Tudor-stílus

Angliában megszavazták, hogy kilépnek az Európai Unióból. Hát majd meglátjuk hová fog ez vezetni......
Már régebben szerettük volna meglátogatni a Nádasdy-kastélyt Nádasdladányban. Elámultunk, a historizmus korának ezen csodáján, a XVI. századot idéző, Tudor-stílusban épült sok tornyú, változatos homlokzatú kastélyon. Imádtuk, hogy magunkban bolyonghattunk benne, láthatóan kívülről pazarul megújult épület, belül ódon hangulatot árasztott, mintha visszacsöppentünk volna a múltba.

A hazai kastélyépítészet gyöngyszeme, mely angol és skót építészet hagyományait idézi, 1873-1880 között épült, Lizbauer István tervei szerint.

Nádasdy-címer, a nádból felszálló vadkacsával

A Nádasdyak évszázadokon keresztül jelentős szereplői voltak országunk történelmének. Volt közöttük főispán, Mátyás idejében páncélos ezredparancsnok, Nádasdy Ferenc a fekete bég, a török idők hadvezére. Megszerezték a bárói, majd hercegi rangot. Volt országbíró, helytartó is közöttük,  gróf Nádasdy Ferencet, sajnos a Wesselényi-féle összeesküvés miatt kivégezték, vagyonát elkobozták és megfosztották a családot a névhasználattól. Tíz év után 1861-ben a tizenegy árva visszakapta a névhasználatot, és pályájuk újból felfelé ívelt.

Linzbauer halála után Nádasdy gróf Hauszmann Alajost bízta meg a tervezéssel. A földszinten a reprezentatív társasági terek kaptak helyet, mint az Ősök Csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos festményeit helyezték el.

A festményeket a II. Világháború előtt befalazták ezért maradhattak meg az utókornak.

Gróf Nádasdy Ferenc és felesége gróf Zichy Ilona, Benczúr Gyula alkotásai

 Kovácsoltvas csillárok, melyek eredeti helyükön maradtak.

 

Az épületegyüttesben jelen volt a korszak minden műszaki újdonsága, a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, beszélőcső-hálózattal is ellátták.

Könyvtárszoba, faragott faburkolattal, a galéria kovácsoltvas korláttal. A II. Világháború után szétszóródott a könyvgyűjtemény.

 Gróf Nádasdy Ferencné született gróf Zichy Ilona, 

Barabás Miklós alkotása (1877)

 A család az emeleti szobákban lakott

 Az oldalszárnyban található a kápolna, itt lehettek a vendég lakosztályok

Az épület egyes részei még nagyon elhanyagolt állapotban vannak. Itt találjátok Nádasdy Ferenc visszaemlékezéseit, amiből képet kaphatunk mi várt 1944-től a hazai grófi családokra, és hogyan alakult a kastély sorsa. Nagyon tanulságos első kézből olvasni erről.

http://visszaemlekezesek.hu/nadasdy-ferenc

Az utolsó Nádasdy huszárok

Kerti grill

Hurrá! Hazajött a gyerek Franciaországból, minden baj nélkül! Grilleztünk egy kis husit, kolbászt.

 

Meggyes pitét sütöttem

Kipróbáltuk a grill sajtot. Ettől a fajtától nem voltam elragadtatva, a camember grillt fogom legközelebb megvenni, azt ettem a múltkor az Ikeában, és nagyon ízlett.

Csipketeraszos kastély

Kastély imádatomnak hódolván, Pestről kiruccantunk Fehérvárcsurgóra, hogy megtekintsünk egy újabb Károlyi kastélyt. (Fűzérradványon láttunk már egyet....itt)

1844-1858 között épült Heinrich Koch tervei alapján, Ybl Miklós felügyeletével, klasszicista stílusban. Építtetője gróf Károlyi György (1802-1877) Széchenyi István közeli barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója.

II. Világháborút követően államosították, A Fővárosi Gázművek üdülője, majd görög gyerekek menekültotthona, és állami nevelőotthon volt (1955-79). A rendszerváltás után a használati joga visszakerült a Károlyi családhoz, de a tulajdonjog maradt az államé. A kastélyt 2011-ben felújították, a Károlyi alapítványon keresztül rendezvényközpont, szálloda, étterem, kiállítási térként is működik, csodálatos park közepén. A kastélyban él Károlyi György is családjával.

Csipketerasz öntöttvasból

 50 hektáros ősfás park, tóval és gloriettevel

 A kastély makettje

Sajnos nem mindenütt engedték a fotózást :(( érthetetlen

Károlyi György halála után a kastélyt a másodszülött fiú Viktor örökölte, de korai halála után Gyula lett a tulajdonosa. Fiai Mihály és József (főispán) az ő idejében alakult ki a mai U alakzat 1910 körül, aki a jelenlegi vagyonkezelő (Károlyi György) nagyapja.

gr. Károlyi Gyula és gr. Károlyi Gyuláné gr. Pálffy Geraldine fiával Józseffel

A Károlyi család 1947-ben Párizsba menekült, akkor Károlyi György egy éves volt. A bútorok elvesztek, így elég üresnek hatott az egykor mesésen berendezett kastély, mely 6000 négyzetméteres.

Lépcsőház

Ovális kupolás könyvtárterem Vajay Szabolcs hagyatékának könyveivel, aki 1944 után Argentínában, Franciaországban, Svájcban élő történész, genealógus, heraldikus volt.

(genealógia - származástan, családtörténet, heraldika-címertan)

Olvastam, hogy a Vörös grófnő film egyes jeleneteit a kastélyban forgatták.

Itt is várt ránk egy kis meglepetés, mégpedig lenyűgöző festmények. Sajnos a padlástérben elhelyezve. Az idegenvezető szerint itt tudják csak biztosítani számukra a megfelelő klímát és fényviszonyokat. (fényképezni nem lehetett)

Francesco Fontebasso olasz velencei festő által festett képek eredetileg a Károlyi család budapesti palotájának (Szentkirályi u. 32, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Főiskola székhelye) hatalmas szalonjában voltak: az  "Iphigénia feláldozása" című és a 4 kisebb kép a mennyezeten, a 2 nagy, téglalap-alakú kép pedig a szalon egymásra néző hosszú falain. 1945-ben gróf Károlyi Józsefné a műalkotások biztonságba helyezésének érdekében, letétbe helyezte azokat a Szépművészeti Múzeumba.

2013 végén lehetőség nyílt arra, hogy Károlyi György, mint Károlyi Józsefné egyetlen unokája a letét feloldását és a képek visszaszolgáltatását kezdeményezze a Szépművészeti Múzeumnál. A képek 2014 elejétől a fehérvárcsurgói kastélyban látogathatóak.

Lovarda felújítás alatt

A kastély éttermében ebédeltünk.

Rozéra sült kacsamell tanyasi nudlival (Nekem egy kicsit véres volt és túl zsíros volt a zaftja)

De legalább elmondhatjuk, hogy életünkben először kastélyban ebédeltünk.... :))