Nora-bora

2018. április 20., péntek

"Halálos szépségek"

Déri Múzeum

Séta 3.

A Déri-hagyaték egyik legnagyobb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja az volt, hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

A kollekció három nagyobb egységre osztható. Az elsőbe a keresztény Európa fegyverei tartoznak, amelyek elsősorban a 15–18. századi magyar, német és olasz területekről származnak.

A második, nagyobb csoportot az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, klasszikus muszlim fegyverek alkotják.

A harmadik rész, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legkülönlegesebb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak tűnő fegyverek a 17–18. századi Perzsiában és Indiában készültek.

Még engem is lenyűgözött, egyik-másik fegyver igazi remekmű!
Séta folytatódik......

2018. április 19., csütörtök

Szamuráj udvarházban

Déri Múzeum

Séta 2.

A Déri Múzeum Japán-gyűjteményének középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.

Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek.

Elefántcsontváza és egy szamuráj (A szamurájok japán nemesi származású harcosok voltak)

Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközökkel.

Lakkszekrény elefántcsont és gyöngyház berakással

Erről jut eszembe az a kávés készlet és szép doboz ami nekünk volt, hol lehet?

Kimonó

Buddha - fából aranylakkal

Különleges távoli kultúra.

Múzeumi sétám folytatódik, tartsatok velem!

2018. április 18., szerda

"Csillagos Ég Lakói"

Déri Múzeum
séta 1.

A Csillagos Ég Lakói régészeti tárlat

A múzeum gyűjtőterületén, főként az elmúlt húsz évben végzett ásatások eredményeit mutatja be a tárlat, a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret is érzékelteti.

A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett „Halálszentélyben” a halotti kultusz általános jelképi formái: búcsúzás, utazás, emlékezés, és az ezeket megjelenítő tárgyak.

Kocsi agyagból a bronzkorból (Pocsaj)

Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lépünk. Az égben lévő sírkamra szimbolikusan, a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit ábrázolja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye.

Déri Frigyes hagyatékának egyik legkülönlegesebb gyűjteménycsoportját alkotják az óegyiptomi műtárgyak, legjelentősebb műtárgyai a múmiák és a szarkofágok. Magyarországon ritka kincsnek számítanak az ilyen jó állapotban fennmaradt egyiptomi koporsók és emberi maradványok. A Déri Múzeum mellett mindössze a Szépművészeti Múzeumban és a Pápai Református Gyűjteményekben tekinthető meg egyiptomi múmiák.

A két múmiát és a szarkofágot Ferenc Ferdinánd főherceg, világ körüli hajóútjáról hozta magával Bécsbe 1893-ban, először a Belvedere-ben állították ki. Később a Dorotheum aukciós házból, Déri Frigyes megvásárolta őket 1917-ben.

Folyt.köv.....

2018. április 17., kedd

"Az élet véges, a művészet örök"

A város napján, április 11-én, ellátogattam a Déri Múzeumba. Ingyenesen bebarangoltam az egész épületet. Nem volt tömeg, pedig tartottam tőle, egy-két nézelődő emberrel találkoztam. Megdöbbentő!

A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyére épült 1928-ban, eklektikus stílusban.Tervezői: Györgyi Dénes és Münnich Aladár

Homlokzatát díszítő empire kagylók, a város címere, az angyalos kompozíciók Poroszlai János munkái. Arany betűk hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST („Az élet véges, a művészet örök”).

A téren Medgyessy Ferenc szobrai találhatóak, a „Régészet” jelképe egy női alak kezében kőbalta fejet tart, a „Tudomány”-t könyvet olvasó férfiakt jeleníti meg.

A „Művészet” jelképe asszonyalak, bal kezében kis szobormodellel.

A negyedik szobor, melynek modelljéül önmagát választotta Medgyessy, a „Néprajz” megtestesítője: faragott pásztortülköt tartó mosolygós, bajuszos férfialak. A szobrok 1930-ban készültek el, 1937-ben eljutottak a párizsi világkiállításra, ahol Medgyessy Grand-Prix díjat kapott. Ez a díj a 20. századi magyar szobrászat európai rangra növekedését jelentette.

Mindig találok valami újdonságot, amire rácsodálkozhatok, "biz-isten" most láttam először ezt a szobrot, erre is úgy lettem figyelmes, hogy a múzeum egyik fényzáró rolóján fedeztem fel. (második fotó) A teremőrtől kérdeztem meg, hogy hol található, (Ha tudta volna, hogy debreceni vagyok?!) A nevezetes rolón a szobor még jobb állapotban van, az eredeti sajnos eléggé kopott, ráférne egy kis tisztítás, felújítás, bár 1907-ben készült, 111 éves!

Somogyi Sándor által készített háromalakos szobor, a felirata szerint „Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, a magyar füvésztudomány megteremtőinek” emlékére készült. A szobrász pályázaton nyerte el a megbízatást, 1907-ben a Déri tér helyén állott Füvészkertben avatták fel. A Déri Múzeum építésekor, a Füvészkert felszámolása idején került át a Perényi utcára.

2018. április 16., hétfő

Múzeumunk névadói

Déri Frigyes

(1852 Bács - 1924 Bécs)

Déri Frigyes Bácskában született. Apja, Déri Károly (Deutsch Mór) fiatal korában katonai pályára lépett, majd gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozott. Egy idő után nem Bácsban, a birtokai központjában élt családjával, hanem átköltözött a gyermekei oktatását lehetővé tevő Bajára. A 70-es években Bécsbe költöztek, s a nagy átkeresztelkedési hullám idején elhagyták eredeti hitüket és áttértek a római katolikus hitre. Az 1880-as években vették fel a Déri családnevet.

Az apa mind a hét gyermekét taníttatta. Déri Kálmán festőművész és Déri Miksa mérnök, feltaláló. Déri Frigyes a kereskedelmi érettségi után 1873-ban 21 évesen került Bécsbe, ahol textilipari szakiskolát végzett, és textilgyárakban szerzett gyakorlati tapasztalatot. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb textilipari vállalkozójává vált. Az 1880-as évek elején hozta létre morvaországi selyemgyárait. Jelentős vagyonra tett szert, amely lehetővé tette a számára a műgyűjtést. Kezdetben kastélyát saját és felesége kedvére rendezte be „múzeumnak”. Felesége, Brix Lujza 1910-ben bekövetkezett váratlan és korai halála után eladta stájerországi birtokát, és megvált műtárgyai többségétől.

1912-ben kezdett újra gyűjteni. Ekkor már olyan gyűjtemény kialakítására törekedett, amelynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, s az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai. A tárgyak díszítő funkciója helyett ismeretértékük lett a fontos.

1920 végén Debrecenbe látogatott, hogy aláírja a szerződést, mely szerint a magyar államnak ajándékozta gyűjteményét azzal a megkötéssel, hogy elhelyezésére Debrecenben emeljenek egy épületet. (Eredetileg Bajának szánta) A városnak volt egyeteme, s úgy gondolta, a diákok tanulását elősegítheti az egyetemes művelődéstörténeti jelentőségű tárgyak tanulmányozása. A helyről azonban sehogyan sem tudott megegyezni a város vezetésével. A telek kiválasztása körüli huzavona 1925-ig tartott.

Déri Frigyes nem érte meg a múzeum felépítését. 1924-ben bécsi otthonában váratlanul elhunyt. Gyűjteményének hazaszállítását csak 1925 tavaszán engedélyezte az osztrák állam. A Déri Múzeumot 1930-ban nyitották meg.

Déri György (Déri Frigyes fivére, tüzérezredes) népművészeti gyűjteményét 1938-ban ajándékozta a városnak,. A város átadta múzeumi célokra az akkori Gazdasági Akadémia ( ma Református Általános Iskola) épületét. Ez volt a Déri György Néprajzi Múzeum, mely 1941-ben nyílt meg. 1949-ben iskolai célokra elvették, így a múzeum anyaga a mai Déri Múzeumba került.