2018. augusztus 20., hétfő

Ünnep előestjén

Karneváli hangulat, milliónyi ember a debreceni éjszakában.
Salsa
Pályázunk az Európa kulturális fővárosi címre
 Városháza udvara Tündérkertté változott ismét
 Nagytemplom 3D mapping - érülepvetítés
 Déri Múzeum interaktív fényfestés
 Új kenyér......
 Szép, boldog ünnepet kívánok!
Kivételesen Pesten töltöm, nem látom a virágkocsikat, bizonyára a pesti tűzijáték kárpótol és Frida Kahlo kiállításra is bejutok majd!

2018. augusztus 19., vasárnap

Jazz és bor

„… idd okosan könnyű borod s mérd az örök reményt
kurta lét araszán. Míg fecsegünk, száll az irígy idő:
élvezd a napot és hagyd a gyanús holnap ígéretét.”

                                                               (Horatius)
A fenti idézeten akadt meg a szemem, míg vártunk a sorban, hogy bejussunk a Debreceni Bor- és Jazznapokra. 
Minden évben szuper program, finom borok, remek zene, kellemes környezet a Nagyerdő fái között, a Békás-tó partján.
Csík Gusztáv Trió
Csík Gusztáv – zongora
Pecek Lakatos Krisztián – bőgő
Kőszegi Imre – dob
vendég: Joan Faulkner (USA)
 De jó kis este volt.......

2018. augusztus 18., szombat

Ódon kastélyban

Szabadkígyóson a Wenckheim-kastély útba esett, Makó és Gyula között egy kis kitérővel. Mindenképp szerettem volna megnézni, bár egy kissé ráfaragtunk.....
Talán az utolsó pillanatban csíptük el, mivel nagyszabású felújítás kezdődik szeptembertől. 2018-ban 1,5 milliárd forintot nyert a kastély turisztikai célú fejlesztésre. Valószínű két évig zárva lesz. Amúgy szeretem ezeket a kissé romos állapotú kastélyokat, különös hangulatot árasztanak.  Elcsodálkoztunk, hogy a háborúkat milyen épségben átvészelte az épület, talán mert nagy park veszi körül és nem esett tűzvonalba....?
A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és  gróf Wenckheim József (1733-1803) birtokába jutott. Idősebbik fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) – akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta – Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község) nagy majorságot létesített.
A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924), aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Erzsébet királyné. Erre az alkalomra egy diadalkaput állítottak, melyen az uralkodópár üdvözlése volt felírva . Erzsébetnek, Sissinek később palotahölgye lett.
Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól, azért cserébe, hogy a gyulaiak országgyűlési képviselőnek választják a grófot. Ám mivel ez végül nem történt meg, illetve az Almásy család elfogadhatatlan árat kért a gyulai birtokért, a Wenckheim házaspár végül úgy döntött, hogy Szabadkígyóson építtetnek kastélyt.
A kastély 1875 és 1879 között épült, Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, és annyi ablaka legyen, ahány nap, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak van egy évben. (Érdekes, vagy ez volt a módi abban az időben, vagy érdekesen hangzik?! Több kastélyban hallottam már. :))
Az épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. Belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ebből csak pár látogatható jelenleg.
1945-től 2011-ig a Békés Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, majd az utódiskolája, működött a kastélyban. 2011-ben az iskola Gyulára költözött.
A könyvtárszoba a legszebb, itt eredetiek a polcok és a mesés csillár is, legtöbb helyen a parketta is.
 Ebédlő, szintén eredeti, kissé megviselt burkolattal
Egy kis érdekesség: Gróf Wenckheim József Antalnak három felesége volt, ketten utód nélkül, fiatalon meghaltak. Wenckheim Krisztina nagymamája, Gróf Wenckheim József Antal  kulcsárnője volt. Amikor tudomására jutott, hogy a 67 éves grófnak megtetszett az akkor még 22 éves fiatal lánya, és udvarolni is kezdett neki, akkor ő és a lánya azonnal felmondott a grófnál, és el is akarták hagyni a kastélyt. A gróf azonban felvéve díszmagyarját, szabályosan megkérte Scherz Krisztina kezét, aki belegyezett a kissé furcsa frigybe, de 24 évesen meghalt, akkor volt négy hónapos a kislánya, Wenckheim Krisztina grófnő. Az idős gróf nem tudta a nagy tragédiát feldolgozni,  rá három évre ő is elhunyt. 
Az talán már csak legenda, hogy Wenckheim József Antal nászajándékként vaskoporsót kapott unokaöccsétől, a szokatlan és rangon aluli frigy miatt, s haragjában meg kellett, hogy üzenje a rendbontó rokonnak, koporsó való neki, nem asszony. Milyen fura néha a történelem, hisz a gonosz üzenet átadójának fia végül a leggazdagabb árvát vette feleségül!
Krisztina jóindulatú, emberséges, szeretetreméltó egyéniségéről regék élnek még ma is. Hét gyermeke született, négy lánya és három fia.
A Wenckheim család a II. Világháború elől nyugatra emigrált, és szétszóródott a világban.
A kastélyhoz 23 hektáros park tartozik tóval, szigettel, hidakkal. előtte  franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angolkert terül el.
A kastélyban forgatták 1968-ban Sándor Pál által rendezett Szeressétek Odor Emiliát filmet. Természetesen a toronyba is felmásztunk! :))
 Kilátás
Most olvastam, hogy Wenckheim Krisztina életéről megjelent egy könyv, Bauer Barbara: A leggazdagabb árva című történelmi regény. Ezek után be kell szereznem!! :))
Indultunk Gyulára, hogy megnézzük az Almásy-kastélyt, de a sors közbeszólt, a rémséges rossz úton kaptunk egy defektet, így sajnos ez a vágyam most nem teljesült. Gyula tervbe véve, majd legközelebb, csak ne lennének arrafelé olyan átkozott rossz utak....

2018. augusztus 15., szerda

Nem tervezve....

Tótkomlóson keresztül vezetett az utunk, hatalmas, díszes tornyú temploma megállásra késztetett bennünket. Rögtön Mihály Gábor - Szent István megkoronázása (2001) szobrával találtuk szembe magunkat. Talapzatán a következő idézet olvasható  "Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”. Nem véletlenül került ide ez a felirat, mivel jelenleg – a város nevéhez illően - a lakosság majdnem 30%-a szlováknak vallja magát.
A törökdúlás után elnéptelenedett komlósi pusztára 1746-ban báró Rudnyánszky József 80 szlovák családot költöztetett a közeli Békésszentandrásról, ahová már korábban érkeztek a Felvidékről, elsősorban evangélikus hitük miatt üldöztetve. A szorgalmas, állattartásra berendezkedett szlovák telepesek a következő évszázadokban virágzó gazdaságot és kultúrát hoztak létre. Kezdetben csak egy fa templomuk volt, majd 1792-ben kezdtek hozzá a templom építéséhez, melyhez 1,5 millió téglát égettek ki. A faanyagot a Maroson úsztatták le Aradig, és onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. Építésében az egész evangélikus közösség részt vett. A templomszentelés ünnepe pedig 1795-ben volt. A templom 42 méter hosszú és 19 méter széles, belmagassága 22 méter, a torony pedig 57 méterre emelkedik. A templom és a torony külső falfelülete 2 ezer négyzetméter.
Ahogy körbesétáltunk, egy nénitől kérdeztük meg, hogy hol lehet bemenni a templomba, épp a plébániáról tartott ki, kis ebédjét helyezte a biciklire. Többen is jöttek ebédért ide, az ételhordókból következtetve. Azonnal beszaladt, hogy szóljon nyissák ki a templomot nekünk. A gondnok félbehagyva ebédjét hozta is a kulcsot,. Ilyenek errefelé az emberek, örülnek ha betér hozzájuk valaki......
Az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja és Fuchs-alkotás. A faragások Dunajsky Lőrinc alkotásai.
Az orgonát Komornyik Benedek, nagyváradi orgonakészítő 18 változatosra készítette el, mai napig használatban van.
 
Három oldalon karzat
Ódon kristály csillárok, szívszerelem!
 Több százéves faanyag és tégla padozat a karzaton
 Régi faragott ajtó
Szlovák letelepedési emlékmű (Szabó László 2007)
Egy mélyen gyökeret vert öreg fa, ég felé nyúló ágakkal, mely a városban gyökeret vert szlovákság plasztikus szimbóluma. Teljes egészében betűkkel borított, a település történetének időrendi sorrendben állított kétnyelvű leírásával. A fa motívum mögött három, a Tátrából származó gránit tömb áll, mely a címerből ismert, hármas domb szimbóluma.
 
Ilyen különlegességekbe botlottunk hát Tótkomlóson, örültünk, hogy megálltunk és megismertük ezt a települést.