Szűz Mária könnyei

Máriapócson jártunk

Részletek a következő bejegyzésben.....

Legenda és történelem

A legenda szerint, Báthori István a Kenyérmezei csatában (1479) tett ígéretéhez híven, két templomot építtetett, az egyik a Nyírbátori Római Katolikus templom. 1587-ben feldúlták és felgyújtották a templomot és a kolostort, így 130 évig nem volt itt katolikus templom. 1717-ben Kelemen Didák (erdélyi származású szerzetes) kezdte meg a templom helyreállítását, gróf Károlyi Sándor támogatásával. Az 1800-as években földrengés, tűzvész sújtotta.

A "Hit és Egészség" uniós projekt keretében újultak meg itt a templomok 2010-11. -ben.

Pio atya mellszobra és mondása országunkról:
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

A két mellékoltár felújítás alatt

 Főoltár

A legnevezetesebb látnivaló a Krucsay oltár, Passió oltár, Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja, Krucsay János kisvárdai várkapitány adománya.
Érdekes történetet olvastam erről a várkapitányról, aki hűtlen feleségét feljelentette, miután a nejt halálra ítélték, visszavonta vallomását, de a kikapós feleség újbóli félrelépéséért már halállal fizetett.

A 18. sz-ban épült minorita rendházból kialakított múzeum, vasárnap zárva volt.

 Kiss György - Bethlen Gábor szobra (1990)

Itt tényleg a sárkányok földjén járunk :))

Várostörténeti sétány, mely nagyon megosztó, a szobor illusztrációk minőségét illetően. Az ötlet pedig remek, a két templomot összekötő úton megelevenedik a legenda és a történelem. Sajnos nem volt most lehetőségem végigsétálni rajta a szemerkélő eső miatt

A nő lelke

"Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén."

Charlotte Bronte

Ebédlőpalota

Nyírbátorban a Báthori várkastély maradványa, melyet magtárnak alakítottak át, végül 2006-ban újjáépítettek.

A Báthori család a 14-15. században épített itt udvarházat, így nézhetett ki.

Báthori-címer

Kenyérmezei csata (1479) Báthori István, Kinizsi Pállal együtt legyőzte a törököket. A csata utáni győztes pillanat.

 

és a foglyul ejtett törökök

Nyírbátorban kötötték meg 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek. A magyar politikai közélet egyik legfontosabb célja ekkor, a három részre szakadt ország egyesítése volt.

Lovagi terem

A 16. század közepén a két Báthory ág egyesült az ecsedi Báthori György feleségül vette a somlyai Báthory Annát. Ebből a házasságból született 1560-ban Báthory Erzsébet

Báthori Erzsébet grófnő alakját rémséges tettek és legendák övezik. Tizennégy éves korában jegyezte el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf.

Erzsébetről furcsa pletykák terjedtek: azt beszélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozott, megkínozta a szolgálólányokat. A legenda szerint, amikor megütötte az egyik szolgálólányát, és annak vére a kezére fröccsent, úgy érezte, hogy a bőre megszépül, megtalálta a fiatalság receptjét. Innentől kezdve a fiatal szűz lányokat megkorbácsolta, megcsonkította, lábuknál fogva felakasztotta őket, majd vérükben fürdött. (???)

1604 elején megözvegyült. Két lánya és fia nevelése, továbbá az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszerének igazgatása maradt rá.

Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, mely során a cselédek kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek ellene. Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban tartották halála napjáig, egészen 1614-ig.

Egy különlegesen szép lépcsősor, feljárat a tetőtéri konferenciaterembe.

Közeli kiruccanás

Nyírbátorban jártunk, a "sárkányok földjén", ahol II. Báthori István országbíró és erdélyi vajda által építtetett  késő gótikus református templomot csodáltuk meg, mellette a négyfiatornyos, közel 30 méter magas fa harangtoronnyal.

Hogy jobban eligazodjunk a Báthoryak között azt tudni kell, hogy a Báthory család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. Birtokaik Erdélyben voltak. Ebből az ágból származtak Erdély fejedelmei. Leghíresebb Báthory István fejedelem és lengyel király (1576). 
A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat. Birtokaik a Felvidéken és a Patriumban helyezkedtek el.  A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre

Báthori István a kenyérmezei csata (1479. október 13.) előtt Istennek fogadta, hogyha megnyeri a csatát, két templomot építtet Bátorban.

Báthory-címer, egy lófejpajzs három sárkányfoggal, köré csavarodó sárkánnyal, körötte reneszánsz koszorúval, felette sárkányos sisakdísszel.
A Báthoryak címerében lévő sárkány, egy régi mondára utal, mely szerint egyik ősük, Bátor Opos vitéz legyőzte az ecsedi lápon élő sárkányt, majd bizonyítékként kiszedte három fogát. A család ugyanakkor a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány-rendnek is kezdetektől tagja.

20 méter magasan lebegő hatású hálóboltozat, csúcsíves ablakok, csak a déli oldalon. Az egységes teret karcsú faloszlopok tagolják. A szószék népies barokk, a 18. század közepéből.

Szentélyében reneszánsz stílusú szentségfülke, hármas papi ülőfülke

Déli kettős kapu bejárata, felette címerrel. A latin szöveg fordítása: „A nagy Isten anyjának a tiszta Szűz Máriának és Szt. György vértanúnak tiszteletére a nagyságos András úr, Báthori András fia építette alapjától kezdve kegyeletből saját költségén ezt a templomot.” (A szöveg kicsit megtévesztő, Báthori András, István unokaöccse fejezte be a templom építését)

Lehetőségünk volt megcsodálni a templom tetőszerkezetét is, ahová lifttel is fel lehet jutni, de mi a rácsos, áttetsző (számomra nagyon ijesztő) vaslépcsőt másztuk meg.

Lenyűgöző régi gerendázat, gótikus fedélszék, egy csoda

Nagy Lajos Imre - Báthory Gábor szobra (2008) erdélyi fejedelem, a Báthory család utolsó uralkodója

Kiss István - Tinódi Lantos Sebestyén (1979) Tinódi 1548-ban a nyírbátori várban vendégeskedett.

Magyarország legnagyobb és legöregebb fatornya, tölgyfagerendákból épült a Bethlen család megrendelésére, erdélyi ácsok készítették 1640-ben, egyetlen fémszög vagy csavar nélkül, fa csapolásokkal. Nem egyszerű feladat volt a sötétségben feljutni a tetejébe.

A torony két harangot őriz, melyek egykorúak a toronnyal, és rajtuk a négy evangélista domborműve.

 

Ma már automatikus a működésük.

Kilátás a toronyból, a

Kirchmayer Károly-Kodály Zoltán ülő szobra (1983) emléket állít a Nyírbátori zenei napoknak, mely minden nyáron megrendezésre kerül.

 

Folyt.köv.....