Háromszintes pincefalu

Villánykövesd védett, műemlék pincesora volt a következő látnivaló, mely szintén a Villányi Borvidék tagja.

A borairól híres településen, a mintegy 70 pincéből álló épületegyüttesből 58 présház 1983 óta országos műemlékvédelem alatt áll. A német telepeseknek köszönhetően az 1700-as évek második felében a szőlőtermelés erőteljes fejlődésnek indult és Villánykövesd jelentős szőlőtermő területté vált. Ekkor vette kezdetét a háromszintes „pincefalu” megépítése, ami végleges formáját csak a 20. század közepére nyerte el.

Nem csak a turisták, de a fotó- és festőművészek egyik kedvenc célpontja is a villánykövesdi pincesor

Sajnos csak később tudtam meg, hogy a Batthyány Pince, amit mérete miatt borkatedrálisnak is neveznek, csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

 Fekete-hegy keleti lábánál

Lassulj velünk!

Isten hozott! Lassulj velünk! Így invitálja Palkonya az erre járó vendégeket....
Palkonya a nagy múltú Villányi Borvidékhez tartozik. Ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját.

Egyutcás falu, többségében helyi védettséget élvező parasztházakból áll, amely már önmagában megadja a település vonzó atmoszféráját. 

2007-ben Európa Kulturális Falujának választották

Akárcsak a Balaton-felvidékre, ide is több képzőművész költözött, most már gasztrofaluvá is avanzsált, igényes éttermei miatt

Szívem csücske :))

Katolikus templomát a Batthyány család építtette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette fel. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája.

Legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló szívet-lelket gyönyörködtető pincesor.

 Hangulatos fehérre meszelt házacskák, színes ajtókkal, ablakokkal

Rendszeresen tartanak itt rendezvényeket, a Pünkösdi Nyitott Pincék napjaira több ezren ellátogatnak.

 Horgásztó

Pár nap lassulás rám férne itt! Pihenni, borozgatni, jókat enni, felsétálni a szőlőhegyre, megnézni egy naplementét, fotózgatni.....

Tenkes kapitány nyomában

Siklósi várban jártunk.
Erődjének első falait 1260 körül rakták le. Sok család birtokában volt. Soklyósy, Garai, Corvin János, Bajnai, Perényi, Caprara, Batthyány, Benyovszky
A vár fénykorát II. Garai Miklós nádor uralma idején élte, ő építtette át az erődítményt kényelmes gótikus várkastéllyá. 1401-ben több hónapig tartották itt házi őrizetben Zsigmond királyt egy főúri felkelés miatt, de Garai Miklós inkább vendéglátója volt a királynak, mintsem őrzője.

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vass Mihály, a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a belső várban elfogyott a puskapor és sikerült elérnie a törökkel folytatott tárgyaláson, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhasson. A törökök az ígéretet be is tartották, a védők a szigetvári várba vonultak vissza. A törökök 143 évig birtokolták a siklósi várat.

Benyovszky Móric felesége, Batthyány Lujza grófnő pár évvel férje halála után 1944-ben eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A várat egy ideig a Lengyelország német és szovjet megszállása után 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították.

Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne. A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő szálloda és turistaszálló. Felújítására 2010-11-ben került sor.

A XV-XVI. század fordulóján épült, gótikus és reneszánsz jegyeket egyaránt mutató felszentelt kápolna esküvőknek is helyszínt biztosít. A várkápolnában nyugszik az 1848-as forradalmi kormány külügyminisztere, Batthyány Kázmér, az emigrációban elhunyt gróf hamvait a 80-as években hozták ide Párizsból.

 Reneszánsz bútorkiállítás

 Gótikus zárterkély, XV. században készült, a Gara család számára

Fegyver és hadtörténeti kiállítás

I-II Világháború kiállítás

 Tenkes kapitány sorozat nagy részét a várban forgatták, (de szerettem....)

 Levendula ruha :))

 Várőrző :))

Legrégebbi magyar kegyhelyen

Siklós felé útba ejtettük Máriagyűdön található egyik legrégebbi kegyhelyünket, mely a Tenkes hegy lábánál fekszik. Több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja.

A közeli forrás állítólag már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, majd az Árpád-korban, az itt elhelyezett Mária-szobornak, a különböző jelenéseknek és csodáknak köszönhetően egyre többen zarándokoltak a Tenkes aljára. 1148-ban II. Géza király, a közeledő bizánci sereg miatt, itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és megfogadta, hogy egy kőtemplomot emeltet. Az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi. Az épület sok viszontagságon ment keresztül, a török hódoltság idején mecset volt, majd a görögkeleti rácok, később a reformátusok használták

A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kaproncáról, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején el kellett menekíteni Gyűdről. A támadók el akarták pusztítani a szobrot, azonban ez több egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a Siklósi-várban helyezték biztonságba, de miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban a pécsi megyéspüspök adományozott új szobrot a kegyhelynek, amely ma a főoltáron áll, 1784-ben ezüstből ötvözött palástot kapott

A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, gróf Batthyány Kázmér horvát bán adományából.

 Napóra, mely eredetileg 1742-ben készülhetett

1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és távozniuk kellett a ferenceseknek.

1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújítások történtek. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Legnagyobb ünnepét július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor tartják, amikor a római katolikus egyház arról emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” Július 2. az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. Az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.

 Szépséges szobrok

Szűz Mária szobra, melyet a Mohács-szigeti hívek állíttattak hálából, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásától.

 Szabadtéri oltár a nagybúcsúk színtere

 1751-ben épült kálvária

 A kálvária Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel.

A Máriagyűdi kegytemplom mellett található barokk ferences rendház 1739-ben épült a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával. A rendházat a Pécsi Egyházmegye 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá.