Ónix szarkofág

 Kossuth-mauzóleum (1909)

Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. 

A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült, átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.

Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt.

A bejárat felett Hungária allegorikus nőalakja ül, fejét lehajtva bal kezére támasztja, arcán szomorúság, a nemzet nagy halottjának elvesztése felett érzett bánat. A fején lévő korona, amelyet III. Béla király 1848-ban felfedezett, épen maradt sírjában talált korona alapján faragott a művész.  Trónusát turul díszíti, fegyverei a trón oldalához támasztott pajzs és Szent István kardja. A bejáratot párducok védelmezik.

A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.

Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.)

Zöld ónix szarkofág

A belső térben kivételes szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. 

 

A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.

 Tisztaság és Hatalom

Jog és Törvény

Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.

1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.

Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.

Síremlék

A Fiumei úti sírkertben jártam, többek között felkerestem az aktualitása kapcsán a Petőfi család síremlékét.

A Petőfi Társaság 1908-ban egy sírba gyűjtötte össze a költő legközelebbi rokonait. Itt nyugszanak Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária, felesége, Szendrey Júlia, gyermekük, Petőfi Zoltán, valamint a költő öccse, István. A szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt. 

Bory Jenőt bízták meg a síremlék elkészítésével, amelyet végül 1911-ben lepleztek le.

 

A síremlék 4 méter magas, a 2 méter magas haraszti kő posztamensen 2 méteres bronz turulmadár látható. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. A posztamens felirata: A legszeretettebb atya. A legszeretettebb anya.

A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el. A koszorún a következő települések nevei szerepelnek: Nezsider, Újpest, Debrecen, Veszprém, Győr, Árva, Sárvár, Pozsony, Kecskemét, Brassó, Szatmár, Szeged, Németújvár, Budapest, Miskolcz, Egyháza, Arad.

2022-ben megújult a síremlék

Petőfi Sándor 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, a holttestét nem azonosították a csata után, így indultak el már a XIX. században a találgatások a későbbi sorsáról. A barguzini Petőfi elmélet alapja, hogy feltételezik, hogy orosz hadifogolyként Szibériába magukkal vitték az orosz csapatok. Nincs bizonyíték arra, hogy Petőfi túlélte volna a segesvári ütközetet. Pontos sírhelye nem ismert, de a kutatók szerint a Fehéregyházától keletre található Ispánkút térségében lehet....

A - B - F - R - A

A helyiek szerint Szatmárcseke onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló ősök Csekénél csetlettek át a Tiszán. :))  Az ország észak-keleti csücskében minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és nyugaton a Tisza, keleten a Túr, délen az Öreg-Túr határolja.

A műemlék református csónakos fejfás temető ámulatba ejtett bennünket

600 embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. A bejárat melletti táblán olvashattuk feltételezett kialakulásának történetét.

A-B-F-R-A

A Boldog Feltámadás Reménye Alatt

 Összetartozás

A sírkert egyben a magyarok zarándokhelye. Himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek a sírja is itt található. A bejáratnál Csete György Himnusz emlékműve (1994), ahol az országzászló alatti táblán a világban élő magyarok számáról tájékozódhatunk.

 Folyt. köv. Kölcsey sírja

Haldokló oroszlán

Honvédtemető vagy Hősök Temetője.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugosznak itt, akik hősies vitézséggel küzdöttek a magyar hazáért, ennek szabadságáért, és a nemzeti függetlenségért. Elvérzettek, dicsően harcolva a debreceni csatában. 1849 augusztus 2. Legyen emlékük örök! Eszméik győzelmében érjék el mielőbb a feltámadást!"

„Haldokló oroszlán” emlékmű Marschalkó János ( a Lánchíd oroszlánjainak alkotója) szobrászművész műve (1861). Eredetileg Szarka huszárkapitány sírjára szánt, sóskúti kőből készült szobrot Komlóssy Imre tervei alapján faragtatták. Hat évig rejtekhelyen őrzött kompozíciót a kiegyezés évében, 1867. augusztus 2-án ünnepélyesen leplezték le a Református Kollégium előtti Emlékkertben, a mostani Bocskai-szobor helyén, egy mesterséges dombon. A 4 méter hosszú és 3 méter magasságú monumentális emlékművet 1899-ben helyezték át a debreceni csata ötvenéves évfordulóján a Honvédtemetőbe^.

 Hősök Mauzóleuma 

Lechner Jenő és Szontágh Pál tervezte (1932)

 

Itt nyugszik az 1849-es szabadságharc 112 honvédhőse, 634 orosz cári katona, továbbá magyar és német katonák, akik az első és második világháborúban a környéken vesztették életüket. Hozzávetőleg négyezren alusszák itt örök álmukat.

Valamiért azt hittem itt van Csokonai sírja is. Utánanéztem, a Dorottya utcában van, így legközelebb majd meglátogatom azt is.

Mécsesek fényénél

Annyi év után most először kint lehettem szeretteim mellett Mindenszentek estéjén a temetőben. Meggyújthattam a mécseseket, hogy a mi sírjainkon is legyen egy kis fény, és ne boruljanak sötétségbe. A rokonság már idős, vagy távol lakik. Sírással küszködve lobbantottam lángra a gyertyákat. Végre 29 év után lehetőségem volt  Nagyszüleim, rokonaim sírjánál állni ezen az estén.
Éreztem, hogy vigyáznak ránk..... a sötétségben elhagyott slusszkulcs is meglett.....

"Emlékezzél meg, Uram, hogy gyarló az emberi természet, és olyanok vagyunk, mint a mezei virágok, melyek hamar elhervadnak, és a szél könnyen széthordja szirmaikat......... Adj nekik, Uram, örök nyugodalmat, és az örök világosság fényeskedjék nekik! Nyugodjanak békében, Jézus, Mária szent nevében. Ámen."