Hegyi levegő

Bükkszentkereszten szívtunk egy kis friss levegőt

A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be.

Felkapaszkodtunk a kilátóhoz

Nem gondoltam, hogy országunk legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti 600 méterével.

A bükki füves ember, Szabó Gyuri bácsi is itt gyűjtögette gyógynövényeit. A falu közepén van is egy ház, ahol árulják a teáit.

Felkerestük a Mária köveket, sőt még ücsörögtünk is rajtuk. A legenda szerint Mária, Krisztus halála után bánatában a világot járta és itt is megpihent. Gyógyító erőt tulajdonítanak a köveknek. Jó páran üldögéltek már rajtuk.

Tény, hogy csend, nyugalom és kellemes szellő járta hely. Jó volt üldögélni az árnyas erdőben, megnyugodni az elmúlt napok történései után.

Pár méterrel arrébb IV. Béla emlékmű a Lófő-tisztáson, ahol IV. Béla király és vitézei utoljára ütköztek meg a tatárokkal a Muhi csatából menekülve, mielőtt elérték a bélapátfalvi kolostort.

 Bekukkantottunk a templomba is, bár csak a bezárt belső kapun keresztül

Különlegesen szép barokk berendezése a diósgyőri volt pálos kolostor templomából való.

Remélem ezzel még nem búcsúztunk el a nyártól, lesz még részünk jó melegben.... Ahogy néztük az időjárást, az ország keleti részében még kánikula van, de nyugaton már hatalmas esők voltak a napokban.

 Lillafüreden már többször jártam, írtam is róla, de itt még először. 

Szép kirándulás volt.

Ódon kastélyban

Szabadkígyóson a Wenckheim-kastély útba esett, Makó és Gyula között egy kis kitérővel. Mindenképp szerettem volna megnézni, bár egy kissé ráfaragtunk.....

Talán az utolsó pillanatban csíptük el, mivel nagyszabású felújítás kezdődik szeptembertől. 2018-ban 1,5 milliárd forintot nyert a kastély turisztikai célú fejlesztésre. Valószínű két évig zárva lesz. Amúgy szeretem ezeket a kissé romos állapotú kastélyokat, különös hangulatot árasztanak.  Elcsodálkoztunk, hogy a háborúkat milyen épségben átvészelte az épület, talán mert nagy park veszi körül és nem esett tűzvonalba....?

A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és  gróf Wenckheim József (1733-1803) birtokába jutott. Idősebbik fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) – akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta – Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község) nagy majorságot létesített.

A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924), aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Erzsébet királyné. Erre az alkalomra egy diadalkaput állítottak, melyen az uralkodópár üdvözlése volt felírva . Erzsébetnek, Sissinek később palotahölgye lett.

Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól, azért cserébe, hogy a gyulaiak országgyűlési képviselőnek választják a grófot. Ám mivel ez végül nem történt meg, illetve az Almásy család elfogadhatatlan árat kért a gyulai birtokért, a Wenckheim házaspár végül úgy döntött, hogy Szabadkígyóson építtetnek kastélyt.

A kastély 1875 és 1879 között épült, Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, és annyi ablaka legyen, ahány nap, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak van egy évben. (Érdekes, vagy ez volt a módi abban az időben, vagy érdekesen hangzik?! Több kastélyban hallottam már. :))

Az épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. Belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ebből csak pár látogatható jelenleg.

1945-től 2011-ig a Békés Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, majd az utódiskolája, működött a kastélyban. 2011-ben az iskola Gyulára költözött.

A könyvtárszoba a legszebb, itt eredetiek a polcok és a mesés csillár is, legtöbb helyen a parketta is.

 Ebédlő, szintén eredeti, kissé megviselt burkolattal

Egy kis érdekesség: Gróf Wenckheim József Antalnak három felesége volt, ketten utód nélkül, fiatalon meghaltak. Wenckheim Krisztina nagymamája, Gróf Wenckheim József Antal  kulcsárnője volt. Amikor tudomására jutott, hogy a 67 éves grófnak megtetszett az akkor még 22 éves fiatal lánya, és udvarolni is kezdett neki, akkor ő és a lánya azonnal felmondott a grófnál, és el is akarták hagyni a kastélyt. A gróf azonban felvéve díszmagyarját, szabályosan megkérte Scherz Krisztina kezét, aki belegyezett a kissé furcsa frigybe, de 24 évesen meghalt, akkor volt négy hónapos a kislánya, Wenckheim Krisztina grófnő. Az idős gróf nem tudta a nagy tragédiát feldolgozni,  rá három évre ő is elhunyt. 

Az talán már csak legenda, hogy Wenckheim József Antal nászajándékként vaskoporsót kapott unokaöccsétől, a szokatlan és rangon aluli frigy miatt, s haragjában meg kellett, hogy üzenje a rendbontó rokonnak, koporsó való neki, nem asszony. Milyen fura néha a történelem, hisz a gonosz üzenet átadójának fia végül a leggazdagabb árvát vette feleségül!

Krisztina jóindulatú, emberséges, szeretetreméltó egyéniségéről regék élnek még ma is. Hét gyermeke született, négy lánya és három fia.

A Wenckheim család a II. Világháború elől nyugatra emigrált, és szétszóródott a világban.

A kastélyhoz 23 hektáros park tartozik tóval, szigettel, hidakkal. előtte  franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angolkert terül el.

A kastélyban forgatták 1968-ban Sándor Pál által rendezett Szeressétek Odor Emiliát filmet. Természetesen a toronyba is felmásztunk! :))

 Kilátás

Most olvastam, hogy Wenckheim Krisztina életéről megjelent egy könyv, Bauer Barbara: A leggazdagabb árva című történelmi regény. Ezek után be kell szereznem!! :))

Indultunk Gyulára, hogy megnézzük az Almásy-kastélyt, de a sors közbeszólt, a rémséges rossz úton kaptunk egy defektet, így sajnos ez a vágyam most nem teljesült. Gyula tervbe véve, majd legközelebb, csak ne lennének arrafelé olyan átkozott rossz utak....

Nem tervezve....

Tótkomlóson keresztül vezetett az utunk, hatalmas, díszes tornyú temploma megállásra késztetett bennünket. Rögtön Mihály Gábor - Szent István megkoronázása (2001) szobrával találtuk szembe magunkat. Talapzatán a következő idézet olvasható  "Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”. Nem véletlenül került ide ez a felirat, mivel jelenleg – a város nevéhez illően - a lakosság majdnem 30%-a szlováknak vallja magát.

A törökdúlás után elnéptelenedett komlósi pusztára 1746-ban báró Rudnyánszky József 80 szlovák családot költöztetett a közeli Békésszentandrásról, ahová már korábban érkeztek a Felvidékről, elsősorban evangélikus hitük miatt üldöztetve. A szorgalmas, állattartásra berendezkedett szlovák telepesek a következő évszázadokban virágzó gazdaságot és kultúrát hoztak létre. Kezdetben csak egy fa templomuk volt, majd 1792-ben kezdtek hozzá a templom építéséhez, melyhez 1,5 millió téglát égettek ki. A faanyagot a Maroson úsztatták le Aradig, és onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. Építésében az egész evangélikus közösség részt vett. A templomszentelés ünnepe pedig 1795-ben volt. A templom 42 méter hosszú és 19 méter széles, belmagassága 22 méter, a torony pedig 57 méterre emelkedik. A templom és a torony külső falfelülete 2 ezer négyzetméter.

Ahogy körbesétáltunk, egy nénitől kérdeztük meg, hogy hol lehet bemenni a templomba, épp a plébániáról tartott ki, kis ebédjét helyezte a biciklire. Többen is jöttek ebédért ide, az ételhordókból következtetve. Azonnal beszaladt, hogy szóljon nyissák ki a templomot nekünk. A gondnok félbehagyva ebédjét hozta is a kulcsot,. Ilyenek errefelé az emberek, örülnek ha betér hozzájuk valaki......

Az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja és Fuchs-alkotás. A faragások Dunajsky Lőrinc alkotásai.

Az orgonát Komornyik Benedek, nagyváradi orgonakészítő 18 változatosra készítette el, mai napig használatban van.

 

Három oldalon karzat

Ódon kristály csillárok, szívszerelem!

 Több százéves faanyag és tégla padozat a karzaton

 Régi faragott ajtó

Szlovák letelepedési emlékmű (Szabó László 2007)

Egy mélyen gyökeret vert öreg fa, ég felé nyúló ágakkal, mely a városban gyökeret vert szlovákság plasztikus szimbóluma. Teljes egészében betűkkel borított, a település történetének időrendi sorrendben állított kétnyelvű leírásával. A fa motívum mögött három, a Tátrából származó gránit tömb áll, mely a címerből ismert, hármas domb szimbóluma.

 

Ilyen különlegességekbe botlottunk hát Tótkomlóson, örültünk, hogy megálltunk és megismertük ezt a települést.