Barokk varázs

A győri belváros területén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál már a római időkben jelentős település volt Arrabona néven. Szent István király püspöki és vármegyeszékhelyt alapított itt uralkodásának első éveiben, így Győr a Magyar Királyság egyik fontos városa lett. A Bécs felé tartó útvonalak csomópontjában lévő várost korszerű erőddé építették ki. A törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, de csak négy évig volt a birtokukban. A város visszafoglalása után a 17.-18. században a várfalak ölelésében létrejött egy hangulatos barokk város. A várfalakat ugyan később nagyrészt lebontották, de a belváros barokk épületei egységes együttesként máig megmaradtak.

 Bécsi kapu tér

Karmelita templom

1717-25 közt, Witwer Márton tervei alapján épült

Különlegességnek számít ellipszis alaprajzával és ennek megfelelően épült kupolájával 

Széchenyi tér

Az elmúlt évszázadokban piactérként használt főteret szép barokk épületek szegélyezik. A közepén álló barokk Mária-oszlop Buda török alól való felszabadításának emlékére készült.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Megérkezésünk estéjén a barokk esküvő rendezvényre meseszépen feldíszített térben gyönyörködhettünk. Csodás környezetben vacsoráztunk a tér Pálffy-teraszán, miközben az aláfestő zenét az Arrabona Brass fuvós kvintett biztosította.

A templomot, a tőle jobbra álló gimnáziumot, és a balra lévő rendházat a jezsuiták alapították a 17. század első felében. A jezsuita rend feloszlatását követően a 19. század elején vették át az épületegyüttest a bencések. A templom 1634-41 közt épült, a mai Magyarország legrégibb barokk temploma (a történelmi Magyarországon a nagyszombati jezsuita templom után a második legrégibb).

A gazdagon díszített jellegzetes barokk főoltár oszlopai közt a tiroli Joseph Rössler aranyozott faszobrai állnak. A főoltárkép Loyolai Szent Ignác mennybemenetelét ábrázolja, alkotója a 18. századi barokk festészet egyik kiemelkedő alakja, Paul Troger.

A szentély feletti mennyezetkép a főoltárkép történetének folytatása, a Szent-háromság várja a mennyben Szent Ignácot

Vastuskós-ház

Nevét a sarkán lévő vasszögekkel televert fatuskóról kapta. A legenda szerint a vándorló céhlegények egy mesternél letöltött tanulóidejük végén, ottlétük emlékére verték bele a szögeket. A valóságban a vastuskó cégér volt, melyet a bécsi vastuskó mintájára a 19. század elején helyezett el itt egy kereskedő. Jelenleg múzeum, Patkó Imre gyűjtemény tekinthető meg benne, ami egy kortárs alkotókból álló gyűjtemény. Itt sem volt szerencsém a nyitvatartással.....

Apát-úr ház

A város egyik legszebb barokk palotája, a pannonhalmi főapátok egykori győri rezidenciája. A 18. század közepén Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Isten szeme szimbólum, a zárt erkély fölött. (Történeti Múzeumot nézhettem volna meg benne, ha nyitva lett volna.....)

Régi városháza

A városháza alatti pincebörtönben raboskodott Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényének főhősnője, Korponay Jánosné Géczy Julianna.

Zichy-palota

E házban lakott győri joghallgató korában Batthyány Lajos és Deák Ferenc is

Az atlaszok a régi barokk erkély tartozékai voltak, csakúgy mint a háromszögű oromzatban látható Zichy-címer és a bőségszarus angyalok.

A barokk varázs folytatódik.....

Cégérek

Nagyon tetszett, hogy a győri belvárosban működnek a kis boltocskák, szolgáltatások, igazi békebeli hangulatot árasztva. Győr belvárosa a zárt sarokerkélyeken kívül híres a cégéreiről is, melyek a megelevenedő múltat idézik számomra.

Aranyhajó cégér

Eredetileg egy gyarmati és fűszerárú kereskedésé volt, ma az Aranyhajó Patikát népszerűsíti.

Mennyivel szebb, mint egy harsány reklám!

Széchenyi Patika cégére, Péri József alkotása

A gyógyszertár alapítója Széchenyi György püspök volt, címerének elemei láthatóak a cégéren (kettős kereszt, napba néző galamb, középen a gyógyszerészet jelképe, kígyó a kehellyel)

Kedvencem a "Cégérek utcája", ahol tündéri szép cégérek ékesítik az utcát, Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai, 2015-ben készültek, sárgarézből, festett felülettel.

Kékfestő

Virágos

Cukrász

Fazekas

Borászat

Ez csak egy töredéke Győr cégéreinek, de folyt. köv.............még mindig Győr!

Sarokerkélyek városa

Győrben a történelmi belváros egyik legjellemzőbb építészeti vonása az utcasarkokon elhelyezett zárt sarokerkély, amely a barokk korban jött létre.

Ezek az erkélyek nem csak az épület sarkán találhatóak, hanem a homlokzatot megtörve, a házak oldalán is.

Itt megőrizték a régi épületeket, szépen felújítva. Nagy szívfájdalmam, hogy Debrecenben nem ezt a tendenciát követik.

Szűk sikátorok, egyik utcából a másikba lerövidítik az utat

Az utcákat, tereket szobrok tarkítják. Itt Jedlik Ányos és Czuczor Gergely emlékműve, Rieger Tibor szobrászművész 2000-ben alkotta. A Bencés Gimnázium egykori tanárai, Jedlik, a feltaláló, fizikus és Czuczor az irodalmár, egykoron unokatestvérek és jó barátok voltak. Ma nevüket győri iskolák is viselik.

Kreszta-ház, egy középkori, különleges formájú épület. Ez ad otthont a Kovács Margit gyűjteménynek. Sajnos technikai okok miatt zárva volt. Kovács Margit Győrben született, itt és Szentendrén van állandó kiállítása. A szentendreihez már volt szerencsém, erre is nagyon fentem a fogam, de hiába.... :(

Előtte a Jedlik-csobogó, szobor, ivó- és szökőkút egyben. Jedlik Ányos, amellett, hogy a dinamó feltalálója, ő dolgozta ki a szikvízgyártás alapjait. Hefter László üvegművész alkotta meg a szifont, 2011-ben, több mint 300 kg.

Szent György-díszkkút (Rieger Tibor 1998)

Szent György szokatlan megformálása, hiszen általában lovon szokták őt ábrázolni, amint sárkányt öl.

Csónakos szobor (Paulikovics Iván 1997)

Nosztalgia egy letűnt élet után címet viseli

Rieger Tibor - Baross Gábor szobra (2016) 

A sétáló utcán, amit róla neveztek el.

Győr országgyűlési képviselője volt négy cikluson keresztül. Politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója

Kilátás a belvárosra a hotel ablakából

Folyt. köv..........

Győrben jártunk

Győr nagyon szép város. Idáig, csak átutaztunk rajta, már régóta terveztük, hogy megnézzük. Így eltöltöttünk itt pár napot. Közben egy kicsit a környéket is bejártuk. Városháza, az 59 méter magas tornyával, a város szimbóluma

 Neobarokk stílusban 1896-1900 között épült. 

Győr idén ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját.

Címere, a város védőszentjével, Szent Istvánnal, a várral és a három folyóval (Mosoni-Duna, Rába, Rábca)

Esti kivilágításban a Rába Hotel ablakából

A mostanában oly divatos város felirat is itt található

Rába Hotel, ahol megszálltunk. Szerettük, központi elhelyezkedése miatt, és az ára sem volt az egekben, ráadásul egy egész lakosztályt kaptunk, mivel több napra foglaltunk. :))

Virágos városunk

Májusi fotók

Pirosvirágú galagonya az Emlékkertben

Pirosvirágú gesztenye a Kálvin téren

Csodálatos rododendron a Dósa nádor téren

Szépek

Magnolia

 Ilyen volt áprilisban a belvárosi magnólia virágzás

Édesanyám egyik kedvenc verse

 

Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? – s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reményik Sándor
Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Forrás: Reményik Sándor versek

Próbálkozom

 Ez a kép kifejezi a lelkivilágomat.

Próbálok visszatérni a megszokott életemhez. Tragédiák sorozata ért. Elvesztettem szeretett szüleimet, egy hónap leforgása alatt. Idősek, betegesek voltak már, a vírust is elkapták, amiből úgy tűnt kigyógyultak, de ez csak a látszat volt. Az elmúlt hónapok fájdalmát leírni nem tudom......ez a kép kifejezi. A temetőben található Sesztina emlékmű, amely egy ketté tört tölgyfa mellett álló fájdalmas arcú nőt ábrázol, amire véletlenül bukkantam temetői kényszerű sétáim során. Közben a városban újra éledt a természet, ez gyógyír volt sajgó lelkemnek. Meg-megálltam egy-egy fotó erejéig.

Legfőbb múzsám az Édesanyám volt, akinek az egész blogot kedvvel szerkesztgettem, ő már nem mozdult ki otthonról. Reggelente boldogan nézegette, miről írtam, merre jártam, milyen képeket készítettem, így valamennyire ő is részese lehetett útjaimnak, élményeimnek.

Most már nincs aki rendszeresen olvasgassa az írásaimat. Majd az idő eldönti, hogy lesz-e kedvem tovább folytatni. Fotózgatni még mindig szeretek, igaz most csak a telefonom volt kéznél, azóta nem is töltöttem fel a fényképezőgépemet. Egyelőre vissza kell nyernem valahogy az életkedvemet.

Annyira hiányoznak! 

Ez a határtalan fájdalom nem múlik, csak erősödik!