Király..........

Pécs egyik sétáló utcája a Király utca, Király József pécsi püspökről (1807-1825) elnevezve. Itt sűrűn kell felfelé is tekingetni, a házak díszes homlokzataira, rozettáira...

Egy szecessziós gyöngyszem az utcában, a Palatinus Hotel, melyet 1915-ben adtak át Pannónia Grand Hotel néven. Pilch Andor építész tervezte a korábbi kesztyűgyártó üzem helyére, a Hamerli család részére. Hamerli Imre nagy fantáziát látott benne, kezdetben maga irányította. Sajnos a háború utáni gazdasági válság következtében egyre több nehézséggel kellett szembenéznie, így bérbe adta a szálloda komplexumot...

A főutcára néző lakosztályaiban olyan neves vendégek laktak már, mint José Carreras, Plácido Domingo, Jiri Menzel vagy a Habsburg dinasztia több tagja

 Weöres Sándor is itt üldögél az egyik kávézó teraszán

Édesanyja pécsi lány volt.  A pé­csi Er­zsé­bet Tu­do­mány­egye­tem­re 1933-ban jo­gász­nak irat­ko­zott be, de ha­mar át­lépett a böl­csész­kar­ra. Köz­tu­dott, hogy Weöres cso­da­gye­rek volt, ti­zen­öt éve­sen már írt...

A Király utca kiszélesedő terén van a Pécsi Nemzeti Színház is, külön írok róla, mert annyira lenyűgözött. http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/komedia-tragedia.html

Csodás ablakok

 pirogránit szobrok

 kovácsoltvas

Lyceum templom a 18. században épült egy török dzsámi helyén a pálos szerzetesek által 1741–1756 között, Vépi Máté pálos szerzetes tervei szerint. A rend 1786-os feloszlatását követően a pécsi egyházmegye a rendházat iskolává, úgynevezett lyceummá alakíttatta. A pálos rend 1997-ben vette át újra a templomot. Jelenleg iskola működik benne.

Az 1880-as évek elején épült a Fehér Hattyú Vendégfogadó, amely ma Hattyú-ház néven ismert. Nagytermében Liszt Ferenc adott koncertet.

Vasváry-ház díszes pirogránit domborművei a Zsolnay porcelángyárból valók (Sikorszki Tádé alkotásai, 1893-ból). Vasváry György vaskereskedő nevét viselő épület a vasipar és a kereskedelem jelképeit hordozzák. A legkorábbi adat a házról 1840-ből való, amikor Vasváry édesapja a kétszintes házat megvásárolta. Külön bejegyzést írok róla, mert látogatható....http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/polgari-lakas.html

Sarok-kút vagy a helyiek szerint Veronika-kút (Gellér B. István alkotása 1992) Két kinyúlókéz egy kendőt tart - a köznyelv szerint Veronika kendőjét.

(A keresztény hagyomány szerint a golgotai keresztút alatt, a Jézust kísérő tömegből egy asszony, Veronika vált ki, és megtörölte Jézus véres orcáját, a selyemfátylon lévő arc egyezést mutat a torinói lepel férfialakjának arcával)

A városnak négy kapuja volt, ebből az egyik jelzésszerűen a Király utcán van. A szállásunk felé itt vezetett az út, imádtam végignézni a tornyok és homlokzatok változatosságán. Sajnos az utca vége felé sok üres bolt, elhagyatott ház is van, ahogy olvastam a pláza megnyitásával elnéptelenedtek, de talán visszatér majd a régi élet ide!

Mindig találtam valami újabb csodás részletet, mint például, ezt a Janus Pannonius idézetet

Studium Generale

A pécsi középkori egyetem Magyarország legelső egyeteme (latinul: studium generale). A térség első három egyeteme - a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) - után 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa, Nagy Lajos király kérésére. A második magyar egyetem, az Óbudai Egyetem alapításakor (1395) a pécsi egyetem feltételezhetően már nem működött.

Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobra a pécsi székesegyház oldalában – Kotormán Norbert alkotása (2017)

Az egyetem igazi szellemi atyja a korabeli pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos volt, aki egyházi hivatala (1361-1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere volt.

Az egyetem történetéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk, a török uralom (1543-1686) és a két keresztény ostrom (1664, 1686) alatt a középkori dokumentumok többsége megsemmisült.

Az intézményt az egyházjog és a latin nyelv tanítására szánták elsősorban, így a kor magyar diákjainak nem kellett ezután külföldre utazni az egyetemi szintű képzéshez. 

A pécsi középkori egyetem feltételezett épületét 1978-1998 között tárták fel a püspökvárban, az egyetem épületétől nyugatra megtalálták Miklós püspök által, 1335-ben alapított Aranyos Mária-kápolna maradványait is, benne az egyetemet alapító Vilmos püspök baldachinos síremlékével.

 A Szentlélek kiáradása  az apostolokra (Pünkösd)

A kápolna feltárásakor előkerült gótikus szoborleletek, amelyek között csupán torzók és töredékek maradtak fenn

A hajdani Püspökvár északi részén a 18. században megépült az uradalmi Magtár épülete. Az építményt 7000 pozsonyi mérőre tervezték, így összesen 439 600 liter folyadék vagy 325 920 kg termény tárolására volt alkalmas. :) 

Napjainkban a többszintes borospince fölött a Magtár Látogatóközpont emelkedik, amely turisztikai információs pont és közösségi események, művészeti bemutatók, valamint a vendéglátás helyszíne.

Festett sírkamrák

A pécsi IV. századi ókeresztény sírépítmények 2000-től az UNESCO Világörökség részei 

Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú kőből épített temetkezőhely koncentrálódott. Ezek kis méretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, temetői építmények

A Cella Septichora, vagy más néven hétkaréjos épület, az eddig ismert legnagyobb épület az ókeresztény temetőben. Nevét a különleges hét apszisáról kapta. Falai a római korban a föld alatt voltak, tehát kívülről nem voltak láthatók. A római kori talajszint a megmaradt falkoronaszint magasságában volt.

A sírkamra többnyire a tehetős családok temetkezőhelye volt.

Egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.

A Korsós sírkamrát a kiterjedt pécsi pincerendszer kialakításakor fedezték fel. Teljes feltárását és rekonstrukcióját Fülep Ferenc végezte el 1964-ben.

Nevét a sírkamra északi falában lévő fülkében látható korsó és pohár ábrázolásáról kapta.

A falakon festett növényi és geometrikus díszítés látható. A rácsmotívum valószínűleg a Paradicsomkertre utal.

A Péter-Pál sírkamra 1782-ben került elő, miközben a Káptalani Levéltár épületének az alapjait építették.

A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok ábrázolása látható, akik magasztaló testtartásban mutatnak a krisztogramra. A krisztogram Krisztust jelképező szimbólum, a görög X (khi) és P (rho) betűk, Krisztus görög nevének (KhRisztosz) az első két betűje; ezért nevezzük Krisztus monogramnak. A 4. századi ókeresztény falfestészet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő példája. A paradicsomot jelképező mennyezeten gazdag növényi (szőlő) és állati (páva) ornamentika között, medalionokba foglalt portrékon négy fiatal arcképei szerepelnek, akiknek kiléte bizonytalan.

A kétrészes építmény földalatti része a kripta, a tulajdonképpeni sírkamra, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba, vagy ritkábban szarkofágokba. Fölé emlékkápolnát emeltek. A kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.

1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleum épületére, előkerült egy ókeresztény temetőkápolna, és alatta az eddig ismert legnagyobb sírkamra.

A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág

Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül és az életfa motívuma

Fantasztikusnak találtam a látványt és tetszett, hogy milyen remekül megoldották ezeknek a több évszázados leleteknek a bemutatását és védelmét.....