A Föld napján

Pár napos csoda a kertemben

 A meleg miatt nagyon rövid ideig lehetett bennük gyönyörködni

Milyen jó lenne, ha egész nyáron tartana ez a virágpompa, virágzó fák, bokrok és a hagymások!

"Halálos szépségek"

 Déri Múzeum

Séta 3.

A Déri-hagyaték egyik legnagyobb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja az volt, hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

A kollekció három nagyobb egységre osztható. Az elsőbe a keresztény Európa fegyverei tartoznak, amelyek elsősorban a 15–18. századi magyar, német és olasz területekről származnak. 

A második, nagyobb csoportot az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, klasszikus muszlim fegyverek alkotják. 

A harmadik rész, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legkülönlegesebb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak tűnő fegyverek a 17–18. századi Perzsiában és Indiában készültek.

Még engem is lenyűgözött, egyik-másik fegyver igazi remekmű!
Séta folytatódik......

Szamuráj udvarházban

Déri Múzeum

Séta 2.

A Déri Múzeum Japán-gyűjteményének középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.

Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek.

Elefántcsontváza és egy szamuráj (A szamurájok japán nemesi származású harcosok voltak)

Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközökkel.

Lakkszekrény elefántcsont és gyöngyház berakással

 Erről jut eszembe az a kávés készlet és szép doboz ami nekünk volt, hol lehet?

Kimonó 

Buddha - fából aranylakkal 

Különleges távoli kultúra.

Múzeumi sétám folytatódik, tartsatok velem!

"Csillagos Ég Lakói"

Déri Múzeum 
séta 1.

A Csillagos Ég Lakói  régészeti tárlat

A múzeum gyűjtőterületén, főként az elmúlt húsz évben végzett ásatások eredményeit mutatja be a tárlat, a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig. A  kiállítás a  szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret is érzékelteti.

A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett „Halálszentélyben” a halotti kultusz általános jelképi formái: búcsúzás, utazás, emlékezés, és az ezeket megjelenítő tárgyak.

Kocsi agyagból a bronzkorból (Pocsaj)

Az Életfából a galérián lévő égi szférába feljutva egy egyiptomi sírkamrába lépünk. Az égben lévő sírkamra szimbolikusan, a halottak égi lakását, azaz a Csillagos Ég Lakóit ábrázolja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. 

Déri Frigyes hagyatékának egyik legkülönlegesebb gyűjteménycsoportját alkotják az óegyiptomi műtárgyak, legjelentősebb műtárgyai a múmiák és a szarkofágok. Magyarországon ritka kincsnek számítanak az ilyen jó állapotban fennmaradt egyiptomi koporsók és emberi maradványok. A Déri Múzeum mellett mindössze a Szépművészeti Múzeumban és a Pápai Református Gyűjteményekben tekinthető meg egyiptomi múmiák.

A két múmiát és a szarkofágot Ferenc Ferdinánd főherceg, világ körüli hajóútjáról hozta magával Bécsbe 1893-ban, először a Belvedere-ben állították ki. Később a Dorotheum aukciós házból, Déri Frigyes megvásárolta őket 1917-ben.

Folyt.köv.....

"Az élet véges, a művészet örök"

A város napján, április 11-én, ellátogattam a Déri Múzeumba. Ingyenesen bebarangoltam az egész épületet. Nem volt tömeg, pedig tartottam tőle, egy-két nézelődő emberrel találkoztam. Megdöbbentő!

A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyére épült 1928-ban, eklektikus stílusban.Tervezői: Györgyi Dénes és Münnich Aladár

Homlokzatát díszítő empire kagylók, a város címere, az angyalos kompozíciók Poroszlai János munkái. Arany betűk hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST („Az élet véges, a művészet örök”).

A téren Medgyessy Ferenc szobrai találhatóak, a „Régészet” jelképe egy női alak kezében kőbalta fejet tart, a „Tudomány”-t  könyvet olvasó férfiakt jeleníti meg.

A „Művészet” jelképe asszonyalak, bal kezében kis szobormodellel.

A negyedik szobor, melynek modelljéül önmagát választotta Medgyessy, a „Néprajz” megtestesítője: faragott pásztortülköt tartó mosolygós, bajuszos férfialak. A szobrok 1930-ban készültek el, 1937-ben eljutottak a párizsi világkiállításra, ahol Medgyessy Grand-Prix díjat kapott. Ez a díj a 20. századi magyar szobrászat európai rangra növekedését jelentette.

Mindig találok valami újdonságot, amire rácsodálkozhatok, "biz-isten" most láttam először ezt a szobrot, erre is úgy lettem figyelmes, hogy a múzeum egyik fényzáró rolóján fedeztem fel. (második fotó) A teremőrtől kérdeztem meg, hogy hol található, (Ha tudta volna, hogy debreceni vagyok?!) A nevezetes rolón a szobor még jobb állapotban van, az eredeti sajnos eléggé kopott, ráférne egy kis tisztítás, felújítás, bár 1907-ben készült, 111 éves!

Somogyi Sándor által készített háromalakos szobor, a felirata szerint „Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, a magyar füvésztudomány megteremtőinek” emlékére készült. A szobrász pályázaton nyerte el a megbízatást, 1907-ben a Déri tér helyén állott Füvészkertben avatták fel. A Déri Múzeum építésekor, a Füvészkert felszámolása idején került át a Perényi utcára.