2017. április 4., kedd

Nosztalgia

Jaj, de szeretem ezeket a régi házakat!
Sóstón a Falumúzeumban jártunk, mely Magyarország második legnagyobb skanzenje, 1979-ben nyílt.  Északkelet-Magyarország sokszínű építészetét csodálhattuk.
Szatmári kisnemesi porta, tulipánfejes kapufélfával
 Az épületek nagyrészt eredetiek, egykori helyszínekről telepítették át.
Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség, nyíri Mezőség 19. századvégi szegény- és középparaszti, kisnemesi házai.

 Csodaszép bútorok
 Még a galambdúc is míves
 Az édes rackákat a vadasparkból kapták kölcsön nyárra... :))
 Elbicsaklott templomtorony
 Tarpai porta - fűrészfogas vakolatdíszítéssel
 Kisnemesi berendezés, mely hasonló egy jobb-módú paraszt családéhoz
Anarcsi porta

 Legalább van valami fogalmam, hogy nézhetett ki őseim szikvíz üzeme
 Az elmaradhatatlan kovácsműhely
Egy egész faluközpont is van, templommal, harangtoronnyal, paplakkal, szatócsbolttal, iskolával
A kisbolt is érdekes volt számomra, ilyesmi lehetett nálunk is. Milyen kár, hogy nem maradtak fent róla fényképek!
 Csarodai paplak
 Az iskola tulipán motívumos tornáca mögött a fazsindelyes templom és harangtorony
 Populus alba - Fehér nyárfa
27 éves és 2013-ban az év döntős fái között szerepelt
A múzeumfalu makettje, mely a valóságban 7,5 hektáron terül el. Remek séta volt az áprilisi melegben és a vályogházak hűvösében. Szinte éreztem az orromban a múlt illatát.

2017. április 3., hétfő

Sóstó

"Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem."
Krúdy Gyula
Olyan szép nyárias idő volt a hétvégén, hogy kimozdultunk egy kicsit. Túl messzire nem mentünk, csak Nyíregyházától 5 km-re fekvő Sóstógyógyfürdőre.
A vadasparkot céloztuk meg, de hatalmas tömeg volt, még parkolóhelyet sem találtunk. Így tovább hajtottunk, körülnéztünk Sóstón. Nem bántuk meg, most jártunk itt először. Nem is gondoltam, hogy az állatkerten és tavon kívül, ennyi minden van itt, erdő, termálfürdő, parkfürdő, élményfürdő, falumúzeum, kalandpark, gyönyörű kőpadokkal szegélyezett sétányok.
 Fekvő nő - Csontos János alkotása (1966)
 A padok melletti  táblák a Házaspárok útjának stációi.
Itt olvashatsz bővebben róla.
A névadó egy 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó. 
A csónakázó tó közepén van egy kis sziget, a helyiek szerint a szerelmesek szigete.
Napozó - Kincses Mária alkotása (1979)
 A fiatal füzek aranyló színe beragyogta a tájat.
A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak. Később megépült a fürdőház, Pazár István tervei alapján, vízvezetékes rendszerrel, 8 szobával és 6 káddal, 1911-től működött, majd 30 év után 2000-ben nyílt meg újra a gyógyulni vágyók előtt.
A gyógyvíz és az erdő vonzerejének köszönhetően, 1866-ban elkészült az alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Tervezője és kivitelezője a szászországi Melhouse János építész. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus.
Kávézás a Svájci-Lak teraszán, a jópofa csoki pasztillát sajnáltam megenni, de csak elolvadt volna a melegben.
A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza. A Pesti Vigadó épülete jelentette a mintát, tervezője Pazár István építész.
Halmágyi István - Korsóvivő (1940)
 Krúdy Vigadó terasza. 
Sajnos elég elhagyatottnak tűnt az egész épület. Híre sem volt a régi világnak..... :((
Mellette a nyolcszögletű, ma már műemlék víztorony. 1911-ben építették szecessziós stílusban Pazár István építész tervei alapján.
Sóstó hírnevére kedvezően hatott, hogy 1927-től hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították. A tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították, másik részében csónakázó működött. Ide szervezték a cserkész-avatásokat, az iparosok és kereskedők találkozóit.
1950-es évek végén a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. Megépült a Parkfürdő.

2017. április 1., szombat

Haldokló oroszlán

Honvédtemető vagy Hősök Temetője.
„Honvédek, névtelen félistenek nyugosznak itt, akik hősies vitézséggel küzdöttek a magyar hazáért, ennek szabadságáért, és a nemzeti függetlenségért. Elvérzettek, dicsően harcolva a debreceni csatában. 1849 augusztus 2. Legyen emlékük örök! Eszméik győzelmében érjék el mielőbb a feltámadást!"
„Haldokló oroszlán” emlékmű Marschalkó János ( a Lánchíd oroszlánjainak alkotója) szobrászművész műve (1861). Eredetileg Szarka huszárkapitány sírjára szánt, sóskúti kőből készült szobrot Komlóssy Imre tervei alapján faragtatták. Hat évig rejtekhelyen őrzött kompozíciót a kiegyezés évében, 1867. augusztus 2-án ünnepélyesen leplezték le a Református Kollégium előtti Emlékkertben, a mostani Bocskai-szobor helyén, egy mesterséges dombon. A 4 méter hosszú és 3 méter magasságú monumentális emlékművet 1899-ben helyezték át a debreceni csata ötvenéves évfordulóján a Honvédtemetőbe.
 Hősök Mauzóleuma 
Lechner Jenő és Szontágh Pál tervezte (1932)
 
Itt nyugszik az 1849-es szabadságharc 112 honvédhőse, 634 orosz cári katona, továbbá magyar és német katonák, akik az első és második világháborúban a környéken vesztették életüket. Hozzávetőleg négyezren alusszák itt örök álmukat.
Valamiért azt hittem itt van Csokonai sírja is. Utánanéztem, a Dorottya utcában van, így legközelebb majd meglátogatom azt is.