyes nép, kezdj magadban hinni,
nem elég az Úrnak szép véréből inni!
Újulj meg, virágozz, akár a természet,
a feltámadásból vedd csak ki a részed!

 

Határozd el, kérlek: – Mától szebben élek,
önmagam teremtek, s jövőmtől nem félek,
újra magam leszek, mihelyt feltámadok,
s minden kihívásra méltó választ adok!

Kép forrása: Pinterest

Mindjárt húsvét!

Megint aktuális :))

Boldog napok

Csodálatos napok voltak a gyermekeim körében.

Jaj, de hamar elrepült ez a virágos, szagos Húsvét!

 Színesben, sonkával, tojással

Fehérben

 Citromtortával

Meggyes-mákossal

Gyöngyvirágosan

Tulipánokkal

 

Tavaszi ünnepünk

Boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Nagypéntek

"A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme" 

Répatorta

Fiacskám egyik kedvence. Húsvétra terveztem, de nem volt már hozzá energiám. Így a hétvégén megsütöttem.

A krémje tejszínes-mascarponés. Most a szarvasi mascarponét vettem meg, klasszissal jobb volt, mint társai. A Penny-s tejszín is jól vizsgázott.

Nem tudok szép egyenletes felületet csinálni, így kicsit cirkalmaztam, bár felesleges volt, mert turbóztam marcipán masszából kivágott figurákkal, és megszórtam pirított, durvára őrölt mandulával.

 Legközelebb kisebb tortaformában készítem, hogy magasabb legyen.

 Isteni finom lett, a tésztája különleges, a krémje meg fönséges... :))

Répatorta recept

- 4 tojás
- 4 ek narancs leve
- 40 dkg cukor
- 1 dl olíva olaj
- 1 tk vanília kivonat

Ezeket habbá vertem, majd az alábbi száraz hozzávalókat is összekevertem.

- 22 dkg liszt, fele rétesliszt
- 1 tk fahéj
- 1/2 tk gyömbér
- 1/4 tk szerecsendió
- 2 tk sütőpor
- 1 tk szódabikarbóna

 A két elegyet óvatosan összedolgoztam. Hozzáadtam még:

- 3 csésze reszelt sárgarépát
- 10 dkg durvára őrölt diót, mandulát vegyesen
- egy kis mazsolát

Kivajazott, lisztezett tortaformába öntöttem. 180 fokon kb. 50 percig sütöttem.

A krém hozzávalói:
- 400 gr tejszín felverve
- 500 gr mascarpone
- porcukor ízlés szerint
- narancs leve, citrom leve

Díszítés marcipánnal, pirított mandulával