"Áldást hozzál, áldást vigyél!"

 https://www.youtube.com/watch?v=AXlxLKGNjiI

 

 

"Hozd fel, Isten, azt a napot,

Hogy szárítsa fel a harmatot!

A harmatot a mezőről,

A bánatot a szívemről.

"Boldogasszony lánya legyél,
áldást hozzál, áldást vigyél!
Szépen termő rózsafája,
 örömet hozz a világra.

Áldást hozzál, áldást vigyél,
Boldogasszony lánya legyél!
Bimbót teremj, rózsaszálat,

sosem ér majd semmi bánat." 

 

BÚÉK!

Verscsíkok a talpam alatt.....

 Széna tér 

Október közepén ilyen mesés volt

Az elmúlt évszázadok során több budapesti közterület is viselte a Széna tér nevet hosszabb-rövidebb ideig.  Ez a tér is fontos közlekedési csomópontban volt található, Óbudát Dunántúllal összekapcsoló országút haladt itt el, és a városhatár mellett feküdt. Az országutakon főként szekerekkel, lóháton, esetleg hintóval közlekedtek az emberek, az üzemanyag ezek mindegyikéhez pedig a széna volt. 

A 18. században olyan intézmények települtek ide, amelyeknek akkori felfogás szerint a város szélén, a lakott területek peremén volt a helye, például a lövölde és a kórház.

A budai Lövőházat 1696-ban építtette a Budai Lövészegylet és eleinte tényleg főleg lövészet zajlott benne. Idővel viszont inkább társasági hellyé vált a budai polgárok számára, kocsmával, kuglizóval, sőt akár megvásárolható női bájakkal is. A budai Lövőházat végül 1930-ban bontották le.

A téren álló másik fontos épület a régi Szent János-kórház volt, ami a 18. század elejének pestisjárványa idején létesült karanténkórházként, majd később közkórház és szegényház lett belőle. A régi Szent János-kórházat Buda második világháborús ostroma alatt szinte teljesen szétlőtték, 1949-ben lebontották a hozzá tartozó kápolnával együtt. A kórház helyén buszpályaudvart alakítottak ki 1967-ben, mely 2019-ig állt itt.

Történelmi helyszín volt a Margit körúti katonai fogház épülete is, a mai Mammut 2 helyén: itt végezték ki 1919-ben a vörösterror elkövetőit.

Az épület udvarán végezték ki Szenes Hannát. Megosztó a személye, a politika nem az én területem. Ő szobrot is kapott a történelmi emlékparkként újjáépített téren, bronzalakja repülős ruhában, csukott szemmel fordul az ég felé, Fáskerti Zsófia alkotása. (2022.)  A fogházat 1951-ben számolták fel.

A térhez köthető a Budai Várban rekedt német és magyar csapatok kitörési kísérlete 1945. február 11-én. A kitörés áldozatainak számát összességében húszezerre becsülik, és a legszörnyűbb mészárlás a Széna téren folyt, kevesen jutottak át rajta élve. A szovjetek bevették magukat a környező házakba, és azokból tűz alatt tudták tartani az egész megvilágított, széles teret. A Széna téren egy ház sem maradt épen.

 „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham.” Bereményi Géza

>>>>>>>>Érdekesség !!!

>>>>>>Cseh Tamás - Széna tér 

A Széna tér fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban, itt működött az egyik legjelentősebb fegyveres ellenálló csoport, aminek a történészi becslések szerint mintegy 1400 tagja próbálta meg feltartóztatni a szovjet csapatokat ezen a helyen. 

Mindezen történelmi események ismeretében már érthető, hogy verssorok futnak a talpunk alatt, a díszburkolatba ágyazott csíkokon.

"És kérdik, egyre többen kérdik, hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Márai Sándor, Mennyből az angyal.

„Roncs-egzisztenciád, kimented, kamerad, a katlanból. Loholj!” Térey János, A városi hadviselés gyakorlata. 

  

A Hatdé művészcsoport feketére színezett betonból alkotott meg egy olyan pillért, amelyben 20. század közepi használati tárgyak (játékmackó, rádió, demizson....) lenyomatai látszanak. A szobor direkt utalások nélkül emlékeztet az 56-ot átélt hétköznapi emberekre, nem a nagy események alakítóit őrzi, hanem a lassan múltba vesző egykori városlakók, nagymamák és dédpapák emlékét. 

Petőfi 200

A Kölcsey Központban volt egy kellemes órám, a Szabadság, szerelem - Petőfi 200 című darabot néztem meg, mely országjáró turné alkalmából június 9-én érkezett hozzánk. Az előadás március 15-én mutatkozott be Budapesten a Hagyományok Házában.

Nem volt egyszerű a művelődési házhoz jutnom, ugyanis előtte leszakadt az ég, és hatalmas eső áztatta Debrecen utcáit.

Kilenc könnyűzenei előadó készített feldolgozást egy-egy Petőfi versből.

Aurevoir. (Ki vagyok én? Nem mondom meg…), Dánielfy Gergő (Nem ért engem a világ), Ember Márk (Föltámadott a tenger…), Paulina (A szabadsághoz), Romengo (Ha az Isten…), 4S Street (Szeretek én), Trap kapitány és a Tha Shudras (Szeptember végén), The Biebers (1848), valamint Sena (Egy gondolat bánt engemet…)

 

A háttérben a zenékhez levetítették a klipeket, közben két táncos pár is táncolt

A darab szövegkönyvét – Szendrey Júlia, Petőfi Sándor és Ady Endre műveinek felhasználásával – Ugron Zsolna írónő írta.

Szendrey Júlia szerepében, Bánovits Vivianne, Petőfi szerepében Zámbori Soma lépett fel.

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

Nem nagyon ismerem a mai könnyűzenét, de meg kell mondjam tetszett, a mondanivaló, a zene, a látvány és a hangulat.

A szereplők és a nézők, velem együtt :))

 

Petőfi Sándor

Szabadság, szerelem!

 

"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."

 

 Pest, 1847. január 1.

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

 

 

A klipeket, itt lehet megnézni>>>>>

https://www.youtube.com/playlist?list=PLUYu2jHE6jKx7apE2_VRxP-122tFoGT5n 

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

Bronz csodák!

Egy eddig számomra ismeretlen szobrászművész alkotásaira lettem figyelmes a Nemzeti Múzeum lépcsőházában. A mitikus lények bronzba öntött alakjai elképesztően hatnak ebben a környezetben.

Egy újabb kortárs művész, akinek a nevét érdemes megjegyezni. 

Pogány Gábor Benő, (1962. Szolnok-) Munkácsy-díjas szobrászművész

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Cantata Profana (2005)

"A hátrafelé nyilazó félig szarvas, félig ember figurája, a szobor azt is mutatja, hogyan lesz az üldözőből üldözött."

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Sámán (2007) 

"Közvetíti az üzenetet az égiek és a földiek között. Ezen a szobron megjelenik a magyar mitológia két markáns eleme: a ragadozó madár, turul és a szarvas. Az alak lábánál ott látható a sámándob. A sámán tánca közben az ősök szellemével azonosulva átalakul, a karjai szárnyakká változnak, madárfeje lesz, szarvas-patás lába, s agancsok nőnek a fején."

 Garabonciás (2010)

"A garabonciás a középkor sámánja. A magyar diákok a külföldi egyetemekről hozták haza a tudást, vándoroltak, nagy köpenyt viseletek, bottal jártak. Könyvükből idézték meg a túlvilág szellemeit. A szobor negatívból fordul át pozitívba. Az egyetlen különbség az alsó és a felső figura között, hogy az egyik előre, míg a másik visszafele néz. A január Janus istenségről kapta a nevét. Janus a római mitológiában az átjárások, így a be- és kijárás, a kezdet és vég védőszelleme. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre. A garabonciás agancsa pedig egyben bordája is. A két alak az idő múlására, s a csillagászati mozgásra is utal."

A szobrok leírása, az alkotó művész magyarázata

Az agancs az összekötő elem ebben a trilógiában, mindhárom alkotásban jelen van.

Európa-szerte több mint ötven köztéri alkotása látható. Sajnálom, hogy eddig még nem találkoztam a műveivel.

Remélem lesz alkalmam megnézni Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékművét, a Teleki-kastély kertjében Koltón.

 

Bartók Béla - Cantata Profana

Volt egy öreg apó.
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Testéből sarjadzott
Szép szál kilenc fia.
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Szántásra-vetésre,
Ménesterelésre;
Csordaterelésre:
Hanem csak nevelte
Hegyet-völgyet járni,
Szarvasra vadászni.

Az erdőket járta, hej-haj!
És vadra vadászott, hej!
Kilenc szép szál fiú.
A vadra vadásztak;
Annyit barangoltak
És addig vadásztak,
Addig-addig, mígnem
Szép hídra találtak,
Csodaszarvasnyomra.
Addig nyomozgattak,
Utat tévesztettek,
Erdő sűrűjében
Szarvasokká lettek:
Karcsú szarvasokká váltak
Erdő sűrűjében.

Hej, de az ő édes apjok
Várással nem győzte,
Fogta a puskáját,
Elindult keresni
Kilenc szép szál fiát.
Reátalált a szép hídra,
Hídnál csodaszarvasnyomra;
Szarvasnyom után elindult,
El is jutott hűs forráshoz,
Hűs forrásnál szarvasokhoz,
Féltérdre ereszkedett,
Hej, egyre rá is célzott.

De a legnagyobbik szarvas
- Jaj, a legkedvesebb fiú -
Szóval imígy felfelel:
"Kedves édes apánk,
Ránk te sose célozz!
Mert téged mi tűzünk
A szarvunk hegyére
És úgy hajigálunk
Téged rétről rétre,
Téged kőről kőre,
Téged hegyről hegyre,
S téged hozzávágunk
Éles kősziklához:
Ízzé-porrá zúzódsz
Kedves édes apánk!"

Az ő édes apjok
Hozzájuk így szólott,
És híva hívta,
És őket hívó szóval hívta:
"Édes szeretteim,
Kedves gyermekeim,
Gyertek, gyertek haza,
Gyertek vélem haza,
Jó anyátok vár már!
Jőjjetek ti vélem
A jó anyátokhoz,
A jó anyátokhoz,
A ti jó anyátok
Várva vár magához.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve.
Az asztalon serleg,
Anyátok kesereg; -
Serleg teli borral,
Jó anyátok gonddal.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve..."

A legnagyobb szarvas,
- Legkedvesebb fiú -
Szóval felfelelvén
Hozzá imígy szóla:
"Kedves édes apánk,
Te csak eredj haza
A mi édes jó anyánkhoz!
De mi nem megyünk!
De mi nem megyünk:
Mert a mi szarvunk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A mi karcsú testünk
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
Karcsú lábunk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak puha avarba;
A mi szájunk többé
Nem iszik pohárból,
Csak hűvös forrásból."

Volt egy öreg apó.
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Csak erdőket járni,
Csak vadat vadászni,
És addig-addig
Vadászgattak, addig:
Szarvassá változtak
Ott a nagy erdőben.
És az ő szarvuk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A karcsú testük
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
A lábuk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak a puha avarba;
A szájuk többé
Nem iszik pohárból,
Csak tiszta forrásból.

 

Hallgassátok Bartók Bélától>>>>>>>  https://www.youtube.com/watch?v=5qz0d0Prsqo

 

A Cantata profana először a londoni rádióban (BBC) hangzott fel 1934. május 25-én, és az első nyilvános koncert-előadás is Londonban volt. Csak ezután került sor a magyarországi bemutatóra: a Budapesti Filharmóniai Társaság 1936. november 9-i koncertjén

 

https://www.youtube.com/watch?v=CZhMPJeT-jg

Nessun dorma

"Nessun Dorma" vendéglő, ahonnan mesés kilátás nyílik a festői Manarolára (a fehér napernyős sáv)

Kilátás

Teljesen véletlenül olvastam egy regényt nemrég, abban esett szó a Nessun dorma áriáról, akkor utána néztem, hogy miről is van szó 

(Sajnos komolyzenei műveltségem enyhén szólva hiányos, illetve nincs is.) 

Ez Giacomo Puccini Turandot című operájából egy ária.

"Ezt az áriát énekelték a karantén alatt olasz erkélyekről. Erre éltették és erre temették Pavarottit, ez inspirálta Andrea Bocellit, hogy pályára lépjen, és ez inspirál ma is számos tehetséges és tehetségtelen énekest, hogy bemutatkozzon operaénekesként."

 

Minek köszöntheti ma is ez az ária töretlen népszerűségét?

 

Erről kimerítően tájékozódhattok az alábbi linken, én csodálattal olvastam minden sorát. 

Feltétlen hallgassatok bele az Aretha Franklin által előadott változatba is!

 

>>>>>>>>>>>>>>>>>Nessun Dorma 

és maga az opera >>>>>>>>>>>Puccini - Turandot

 

Mit ad Isten Manarola-ban újból szembe jött velem a Nessun Dorma, egy étterem elnevezése formájában..... :)) 

Harmadjára remélem lesz szerencsém megtekinteni magát az operát, esetleg a gyönyörűen felújított Operaházunkban!

Firenzei vendégek

 Boldog vagyok, hogy elcsíptem a műsorukat a főtéren.

 Vonultak, harsonáztak, doboltak, zászlót dobáltak, fiataltól az aggastyánig.

Nemhiába, olaszok :))

Dixieland

Pesten a Ráday utcából nyíló Török Pál utcában van egy Pinceszínház, aminek a klubtermében zenél szerdánként a Benkó Dixieland Band. Már vágytunk valami klub zenére, így egyik este elmentünk. Szuper élményben volt részünk.

Középen egy kis színpad és jobbra, balra tőle székek. Élveztük a jókedvű dixieland-zenét, a klub hangulatot, a zenészek közelségét, a fesztelenséget.

Feltűnt, hogy kis kivétellel egy törzsközönség jár ide szerdánként, szinte mindenki ismerte egymást, kis túlzással ötven és a halál között. (Hát sajnos a fiatalok nem az ilyen típusú zenét kedvelik, tisztelet a kivételnek)  Előtérben a büfé, a zenészek és a közönség sörrel, borral a kézben jöttek-mentek....

A Benkó Dixieland Band a legrégebbi és az egyik legnépszerűbb magyar dzsesszegyüttes. A zenekart 1957 februárjában alapította a klarinétos Benkó Sándor. Róla is megemlékeztek, pár kedves történettel és zenével egyaránt, hiszen 2015. decemberében hunyt el.

Nagyon jól éreztük magunkat, minden percét imádtuk.......Keresni fogunk ilyen klubokat, mert egy remek formája a szórakozásnak, sokkal közvetlenebb és jobb, mint egy koncert, még szóba is elegyedhetsz a zenészekkel......

Az operettek királya

Kálmán Imre Emlékház 

Kálmán Imre Siófokon született 1882-ben. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé.

Édesapja, Koppstein Károly gabonakereskedő és vállalkozó volt Siófokon. Édesanyja Singer Paula - művészlelkű asszony - megérte fia világhírét. Kálmán Imre harmadik gyerekként született, hatan voltak testvérek. Kilenc éves korában a család tönkrement, édesapja vállalkozása csődbe ment, kénytelenek voltak mindenüket eladni, majd Budapestre költöztek.

„Első szerelmem hetven kilométer hosszú: a Balaton”.

Kálmán Imre

A középiskola elvégzése után beiratkozott a Zeneakadémiára és ezzel párhuzamosan, a család nyomására, a Budapesti Egyetem jogi karára is. Zongorista karrierjét krónikus ínhüvely gyulladása miatt fel kellett adnia, ezért iratkozott át zeneszerzés szakra. Kodály Zoltán évfolyamtársa volt, Bartók Béla is baráti köréhez tartozott. Az akadémia befejezése után a Pesti Napló zenei rovatának szerzője lett, kritikái jelentek meg az Új Időkben is.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Első nagy sikere a Tatárjárás volt, melyet 1908-ban mutattak be a Vígszínházban,  nemsokára Bécsben és Prágában is előadták. Hamarosan Bécsbe költözött, ekkor 25 éves volt.

A pesti bemutatók sorrendje: Az Obsitos (1910), A Cigányprímás (1914), A Kis Király (1914), Zsuzsi Kisasszony (1915), A Csárdáskirálynő (1916), A Farsang Tündére (1919), A Hollandi Menyecske (1921), A Bajadér (1922), Marica Grófnő (1924), A Cirkuszhercegnő (1926), A Csikágói Hercegnő (1928)
Ekkor ismerkedett meg az orosz-lengyel származású táncosnővel, Vera Maria Makinszkával.

1929-ben összeházasodtak, házasságukból két leány: Elisabeth (1931) és Yvonne (1936), és egy fiú, Charles (1929) született.

A zeneszerző első saját zongorája, amit 16 évesen vásárolt, árát latin és görög nyelv oktatásával gyűjtötte össze.

Újabb operettet csak A csikágói hercegnő után hat évre írt, Ördöglovas, (1934) A Montmartre-i Ibolya (1935), és a Josephine Császárnő (1937). Valamennyi operettje közül A csárdáskirálynő vitte el a pálmát.

A második világháború kitörése miatt el kellett hagynia Bécset. A család először Párizsba költözött, majd Amerikába.

1942-ben elvált feleségétől, aki elhagyta a zeneszerzőt egy fiatal német író kedvéért. Még ebben az évben összeházasodtak, azonban a fiatalember nem sokkal később életét vesztette egy repülőgép balesetben. Ezután Kálmán Imre visszafogadta Verát, 1943-ban újra házasságot kötöttek.

Csak a háború után tért vissza a család Európába, Párizsban telepedtek le. Utolsó operettjének, az Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg, a művet fia, Charles fejezte be. A francia fővárosban halt meg, 1953-ban. Kívánsága szerint Bécsben temették el.

 Kálmán Imre Kulturális Központ Siófok Fő terén

Jaj cica…, Ma Önről álmodtam megint…, Szép város Kolozsvár…, Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzője meddig lesz még a köztudatban, vajon a következő generáció is hallgatni és nézni fogja az operettjeit?- ezen morfondíroztunk a párommal.....

"Bejártam a világot, mindenhol ünnepeltek, körbevettek, méltattak, de erre vágytam igazán: Siófok az én városom, és a Balaton az én igazi hazám."
Kálmán Imre