2019. szeptember 7., szombat

Legrégebbi magyar kegyhelyen

Siklós felé útba ejtettük Máriagyűdön található egyik legrégebbi kegyhelyünket, mely a Tenkes hegy lábánál fekszik. Több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja.
A közeli forrás állítólag már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, majd az Árpád-korban, az itt elhelyezett Mária-szobornak, a különböző jelenéseknek és csodáknak köszönhetően egyre többen zarándokoltak a Tenkes aljára. 1148-ban II. Géza király, a közeledő bizánci sereg miatt, itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és megfogadta, hogy egy kőtemplomot emeltet. Az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi. Az épület sok viszontagságon ment keresztül, a török hódoltság idején mecset volt, majd a görögkeleti rácok, később a reformátusok használták
A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kaproncáról, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején el kellett menekíteni Gyűdről. A támadók el akarták pusztítani a szobrot, azonban ez több egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a Siklósi-várban helyezték biztonságba, de miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban a pécsi megyéspüspök adományozott új szobrot a kegyhelynek, amely ma a főoltáron áll, 1784-ben ezüstből ötvözött palástot kapott
A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, gróf Batthyány Kázmér horvát bán adományából.
 Napóra, mely eredetileg 1742-ben készülhetett
1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és távozniuk kellett a ferenceseknek.
1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújítások történtek. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.
Legnagyobb ünnepét július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor tartják, amikor a római katolikus egyház arról emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” Július 2. az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. Az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
 Szépséges szobrok
Szűz Mária szobra, melyet a Mohács-szigeti hívek állíttattak hálából, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásától.
 Szabadtéri oltár a nagybúcsúk színtere
 1751-ben épült kálvária
 A kálvária Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel.
A Máriagyűdi kegytemplom mellett található barokk ferences rendház 1739-ben épült a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával. A rendházat a Pécsi Egyházmegye 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá.

2019. szeptember 6., péntek

Az öreg mandulafánál

Havi-hegy (korábban Kakasdomb)
Rétfalvi Sándor szobrászművész megrázó erejű bronzkeresztjével (1973)
Pécs legszebb fekvésű temploma és igen közkedvelt búcsújáróhelye, a Havas Boldogasszony-templom
Az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. A meredek lejtőn, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra. A templom 1697-re készült el, s azóta a Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre.
A templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Az oltár két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra.
 "Pieta-kereszt" Bartalits Mihály műve  (1878)
2018. év fája egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves mandulafa, mely itt áll a Havi-hegyen a templom előtt
 Mindig újabb és újabb arcát mutatta a táj, alig tudtunk vele betelni
Kis György formázta "Jubileumi feszület"
Csodálatos volt ez a Havi-hegyi kirándulás, fantasztikus aurája van a helynek........

2019. szeptember 5., csütörtök

Fennsíkon

Tettye a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, három oldalról a Mecsek határolta fennsík, a város festői tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.

A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon. Jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően
1505-1521 között Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A magyarul kolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre. Hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe. A rendszerváltást követően lassú rehabilitáció indult meg. A 4,5 hektáros park ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A 19-20. század fordulóján egyre több nyaraló épült a településrészen.
Sétáltunk egy kis arborétumban is, melynek Pintér-kert a neve. Kellemes volt az árnyas kertben a nagy melegben, szép növények és itt-ott előbukkanó szobrocskák között. bolyongani.
Pintér János banktisztviselő a terület kedvező klímáját kihasználva elsősorban örökzöldeket telepített ide, de találhatók a Mecsekben őshonos növények is szép számmal. 

2019. szeptember 4., szerda

Hegyek és erdők bőlcsőjében

Magyarország legmagasabb épülete, a pécsi Tv-torony és Kilátó. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. (Olvastam más sorrendről is, viták vannak ez ügyben, épület, építmény, tv torony stb...)
Az 1973-ban épült adótorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt. Kiss József természetbarát a Mecsek Egyesület főtitkára volt, és számos könyve jelent meg a Mecsekről.
75 m magasan egy körkilátó van, ahonnan pompás látvány tárul a szemünk elé.
 Hegyek és erdők bölcsőjében
 Ismerős utcák, terek, épületek

2019. szeptember 3., kedd

Magányos festő

Csontváry Múzeum 1973-ban nyílt meg Pécsett, egy neoreneszánsz épületben. Ez Csontváry legnagyobb gyűjteménye
A Felvidéken született Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) későn érő típusnak volt mondható, egészen 41 éves koráig élte a patikusok hétköznapi életét Iglóban, akkor utazott csak Münchenbe festészetet tanulni. Előtte pár évvel, egy római útja során egy belső sugallatot követve határozta el, hogy ő lesz a világ egyik legnagyobb festője. Stílusa teljesen egyéni, konkrét irányzatokhoz nem is igazán lehet besorolni. Legismertebb művei különböző utazásai során szerzett ihletei alapján készültek.
Szobra, a múzeummal szemben áll, másolata a budapesti Kerepesi temetőben, 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírján álló szobornak. Valójában a zseniális festő hamvai az Óbudai temető egy tömegsírjában lettek elhelyezve, mert nem volt senki a halála után, aki a sír bérleti díját fizette volna, több évtizednek kellett eltelnie, hogy a hozzá méltó emlékhelyet megkapja. Kerényi Jenő a festő alakját Csontváry önarcképe alapján formázta meg
Jó másfél évtizedre tehető munkássága során sem kapta meg az elismertséget Magyarországon, élete utolsó éveiben elborult elmével élt. Végül 1919-ben elszegényedve halt meg. Életműve nagy valószínűséggel a feledés homályába vész, ha nem talál rá Gerlóczy Gedeon fiatal építész a 30-as években. Az utókor igazán csak a 70-es évektől ismeri el a művészt, mára Magyarország legnépszerűbb festőművésze
Zrinyi kirohanása
Vihar a Hortobágyon
 Római híd Mosztarban
Nagy Tarpatak a Tátrában
 Baalbek
 Mária kútja Názáretben
 Marokkói tanító
 Magányos cédrus
 Nagy László - Seb a cédruson
 A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben