2024. március 29., péntek

Körölöttünk áramló festmények

Van Gogh különös világát egy látványos multimédiás kiállításon néztem meg a BOK Csarnokban
Az első termekben megismerjük életét és képeit.
Vincent Van Gogh (1853-1890) Hollandiában született és Franciaországban halt meg. Érdeklődése a festészet iránt a bányászok életének megrajzolása közben éledt fel. Párizsban megismerkedett az impresszionista festőkkel. 
Egy képet újra és újra megfestett.
Arlesben telepedett le és Provence mindennapjait festette. 
 
Szobája Arles-ben, három változatban festette meg
Híres festményei a Napraforgók, vagy 11 képből álló vászonsorozat, amelyek ma különböző galériákban, a világ minden táján vannak kiállítva. A természet különösen megihlette, rózsákat, íriszeket, napraforgókat festett többféle változatban. A New York-i Metropolitan Múzeumban 2015-ben rendezett kiállításon, több mint száz év után  lehetett ezeket a festményeket együtt látni.
 
Ami nagyon meglepett, hogy olyan festéket használt, ami egy idő után lebomlott, így a ma látott színek nem ugyanazok, mint ahogy régen megfestette ezeket.
1885-86-ban találkozott a japán metszetekkel. Nagy hatással volt rá, ihletet merített belőlük.
"Szívemet, lelkemet beleadtam a munkába, és közben valahol elvesztettem az eszemet." Vincent Van Gogh
Egész életében kínozta a labilis egészsége, skizofrénia, epilepszia. Egyre súlyosabb rohamai voltak. Egyik alkalommal barátja Gauguinnel folytatott veszekedése után levágta saját fülét. Ezután 1889-ben saját elhatározásból bevonult egy elmegyógyintézetbe. 
 Az elmegyógyintézet előcsarnoka

Egy év alatt 1889-1890-ig, 150 festményt és mintegy 100 rajzot készített.  Hullámzó volt az idegállapota, ha tudatánál volt megszállottan festett. Itt készült a híres csillagos éj festménye is.
Ezt az intézményt búzamezők, olajfaligetek, szőlők vették körül, amely sok festményének témája. 1890-ben visszatért Párizsba, ekkor festette utolsó képeit.
1890. július 27-én mellbe lőtte magát.
A gyökerek az utolsó műve. Végrendelet egy utolsó festmény formájában.
 "Az élet megy tovább, immár nélkülem..." 
Sokáig azt gondolták, hogy a Varjak a búzamezőn az utolsó képe.
Ezt követően egy nagy terembe léptünk, ahol a festmények megelevenednek körülöttünk. Körben nyugágyak, ahonnan szemlélhetjük ezeket a falakon és padlón is áramló festményeket, addig míg kedvünk tartja.
Még egy VR szemüveges élmény is várt ránk, ami ugyan plusz forintokba kerül, de kár lenne kihagyni!

2024. március 28., csütörtök

Hasábok

Ha már a modern építkezés témáját érintettem előzőleg. Elmentem a Városmajori Jézus Szíve katolikus templomot is megnézni, mely a budapesti Bauhaus építészet kiemelkedő példája. Közel a Széll Kálmán térhez a Csaba utcán található.
 
Valójában egy építészeti együttes, amely áll a harangtoronyból, nagytemplomból és kistemplomból. 
 
Kistemplom. 
Árkay Aladár tervezte. Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja, legközelebbi rokona a zebegényi templom. 1925-ben szentelték fel. Hamar kinőtte a kistemplomot a gyülekezet. A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé 
 
Nagytemplom
Ez volt az első budapesti modern vasbeton templom, Árkay Aladár építész tervei szerint a templom különféle álló és fekvő hasábokból áll.  Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Árkay Bertalan vette át a tervezést. 1933-ban adták át. Akkoriban nem aratott osztatlan sikert a modern épület. Az előzőekben hátulról fotózott Városligeti fasori református templomot és Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot is Árkay tervezte. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze.
A kapu homlokzatát díszítő angyalok domborműveit Ohmann Béla készítette.

Ide sem jutottam be, egy üvegfalon keresztül kukucskáltam, hogy megnézzem Sztehló Lili üvegablakait, akinek a nevével a Virág Judit Galéria kiállításán találkoztam.

 
Palka József és Johan Hugó üvegfestőmesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit. 1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. A légnyomás, elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát.
A háborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját láthatjuk. A szentélyablak a templom titulusának megfelelően Krisztust ábrázolja.
 

 
Található még itt Aba Novák Vilmos és Feszty Masa alkotás is. Ezért feltétlen vissza kell jönnöm ide......

2024. március 27., szerda

A díva villája

 Walter Rózsi-villa
Valahogy egyik látnivalóból adódik a következő, mint a Walter Rózsi-villa esetében is. Az Operaházban a Székely Bertalan teremben láttam Walter Rózsi festményét. Mint kiderült van egy látogatható villája is Budapesten.
Walter Rózsi (1899–1974) a két világháború között ünnepelt operaénekes volt. A villába férjével, dr. Radó Géza textilkereskedővel és gyermekükkel, Radó-Walter Marikával költöztek be. Otthonuk államosítását követően, 1949-ben a Radó-Walter házaspár a budai Szüret utcába költözött. Radó-Walter Marika svájci tanulmányok után Dél-Amerikába emigrált, és családjával ma Buenos Airesben él.
A villát Fischer József (1901-1955), a modern magyar építészet jeles alakja tervezte. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter (1898–1975), az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége. 
Fischer József nevével találkoztam a Napraforgó utcai Bauhaus házak megtekintése során. (Így kapcsolódnak egymáshoz a látnivalók)
Érdekesség, hogy Pécsi Eszter 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Amerikában 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet a Hudson folyó partján álló toronyházak alapozásához kifejlesztett módszeréért.
Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült Walter-villa, Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. A háromszintes, lapostetős épületen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követi: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák.
A ház egyik különlegessége a kerti lépcső, amely az emeleti teraszt köti össze közvetlenül a kerttel. A lépcsőt 1949 után elbontották, helyreállításkor azonban visszaépült.
A II. világháború után létrejött egy új kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. Évtizedekig óvodaként, illetve gyermekorvosi rendelőként működött. Jelenleg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak ad helyet, 2020-2022 között valósult meg a felújítása.
Napfény, friss levegő, nyitottság a két világháború között kibontakozó modern építészet jelszavai. Mindezt megvalósították, a nagy méretű ablakok, tágas terek, tetőkert, és simára vakolt falak. A villa egyszerre volt lakótér és a társasági élet színtere. Walter Rózsi itt fogadta a vendégeit és házikoncerteket is adott. A villát az akkori közízlésnek megfelelően neobarokk bútorokkal rendezték be. A terek egybenyithatóak és szeparálhatóak voltak.
A Walter-Radó házaspár, az 1930-as évek végén még egy modern házat vásárolt, azt a Lupa-szigeti nyaralót, amelyet Kozma Lajos eredetileg saját használatra tervezett.
Egy egyszerű kis meghívó, a vacsora nagyon jó..... :))
Walter Rózsi élete nagyrészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe, a villa egyszerre reprezentatív színtér és otthonos lakótér.
A második emelet a lakótér. A gyerekszoba bemutatja a korszak nevelési elveit a modern építészet vonatkozásában.
A villa gyerekszobája
A dolgozószoba
Hálószoba - komfortosság 
Az udvarról látható a Fasori Református Templom és a hozzá kapcsolódó paplak, amit eddig nem sikerült megnéznem, mert felújítás alatt állt, talán már kész van és lesz alkalmam megtekinteni.
Jelenleg zárva van a villa májusig, mert új kiállítást rendeznek be.