Ibolya illatban

Kedden kimentem a kertbe, kihasználva a jó időt, hogy egy kicsit kertészkedjek. Mesés ibolya mező fogadott hátul.

 Színkavalkád

Isteni illat volt

Ez a márciusi hó és hideg jól kitolt velünk. A kertem rémes állapotban van, napi több órát kellene benne dolgozni, hogy eltüntessem az őszi avart, a hagymások meg roham tempóban nőnek, már csak kézzel lehet kapirgálni, hogy meg ne sérüljenek, ehhez pedig kell a jó derék, hát, ami nekem már nincs. :((

Legyen szép ibolyaillatú estétek!

Román Csarnok 3.

A freibergi kapu egy román stílusú bélletes kapuzat, ezen keresztül lépünk be a Román Csarnokba. Teljes egészében gipszből készült, eredetije a szászországi Freiberg város, Mária székesegyházának kőszobrokkal díszített Aranykapuja.

A kapuról egyetlen további teljes másolat van a Puskin Múzeumban, Moszkvában.

Sajnos nem találtam semmi leírást erről a kapuról és figuráiról, talán majd a végleges nyitást követően bővebb információhoz jutunk, addig is beszéljenek a képek.

Hiába csak egy gipsz másolat, mégis egyik fő látványossága a csarnoknak.

A gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolata, a körfolyosón

 Az egyik oszlopfő szintén gipszből

Nagyon örülök, hogy még nyitás előtt láthattam mindezt a szépséget!

Román Csarnok 2.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp építész tervezte. Figurális falfestése három nagy témakört érint, keresztény ikonográfiai ábrázolások, történeti ikonográfiai ábrázolások, és heraldikai elemek, mindez román kori díszítőmotívumokkal körülvéve.

Jézus és Szűz Mária hossztengelyre rendezett ikonográfiai kettőse a csarnok két végén, egymással szemben jelenik meg.  A bárányt tartó Jézus félalakja, tőle balra és jobbra három-három angyalfigura tűnik fel, Istent dicsőítő énekének latin betűs feliratszalagjaival

Szűz Mária dicsfénnyel övezett alakja, fején a magyar Szent Koronával (Szent István felajánlásaként), előtte a gyermek Jézus országalmát tartva, a befoglaló medalion keretében pedig Patrona Hungariae felirattal.

A csarnokot három részre tagoló két diadalív egy-egy oldalán Szent Erzsébet, Szent László, Szent István, Szent Margit látható.

A diadalívek alatti festett képmezőkben a magyar történelem alakjai tűnnek fel, Ozorai Pipo és egy püspökszent, jobb oldalon Szent Imre és Könyves Kálmán.

A főtér falainak felső részét és a körfolyosót heraldikai elemek egészítik ki. Magyar állami címerek,  Zsigmond király és II. Endre idejében, valamint a társországi címerek közül Szlavónia, Horvátország, Dalmátország és a tartományi címerek közül Ráma, Szerbország, Lodoméria, Lengyel-Galiczia láthatóak.

A körüljáró folyosók összesen tizenhét boltszakaszának homlokíveiben pedig magyar nemzetségi címerek szerepelnek.Tomaj, Kemén, Héder, Buzád-Hahold, Ják, Hunt-Pázmán, Osl, Kaplyon, Ják, Guthkeled, Aba, Káta, Ákos, Katisz, Dorozsma, Szent-Mágócs, Győr, Csanád, Hermann.

A teret hatalmas oszlopok, pillérek tagolják. A román oszlopfők és oszlopbázisok a pécsi bazilikában lévő oszlopfők karakterében, rajzok és fényképfelvételek alapján készültek annak idején. Ezeket korhűen állították helyre.

Román kori díszítőmotívumok

 

A boltívekben a csillagjegyeket is felfedeztem

Folyt.köv........

Román Csarnok 1.

Meg kell mondjam, a Szépművészeti Múzeumban sosem jártam. Így a véletlennek köszönhetően, hogy épp most Pesten volt dolgunk, kaptam a lehetőségen, hogy a pár napra megnyitott Román Csarnokot megnézzem. Míg drága családom finom ebédet falatozgatott egy bisztróban, én egy középkori bazilika belső terét megidéző termet csodáltam.

Már annyira ki voltam éhezve egy kis művészetre és fotózásra! Szerencsém volt, hogy hétfő lévén minden várakozás, sorban állás nélkül, a nyitott ajtókon keresztül csak besétáltam a híres-nevezetes Román Csarnokba, a név egyfelől utal a térszerkezetre, ami a középkori bazilikák kiképzését idézi, másfelől a funkcióra: román kori világhírű műkincsek eredetijének gipszmásolatait őrizték itt és mutatták be a közönségnek.

Egy hetven év óta zárva tartott csarnok nyílt most meg a kíváncsi látogatók előtt. A freibergi kapu gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely leírja, hogy a román terem festését Glaser János festőmester tervezte, a figurális részletek készítője Reissmann Miksa, a díszletfestések Beszédes Ottó festősegéd nevéhez köthetők.  

A csarnok Gliptotéka volt, a szobrászat történetének bemutatására tervezték, ehhez rendeltek gipszmásolatokat a művészettörténet számos ismert alkotásáról. A legjobb európai műhelyekben készült kópiákat már Budapesten állították össze, hiszen a monumentális öntvényeket darabokban szállították. Jelenleg a gipszmásolatokból csak az egyik bejárathoz beépített, felújított freibergi kapu látható. A gyűjtemény a komáromi Csillag erődbe kerül. Az egyetemes művészet legnagyobb alkotásai, például a Laokoón-csoport is látható lesz benne, gipszváltozatban.

A háború hatalmas károkat okozott a csarnokban, így bezárták a látogatók elől és raktárként használták. Képeken megnézhettük, hogy milyen állapotok voltak itt.

Egy kicsit idegesítő volt, mikor az egyik látogató hangosan csak azt kérdezte, hogy hol a ló? Verrocchio Colleoni-lovasszobrát kereste gondolom, amit a képeken látott. Talán még ebben az évben Komáromban megtekintheti :)

A jelenlegi felújítók neve szintén bekerül abba a bizonyos kapszulába. A tervezés 2012-ben kezdődött Kőszegi Antal főmérnök irányításával, a restaurátor csapat Seres András (Várkert, Zeneakadémia, Vigadó, Gödöllő) vezetésével, 2014-ben kapcsolódott be a munkába. Alapos kutatómunka után 2016 decemberében állványozták fel a teret, és bő fél év alatt végeztek a 2000 négyzetméternyi festett felület felújításával.
Folyt.köv.......

Illatos húsvétunk

Egy kicsit elhanyagoltam most a fotózást.....