2022. szeptember 4., vasárnap

Szalafői barangolás

Szalafő, az Őrség egyik legrégebbi települése, hét dombra épült, akárcsak Róma :)  
Az Őrség nagy kuriózuma, hogy ez az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. 
Kömpe szeme kilátó, egy szoknyás őrségi harangláb mintájára ácsolták (2018) Kömpe, Szalafő egyik része
Szeres településforma jól kivehető a kilátóból, a szelíd dombokon elszórtan találhatóak a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek.
Itt található a  pityerszeri népi műemlékegyüttes, az Őrség kulturális örökségét őrzi, a hagyományos népi építészetet és az itt élők életmódját mutatja be, eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak  a 150 vagy akár 200 éves építmények.
A terület legősibb háztípusa a füstösház. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai konyhának felelt meg, tüzelőpadkás kemencével és deszkás tolóablakokkal. Az L alaprajzú, ún. „hajlított házakban” a gazdasági épületszárnyat (kamra, istálló, pajta) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. 
A 18. században az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a szoba és a konyha nem különült el egymástól. 
A kemence egyszerre szolgált fűtésre, sütésre és főzésre. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a tűzhelyből kiömlő füst a lakótérben terjengett és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba
Jellegzetes őrségi épülettípus, az úgynevezett kerített ház, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le.
Gyönyörű zsúptető, rozsszalmából készült
A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az ún. kódisállás, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.
Az önálló kamraépület neve kástu. A kástuban tartották a család élelmiszerkészletét és a vetőmagvakat.
Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen példánya itt található.
A tóka az őrségi parasztporták jellegzetessége. Ez egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amely az állatok itatóvízének gyűjtésére, de ha a szükség úgy hozta, főzésre, vagy mosásra is használták
 
Őrségi Nemzeti Park Bölény rezervátuma
Egy elektromos kerítéssel leválasztott terület, mely biztosítja a szabadságot a kihalófélben lévő kaukázusi bölények számára. Az Őrségben látható bölények attól nagyon különlegesek, hogy egyetlen kaukázusi bika utódaitól származnak.
Ilyen szép nagy terület áll rendelkezésükre. Szerencsénk volt, hogy épp enni kaptak és közelről láthattuk őket, bár igazán jó fotót nem tudtam készíteni.

2022. szeptember 3., szombat

Az Őrség fővárosában

Őriszentpéter, az "Őrség fővárosa", 1200 fős település, mely 2005-ben városi rangot kapott. Itt található az Árpád-kori Szent Péter apostol templom. 1230 körül épülhetett, román stílusban. 14-15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Hajdúk próbálták itt megállítani a törökök fosztogatását. Később katonai szerepe megszűnt. Az 1600-as évek elejétől a reformátusok tulajdonába került, a katolikusok 1732-ben az ellenreformáció idején kapták vissza. Többször felújították.

 
A  templomot kívül-belül  freskók díszítették, de sajnos ezek elpusztultak. Legfőbb jellegzetessége kívülről a bélleletes kapuja
A középkori freskókat bemeszelték, és a fehér falra latin nyelvű ének szövegét és a Károlyi-bibliából vett idézeteket festettek a református hitvallásúak.
A karzatra külső falépcső vezet fel, melyet 1929-ben építettek. A szentély északi oldalán sekrestye áll.
 A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el
 Középoszlopos karzat
A szentélyben Szent Péter apostol képe, 
melyet Michl Márton festett 1801-ben
A templomhoz vezető úton
Az őrségi származású Gömbös László faragta, István király mellszobor. (1995) 
Az arcmás a XIII. századi kalocsai királyfej adaptációja,
A templom körüli sírok egyik különlegessége, ahol a fejfa két lombkorona nélküli fa, rajta szép idézetek
A templomtól keskeny ösvény vezet a pár perc sétával elérhető középkori téglaégetőhöz. Az eredeti kemence a XVI. század elején épült, és feltehetőleg itt égették ki a templom erődítéséhez felhasznált téglákat is. Az építmény fölé védőtetőt építettek.

2022. szeptember 1., csütörtök

Három ország határán

Őrség
Magyarszombatfán a Kosbor Panzióban szálltunk meg, három ország – Magyarország, Szlovénia és Ausztria – határán. A réten tavasszal ezrével virágzik az agárkosbor, egy vad orchideafajta, innen az elnevezés.

Három hektáros birtok az erdőszélén. Nekünk már ez a harsány zöld látványa is maga volt a csoda, a mi aszályos, kiszáradt legelőinkhez képest.

Elszórtan megbúvó pihenőhelyek, padok, hintaágyak nyugágyak, puha párnákkal, takarókkal, hogy azonnal kedve támad az embernek beleülni.....
Kövirózsa, nagy kedvencem
 
Hangulatos szobák, véletlenül kettőben is laktunk. 
Az elnevezésük is ötletes, egy-egy virág
A miénk a körtike és rozmaring volt.
 A körtikéről még nem hallottam, így utánanéztem. :))

Finom, helyi alapanyagokból készült reggeli és vacsora.
A törökmézes vaj isteni volt, itthon is megcsinálom az ünnepekre......
Szerettem itt lenni, örök élmény marad.......