Pécs, ami kimaradt

Horvay János - Zsolnay Vilmos szobor (1907)

A talapzat Schulek Frigyes terve alapján, Zsolnay-kerámiából készült.

Az öt férfi alakja öt különböző mesterséget és a Zsolnay-gyár sokoldalúságát szimbolizálja: szobrászat, építészet, festészet, vegyészet és fazekasság, Apáti Abt Sándor alkotása

Meglepett, hogy mennyi szép monumentális épület van Pécsen, mint a Postapalota (1902-1904) Balázs Ernő terve. Az épületen lévő mázas címer, a domborművek és a tetőcserép mind a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült..

 Az ötvenes években a gyönyörű angyalos címert bádoggal takarták le.

 Kossuth tér, Okmányiroda és Irgalmasrendi Kórház (1891)

 Iskolák épületei

 Aranyos-kút 

A díszkút már az 1324 évi oklevélben is említésre kerül, mai változatát 1942-ben állították fel. A kút kőmedencéjét Nedvits Andor tervezte. A kútkáva szélén Keresztelő Szent János szobra áll.Felirata János evangéliumát hirdeti: “Aki szomjas, jöjjön hozzám és igyék.”

Tüke-kút

A Tüke díszkutat 1998-ban állították fel, Zsolnay Vilmos születésének százhetvenedik, és a Zsolnay Porcelángyár alapításának 145. évfordulója alkalmából. A Tüke díszkút tervezője és kivitelezője Fürtös György keramikus iparművész. Az alkotás a pécsi Zsolnay-gyárban készült, anyaga pirogránit, eozinmázas betétekkel.

A tüke szóval itt találkoztam először, jelentése: tősgyökeres pécsi, pécsi őslakó. A szó maga, a szőlőtőkéből ered. Pécsett máig használatos kifejezés: tükének eredetileg a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel és présházzal rendelkező polgárokat nevezték. A tüke ellentéte a gyüttment, mely eredetileg pejoratív jelzővel a más vidékről betelepült nem őslakos embereket illették, de ezt a kifejezést napjainkban már nem használják, ha mégis, akkor inkább humoros értelmében.:))

Volt Cseh Palota. (1909) Jelenleg a POTE Egészségtudományi Kar Dékáni Hivatal főbejárata.

Az erkélyt tartó  két atlasz-figura a Cseh család címerével megállásra késztetett. A pirogránit alkotásokat és a címert a Zsolnay gyárban készítették.

Cseh Ervin, a bérpalota építtetője, az egykori horvát miniszter már nem volt fiatal, amikor ide építkezett. A korosodó ember bölcsessége jelenik meg abban, hogy a két kőszobor az élet két fázisát, a fiatal és az időskort ábrázolja

Varga Imre-  Kodály Zoltán  (1976)

 Örök szerelem.....??? 

Nekem Pécs az lett!!

A végén várt a Nyolc Boldogság

Pécs főterén mindig megakadt a szemem egy távoli kis kápolnán, azt hittem a Havihegyi kápolna, majd mikor eljutottunk oda vettem észre, hogy én egy fekete kupolásat láttam eddig. Kiderült ez a Kálvária kápolna. Persze, hogy felmásztunk ide is a legnagyobb hőségben, a múzeumi napom után csatlakozott hozzám a férjem. Szó szerint elindultunk torony iránt.

Útközben megcsodáltuk a Bacchanália szobrot, Rétfalvi Sándor alkotását (2003) A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánsnő vesz körül, ezzel is tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa.

Ezt követően várt ránk egy hosszú lépcsősor, amin felkaptattunk. Nagy csalódás, a kapu zárva volt, még szerencse, hogy észrevettük, hogy a jobb oldalán vezetett fel egy lépcső, mint kiderült egy kilátóteraszhoz. Nem értettük, miért a falon kívül, és nem a kálvárián keresztül?!

Így csak oldalról leskelődve tudtuk megnézni  a Krisztus szenvedését ábrázoló stációikat. A domb és a barokk kapu még 1701-ben készült.

1814-ben épült fel az egytornyos kápolna, amely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A Kálvária kápolnát egy pécsi takács, Ábel József építtette, akit itt temettek el a Kálvária dombon.

1800-as években tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával. A 19. század vége felé még kettővel gyarapodott a stációk száma, és a homokkő domborműveket  időtálló öntöttvas domborművekre cserélték. A II. világháborúban a Kálvária súlyosan megrongálódott. 1994-re a Kálvária-dombot teljes egészében felújították. A stációk feketefenyők és mandulafák között állnak

A pécsi Kálváriának egyedülálló érdekessége, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől. Vagyis nem alulról felfelé, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan keletre lefelé.

A dombtetőn a kilátó terasz a „Nyolc Boldogság terasza” Egyes boldog-mondásokat növények szimbolizálnak. Az ábrázolás eredete St-Omeri Lambert 1120 körül írott, "A virágok könyve" c. munkája. A nyolc boldogságot nyolc fa jeleníti meg: a cédrus, a ciprus, a pálmafa, a rózsa, az olajfa, a platán, a terebint és a szőlő. https://www.imrikzsofia.hu/a-nyolc-boldogsag-fai

A feliratok Pécs látnivalói felé mutatnak, Széchenyi tér (Gázi Kászim pasa Dzsámija), a Cella Septichora Látogatóközpont, Havi hegyi kápolna, a TV torony, a Kodályközpont, a Jakabhegy és a Pécsi Nemzeti Színház felé. (A nyolcadik látnivaló maga a terasz.)

Jézus boldog mondásai

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

 (Mt 5,1-10).

"Civitas Invicta"

Szigetvár, a Leghősiesebb Város címet  2012-ben kapta. A Zrínyi Várról az előző bejegyzésben írtam. Tettünk itt egy rövid kis sétát. A főtéren áll országunk első Zrínyi emlékműve, Gerendai István Oroszlán szobra, melyet a lakosság közadakozásból emelt, a legnagyobb hőse tiszteletére 1878-ban, háttérben a Városháza és a Szent Rókus Plébániatemplom

Makovecz Imre - Vigadó Kulturális Központ

Elkészültét az építész nem érte meg, csak 2013-ban fejezték be.

 Zrínyi Miklós hadvezér szobra, Michael Stebik alkotása

Ferences templom, Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére lett felszentelve (1736), mellette a rendház 1740-ben épült.

A szűk kis utcán bandukolva, észre sem vettük, hogy egy templom mellett vezet az utunk, nyitva volt az ajtaja, beléptem. A párom megrökönyödve szólt rám, hogy hova megyek. Mondom gyere csak itt egy csodát látunk.

Mint kiderült országos viszonylatban kiemelkedő a barokk hármas oltára. Sajnos belül zárva volt, de legalább az előtérből megcsodálhattuk.

 Jó lett volna közelről gyönyörködni a szépséges szobrokban!

Zrínyi Vár

Szigetváron még egyikőnk sem járt, így ide is ellátogattunk. Kíváncsiak voltunk Zrínyi várára, mely jellegzetes XVI. századi földvár. Alig találtuk meg, messziről nem emelkedik ki, mint általában a hegytetőn álló váraink. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak közre.
A vár előtt Bencsik István szobra áll, a Genezis sorozat egyik darabja, egy hatalmas ujj, hasonlóra Pécsen is  rácsodálkoztam. Talán Isten ujja........
'Genezis (görög = 'eredet, születés')

A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Törökök birtokába került. A család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. A belső várat nagy területű, sarkain olasz-bástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.

A Szigetvári Zrínyi Vár a történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt megállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat 34 napig, de a szüntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett.

 Kiss Ernő - Szigetvár ostroma

 Zrínyi Miklós (1508?-1566), a hadvezér,
a költő és hadvezér dédapja

Szabó Tamás - Zrinyi Miklós és katonái (2016)

"IN GLORIAM ET HONOREM AETERNUM MILITUM INVICTORUM. MMXVI."
(Örök dicsőség és tisztelet a legyőzhetetlen katonáknak!)

Somogyi József - a várvédő Zrínyi Miklós bronzból öntött lovasszobra (1968) A szobor talapzatára a költő Zrínyi Miklós „Mint Hektor Trójának…” kezdetű, kilencsoros epigrammájának első versszakát vésték.

Mint Hektor Trójának,  

Ugy én Szigetvárnak 

Erős őrzője voltam; 

Mutattam pogánynak,  

Hogy nagy Jehovának  

Kedves szolgája voltam; 

 És előbb éltemet, 

 Hogysem hűségemet 

Testembül kibocsáttam.
 

A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal.

Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta nyári kastélyát, melyben a várháborúk korát bemutató kiállítás látható

Kiss István - Tinódi Lantos Sebestyén bronzszobra. (1967) Tinódi az 1530-as évek végétől 1541-ig volt Török Bálint udvari énekmondója Szigetváron.

A bejárat modern csarnokát itt sem szerettem, nem értem mi szükség volt a vár közepére építeni, hozzácsatolva az Andrássy-féle nyári rezidenciához.

2013 óta folyik a Szigetvár melletti Szulejmán sírkomplexum régészeti feltárása, a Pécsi Tudományegyetem kutatói nemrég újabb épület nyomaira bukkantak.