Filmforgatás

A napokban egy filmforgatás helyszínén találtuk magunkat. Voltunk egy Operaház bejáráson, majd körbe akartuk sétálni ezt a szép épületet, de nem tudtunk végigmenni, mert elől tüntetés zajlott Ukrajnáért, hátul pedig filmet forgattak.

A filmforgatás nagyon izgalmas volt. Sajnos nem tudtam meg, hogy mit forgatnak, az idegeneket távol tartó emberke nem volt közlékeny. 

Azt már hallottam, hogy ősszel a Maria Callas című film kapcsán, Angelina Jolie itt forgatott az Operaházban. Sajnos most nem őt láttuk :))

A jelmezben öltözött embereknek az volt a feladatuk, hogy körbe-körbe jártak, beszélgetve, az út egy kijelölt szakaszán. Érdeklődéssel szemléltem, hogyan alakították át a helyszínt, a macskakövekre vastagon földet hordtak, a táblákat eltakarták, egyéb kellékeket aggattak a kirakatokra.

Ilyen érdekességek történnek errefelé, imádom ezt a világvárosi nyüzsgést. Nem beszélve a sok-sok látnivalóról, amelyekkel nem tudok betelni, és szaladok egyik programról a másikra, nehogy lemaradjak valamiről.... :))

Cseresznye virágzás

Nem tévedés Budapest közepén, a Blaha Lujza téren virágoznak a japán díszcseresznyefák március 4-én.

Nagyon furcsa ez a korai virágzás, általában április elején van a cseresznye virágzás ideje. Nem tudom, hogy máshol tapasztalható-e ez a márciusi pompa?

Nagyon szépek ezek a kis fiatal fácskák. Drukkolok, hogy megerősödjenek és pár év múlva hatalmas díszcseresznyefa liget alakuljon itt ki.

Sissi gyönyörű szobra

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Döbrentei téren bukkantam rá Erzsébet királyné gyönyörű szobrára. 

1900-ban írták ki az első szoborpályázatot, ám a döntőbizottság csak az ötödik körben, 1919-ben talált érdemleges tervet. A győztes Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész lett, utóbbi a szobor otthonául szolgáló kupolacsarnokot, gloriettet tervezte.

Eredetileg a pesti oldalon az Eskü téren, ma Március 15. téren állították fel 1932-ben. A Rákosy-korszakban elbontották, majd Ráday Mihály helytörténész fedezte fel egy raktárban és szorgalmazta a visszaállítását, így 1986-ban került a mai helyére.

Erzsébet királyné 1898-ban, hatvanévesen hunyt el, egy merénylet következtében. Aminek nem is ő volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg, de ő nem tartózkodott a helyszínen, ahol lennie kellett volna. Így Erzsébetet szívtájékon szúrták egy tőrrel.

200 éves kincs

Kétszáz éves kincs a Belváros szívében, egy csodálatos barokk templom, és egy minden részletében lenyűgöző kolostor.

Papnevelde (Központi Papnevelő Intézet), a katolikus papok képzéséért felelős budapesti iskola. A kispapok bentlakásos rendszerben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanulnak, 1802-óta a budapesti Papnövelde utcában folyik a képzés. 

A római katolikus Egyetemi Kisboldogasszony templomot, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte a 18. század elején. 

Kívülről már annyiszor fotóztam ezt a gyönyörű barokk templomot, de még sosem jutottam be, most az oratóriumból vethettem egy pillantást a templombelsőre.

A Papneveldébe, Körösfői-Kriesch Aladár miatt jöttünk, hogy az oratóriumban megnézzük A Jó Pásztor üvegfestményt, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Készítettem pár fotót, míg az oratóriumig sétáltunk, de az kitűnik, hogy egy különleges, izgalmas  helyszín ez a Papnevelde, amit alkalomadtán szeretnék még meglátogatni! Az építészet hónapján talán lesz rá lehetőségem.....

1948-ban, a háború utáni újjáépítés részeként határozták el, hogy az Intézet földszinti körfolyosójának boltozatain freskókat helyeznek el. Négy művész,  Istókovits Kálmán, Heintz Henrik, Kontuly Béla, Medveczky Jenő, 6-6 kép festésére vállalkozott.

 

A központi szeminárium körfolyosója mesél a nagy múltú házról: a házat alapító pálosokról és templomukról, a magyar történelemről és az egyetemről.

 

A Papnevelő Intézet első emeleti keresztúti folyosóján hét szép üvegablak található. A II. világháború alatt az ablakokat kiszedték a helyükről, s a pincében helyezték el, így menekültek meg.

Az oratóriumban Körösfői-Kriesch Aladár terve alapján készült  " A Jó Pásztor " című üvegfestmény 1918-ban,  Róth Miksa kivitelezésében.

Átriumos belső udvaron a Pálosok kútja (más néven Béke kút) című alkotást, 1916-ban szentelték fel. A középpontban az oszlop tetején a Częstochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

Rendszeresen történnek filmforgatások a falak között az utóbbi években. Az épület udvarán forgatták Törőcsik Mari főszereplésével készült Aurora Borealis című film egyes jeleneteit.

Végül idegenvezetőnk Körösfői-Kriesch György fotója, a híres nagyapja alkotása előtt.

Még volt egy helyszínünk a Fiumei Sírkertben, de mivel ott is volt egy külön sétánk, így erre ott térek ki.

Sajnos a Zeneakadémiára, ahol Körösfői-Kriesch Aladár - A művészet forrása című falképe található, nem tudtunk elmenni, mivel nem igazolták vissza a programot. A séta minden perce lenyűgöző volt, egy különleges ember társaságában.

Vadászat, halászat és híres várak

Az Országház Vadásztermének külön bejegyzést szántam, mivel az Idegenvezetők Világnapja keretében jártunk itt, ahol a fő téma Körösfői-Kriesch Aladár festő-és szobrászművész alkotásai voltak. Érdekesség, hogy ezen a túrán az idegenvezetőnk Körösfői-Kriesch György, a művész unokája volt. Egy rendkívül magával ragadó, nagy tudású, különleges embert ismertünk meg a személyében. Kaptunk tőle a haza-, és művészet szeretetéből, pozitív életszemléletből bőven. Több helyszínt érintettünk, az első volt az Országház. 

Körösfői a Vadászterem két végére festett egy-egy szekkót, a magyarok ősi foglalkozásának tartott halászat és vadászat témájára. 

A vadászat. Etele megmenti Budát falképhez, Arany János Buda halála című balladája adott inspirációt.

Halászat a Balatonon a 15. században című szekkó, a tihanyi félsziget, s rajta a bencés monostor, az előtérben pedig a hálóvonást irányító szerzetesek meg jelenítése ezeréves történelmünk egy másik tradíciójáról mesél

Körösfői-Kriesch Aladár az ajándék kiadványunk címlapján, Önarckép 1915.

A Művészet forrása, Zeneakadémia 1907.

  „Ego sum via et veritas et vita – 

Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” 

Városi Múzeum, Gödöllő 1903

A festő keresztény hitvallása, a sorscsapások közepette is az isteni akaratba való belenyugvás példázata ez a kép. Ihletője a Körösfői-házaspár első gyermekének korai halála. A kép jobb oldalán a gödöllői művésztelep tagjai láthatók, akik Jézus körül gyülekezve a remény és a továbbélés hirdetői, bal oldalon a halál megtestesítői, középen a fájdalomban belerokkant házaspár, akiknek Isten angyala hirdeti a feltámadást.

Élete, munkássága itt olvasható>>>>>>https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r

Az öt híres magyar vár ábrázolásának szekkói, melyeket Spányi Béla festett meg. Sajnos az alkotások a háború során megsemmisültek és csak 1984-ben került sor a rekonstrukciók elkészítésére, amit Patay László végzett.

Vajdahunyad vára 

Ma Románia, a Hunyadi-birtokok központja volt

Árva 

Ma Árvaváralja, Szlovákia, Thurzókat, és Thökölyt idéző vára

Visegrád vára, 

A középkorban királyi székhely, az egyetlen mely ma is Magyarországon magasodik

Klissza (Clissa) vára 

Ma Horvátország, Split-Dalmácia megye, a török fenyegetettség, több fontos ostrom színtere 

Trencsén

 Ma Szlovákia, amihez többek között Csák Máté legendája is kötődik.

A mennyezeten Tardos-Krenner Viktor ábrázolta - az aratás, szüret és a bőség allegóriáit.

Róth Miksa ablakok

Gyönyörű ez a Vadászterem, valamikor ebédlőként funkcionált, 300 m2 és 150 m2 terasz is tartozik hozzá, dunai kilátással.