Mennyei.....

Nem más, mint az Operaház.

A patkó alakú, háromemeletes nézőtér  Lotz Károly monumentális, a Zene apoteózisa című kupolafreskójával, Magyarország legnagyobb seccója, a terem mennyezetén 45 méter kerületű alkotás. A kompozíciót a lantpengető Apollón alakja uralja, az ő játékát hallgatják az olympusi főistenek, kíséretükkel, a félistenekkel, gráciákkal, múzsákkal és démonokkal együtt. Az Ybl Miklós által megálmodott csillárral, a nézőtér vörös-arany színvilágával lélegzetelállító térélményt ad. 

A legenda úgy tartja, hogy Zeusz arcképébe Lotz, az önarcképét festette meg.

A Mainzból rendelt csillárt 1884-ben szerelték be a szellőzőkürtőbe. Még ma is kézi csörlők segítségével eresztik le a földszinti székekig, hogy kicseréljék a kiégett izzókat. A kezdetben három tonnát nyomó, ötszáz gázlánggal égő világítótest gázcsöveibe 1895-ben vezettek vezetékeket, kiépítve a villanyvilágítást, de csak az 1980-ban kezdődő felújítás során szabadították meg a csillárt a gázcsövektől. A jelenleg csaknem kéttonnás szerkezeten több mint kétszáz fényforrás ég.

Középen helyezkedik el a királyi páholy, ahol napjainkban is magas rangú személyek foglalnak helyet. Az előadásokat a három legfőbb magyar közjogi méltóság és vendégeik nézhetik innen. A két szintet is átfogó királyi páholy mellett található a négy testőr páholy, amelyeknél Donáth Gyula a Tenor, a Szoprán, az Alt és a Basszus allegorikus szobrai találhatók.

Amikor Sissi, magyar királyné a pesti Operaházba látogatott, ha egyedül érkezett, nem a királyi páholyban foglalt helyet, hanem a sajátját használta, a zenekari árok és a színpad feletti résznél található proszcéniumpáholyt.

Készülődés az esti előadásra

Királylépcső

Ferenc József és Sissi is lépkedtek ezeken a lépcsőfokokon, amely az első emeleti szalonokhoz vezet. Ma már sokszor előadások helyszínéül is szolgál.

A lépcsősor tetején található az a tükör, amelyet Sissi királyné igen kedvelt, mert karcsúbbnak látta magát benne. :))

 

Az első előadás plakátja (1884. 09. 27.)

Székely Bertalan terem

A királylépcsőn juthatunk fel a baloldali proszcéniumpáholy szalonjába.

A magyar királyi Operaház tagjai 1885

A terem dísze Székely Bertalan puttókat ábrázoló rokokó fríze, "A négy évszak"

Gazdag tölgyfafaragások díszítik a szalont, szemben a kandalló, amely csak dísz.

 

A hagyomány értelmében a Habsburg családban minden fiúgyermeknek választania kellett egy szakmát. Ferenc József az ács mesterségben, a famegmunkálásban szerzett jártasságot. A legenda szerint a pajzsban, a dicsőséget jelképező babérág a mindent túlélő időre, és az ősök tiszteletére utaló tölgy között látható intarzia monogramot maga alkotta.

Operaház makettje

A terem falait híres operaénekesek, Sándor Erzsi, Báthy Anna, Walter Rózsi, Ney Dávid portréi díszítik.

 Walter Rózsi életnagyságú festett képe, Toscaként

 

Vörös Szalon

A királyi páholy fogadóterme a vörös selyemkárpitról kapta a nevét

Melis György 100 arca fotókiállítás látható itt jelenleg, amely tavaly születésének centenáriuma alkalmából nyílt.

A falak és a mennyezet kazettáit Than Mór mitológiai ciklusa díszíti. 

A Parisz ítélete című kompozíció a mennyezet közepére került. Parisz az aranyalmát, a mitológiai történet szerint a legszebbnek, azaz Aphroditének nyújtja át, Héra és Pallasz Athéné ellenében.

Három grácia, utalás az összhangra

Ámor és Psyché figurája a harmóniát jelképezi

A szalon eredeti funkciója megmaradt, ma is a magas rangú személyek fogadására szolgál vagy az operaélet legnagyobbjai találkozhatnak a sajtó képviselőivel.

Kilátás az emeleti páholyból

 

 A királyi páholyba is beleshettünk az üvegajtón

Foyer, vagy Feszty Bár, két szintet átfogó mesés térben van a büfé. A díszítés Dionüszosz köré épül. Az aranyozott mennyezeten, a bor és a mámor istenének születését és neveltetését, a középső szakaszban pedig a diadalmenetét festette meg Vastagh György.

Az oldalfalakat Feszty Árpád különböző hangokat jelképező kilenc képe, a Kagylóbúgás, a Madárdal, a Patakcsörgedezés, a Nimfák tánca, A faun zenéje, a Viharzúgás, a Sappho zenéje, a Visszhang és a Csigakürt hangja című freskó díszíti.

Szivarszoba

A Feszty foyerból hatalmas terasz nyílik az Andrássy útra, itt a vendégek élvezhetik előadások szüneteiben a friss levegőt.

Főlépcsőház

A főlépcsőház fölötti aranykazettás tükörmennyezet kilenc téglalapjában Than Mór festményei láthatók, a Zene ébredése és a Zene hatalma témában.

 

A Képzőművészet és az Építészet allegóriája, utóbbi az Operaház alaprajzát tartja kezében.

Telcs Ede - Ybl Miklósról készült büsztje

Erkel Ferenc szobra, Stróbl Alajos munkája

Egy öltöző imitáció a lépcsőfordulóban

Tényleg mennyei volt ez az épület bejárás. Szimpatikus, kedves, vicces idegenvezetőnk sok történetbe is beavatott bennünket. Végre megint egy régi vágyam valósult meg, hogy belülről is láthattam az Operaházat. Talán legközelebb egy előadást is megnézhetünk itt......

Operaház kívül

Részt vettünk az Operaház bejárásán az Idegenvezetők Világnapja alkalmából.

1884-ben adták át Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban tervezett palotáját.  

A főhomlokzaton négy múzsa, felettük a főpárkányon 16  zeneszerző szobra kapott helyet.

Erkel Ferenc (1810–1893), a magyar opera megteremtője és az Operaház első főzeneigazgatója

Liszt Ferenc (1811-1886)

mindkét szobor Stróbl Alajos munkája

Szintén Stróbl alkotása az épület Andrássy út felőli sarkain a két, carrarai márványból faragott szfinx. Az egyik maszkot tart a mancsaiban és mosolyog, míg a másik egy babérkoszorút szorongat bánatos arccal.

Művészbejáró

Főbejárat

 Scholtz Róbert csodálatos díszítéseivel

>>>>Itt már írtam az Operaházról és az előcsarnokról.>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2022/06/ybl-neoreneszansz-palotaja.html

>>>>Folyt.köv. Operaház belül >>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/mennyei.html

Filmforgatás

A napokban egy filmforgatás helyszínén találtuk magunkat. Voltunk egy Operaház bejáráson, majd körbe akartuk sétálni ezt a szép épületet, de nem tudtunk végigmenni, mert elől tüntetés zajlott Ukrajnáért, hátul pedig filmet forgattak.

A filmforgatás nagyon izgalmas volt. Sajnos nem tudtam meg, hogy mit forgatnak, az idegeneket távol tartó emberke nem volt közlékeny. 

Azt már hallottam, hogy ősszel a Maria Callas című film kapcsán, Angelina Jolie itt forgatott az Operaházban. Sajnos most nem őt láttuk :))

A jelmezben öltözött embereknek az volt a feladatuk, hogy körbe-körbe jártak, beszélgetve, az út egy kijelölt szakaszán. Érdeklődéssel szemléltem, hogyan alakították át a helyszínt, a macskakövekre vastagon földet hordtak, a táblákat eltakarták, egyéb kellékeket aggattak a kirakatokra.

Ilyen érdekességek történnek errefelé, imádom ezt a világvárosi nyüzsgést. Nem beszélve a sok-sok látnivalóról, amelyekkel nem tudok betelni, és szaladok egyik programról a másikra, nehogy lemaradjak valamiről.... :))

Cseresznye virágzás

Nem tévedés Budapest közepén, a Blaha Lujza téren virágoznak a japán díszcseresznyefák március 4-én.

Nagyon furcsa ez a korai virágzás, általában április elején van a cseresznye virágzás ideje. Nem tudom, hogy máshol tapasztalható-e ez a márciusi pompa?

Nagyon szépek ezek a kis fiatal fácskák. Drukkolok, hogy megerősödjenek és pár év múlva hatalmas díszcseresznyefa liget alakuljon itt ki.

Sissi gyönyörű szobra

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Döbrentei téren bukkantam rá Erzsébet királyné gyönyörű szobrára. 

1900-ban írták ki az első szoborpályázatot, ám a döntőbizottság csak az ötödik körben, 1919-ben talált érdemleges tervet. A győztes Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész lett, utóbbi a szobor otthonául szolgáló kupolacsarnokot, gloriettet tervezte.

Eredetileg a pesti oldalon az Eskü téren, ma Március 15. téren állították fel 1932-ben. A Rákosy-korszakban elbontották, majd Ráday Mihály helytörténész fedezte fel egy raktárban és szorgalmazta a visszaállítását, így 1986-ban került a mai helyére.

Erzsébet királyné 1898-ban, hatvanévesen hunyt el, egy merénylet következtében. Aminek nem is ő volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg, de ő nem tartózkodott a helyszínen, ahol lennie kellett volna. Így Erzsébetet szívtájékon szúrták egy tőrrel.