A végén várt a Nyolc Boldogság

Pécs főterén mindig megakadt a szemem egy távoli kis kápolnán, azt hittem a Havihegyi kápolna, majd mikor eljutottunk oda vettem észre, hogy én egy fekete kupolásat láttam eddig. Kiderült ez a Kálvária kápolna. Persze, hogy felmásztunk ide is a legnagyobb hőségben, a múzeumi napom után csatlakozott hozzám a férjem. Szó szerint elindultunk torony iránt.

Útközben megcsodáltuk a Bacchanália szobrot, Rétfalvi Sándor alkotását (2003) A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánsnő vesz körül, ezzel is tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa.

Ezt követően várt ránk egy hosszú lépcsősor, amin felkaptattunk. Nagy csalódás, a kapu zárva volt, még szerencse, hogy észrevettük, hogy a jobb oldalán vezetett fel egy lépcső, mint kiderült egy kilátóteraszhoz. Nem értettük, miért a falon kívül, és nem a kálvárián keresztül?!

Így csak oldalról leskelődve tudtuk megnézni  a Krisztus szenvedését ábrázoló stációikat. A domb és a barokk kapu még 1701-ben készült.

1814-ben épült fel az egytornyos kápolna, amely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A Kálvária kápolnát egy pécsi takács, Ábel József építtette, akit itt temettek el a Kálvária dombon.

1800-as években tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával. A 19. század vége felé még kettővel gyarapodott a stációk száma, és a homokkő domborműveket  időtálló öntöttvas domborművekre cserélték. A II. világháborúban a Kálvária súlyosan megrongálódott. 1994-re a Kálvária-dombot teljes egészében felújították. A stációk feketefenyők és mandulafák között állnak

A pécsi Kálváriának egyedülálló érdekessége, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől. Vagyis nem alulról felfelé, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan keletre lefelé.

A dombtetőn a kilátó terasz a „Nyolc Boldogság terasza” Egyes boldog-mondásokat növények szimbolizálnak. Az ábrázolás eredete St-Omeri Lambert 1120 körül írott, "A virágok könyve" c. munkája. A nyolc boldogságot nyolc fa jeleníti meg: a cédrus, a ciprus, a pálmafa, a rózsa, az olajfa, a platán, a terebint és a szőlő. https://www.imrikzsofia.hu/a-nyolc-boldogsag-fai

A feliratok Pécs látnivalói felé mutatnak, Széchenyi tér (Gázi Kászim pasa Dzsámija), a Cella Septichora Látogatóközpont, Havi hegyi kápolna, a TV torony, a Kodályközpont, a Jakabhegy és a Pécsi Nemzeti Színház felé. (A nyolcadik látnivaló maga a terasz.)

Jézus boldog mondásai

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

 (Mt 5,1-10).

Hegyek és erdők bőlcsőjében

Magyarország legmagasabb épülete, a pécsi Tv-torony és Kilátó. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. (Olvastam más sorrendről is, viták vannak ez ügyben, épület, építmény, tv torony stb...)

Az 1973-ban épült adótorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt. Kiss József természetbarát a Mecsek Egyesület főtitkára volt, és számos könyve jelent meg a Mecsekről.

75 m magasan egy körkilátó van, ahonnan pompás látvány tárul a szemünk elé.

 Hegyek és erdők bölcsőjében

 Ismerős utcák, terek, épületek

Lángoló cserszömörcsés

Balatonfüredre érkezvén kezdetként Füred hegyét, a Tamás-hegyet másztuk meg (317 m) .

A keresztig elég meredek kaptatón jutottunk fel, de már innen is pazar volt a kilátás, Füred és a Tihanyi-félsziget a lábunk alatt hevert.

Kialakítottak rajta egy tanösvényt, Aranyember útja néven. Útközben Jókai Mór regényének főhőseiről elnevezett, rönkfából épített padokat találtunk, sajnos a táblák felújítás alatt álltak.

A vörösben izzó cserszömörcésen végigvezető második útszakasz nagyon tetszett, a látvány mesés volt.

Olyan szépen sütött a nap, hogy élveztük mikor erdőben folytathattuk utunkat. Jól kialakított ösvényen vezetett utunk, de azért szemmel tartottuk a turista jelzéseket is, mert könnyen el tudunk tévedni :))

Elértük a  fából épített Jókai-kilátót.

Itt nagyon kedves idősebb emberekkel találkoztunk, 35-ös születésű volt az egyik úr, gondolom a társai sem lehettek fiatalabbak, de ahogy mondta a napi 20 km-es táv meg se kottyan neki. :))

Szeretem, hogy a hegyen túrázók mindig köszöntik egymást, valahogy nem tud az ember elmenni a másik mellett köszönés nélkül.

Visszafelé nem ugyanazt az utat választottuk, nem volt kedvünk lefelé a meredek szakaszhoz. Miután elég bizonytalanok voltunk, jó szolgálatot tett a "waze" mobilalkalmazás, ez egy gps navigáció, megmutatta nekünk, merre kanyarogjunk le a hegyről, hogy a Kilátó utcán hagyott kocsihoz visszataláljunk.

Azt hiszem be kellene szereznem egy turista térképet a legközelebbi hegymászáshoz!

Zöldúton

A Gellért-hegy zöld útján csak a jelet kell követni, a hegy oldalán kanyarog végig. Itt-ott felbukkanó kilátással, lábunk előtt hever egész Budapest. Míg vártuk a fiamat, aki a munkahelyéről robogott, megnéztük megint a Filozófusokat, Buda királyfit és Pest királykisasszonyt. Itt írtam róluk:
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/filozofusok-kertje.html
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/kilatoko.html

Az Orom utcáról indultunk, ahonnan pazar a kilátás

Sok ember járkált errefelé, turisták, baráti társaságok, családok egyaránt. Hamar elértük Szent Gellért szobrát. Jankovits Gyula 1904-ben készítette a 7 méter magasságú bronz szobrot, lábánál a pogány vitéz Gárdos Aladár alkotása.

Az Erzsébet-híd magasból

Lejjebb ereszkedve a vízesést felülről láttuk. Furcsa kettősség az erdő nyugalma, csendje és a felszűrődő város zaja. Sok helyen a fáktól nem lehet kilátni, de egy-egy rövidebb-hosszabb szakasz után mesés látvány tárul elénk.

 Keresgéltük az épületeket, amiket ismerünk

A Sziklatemplom bejárata feletti kereszt, 1936-ban egy fa kereszt állt a helyén, a Rákosi-rendszerben 1951-ben ledöntötték, majd csak 2001-ben került visszaállításra.

Innen már csak egy ugrás a Citadella

 A Gellért szálló és fürdő sincs messze

 különleges kupolája

Vissza kellett térnünk a járművekért, pedig a Bálna ahol a vacsit terveztük már egész közelinek tűnt madártávlatban. :))

Nagyon élveztük ezt a kis túrát, egy-két meredekebb szakasza van, a többi kellemesen bejárható, csak kövesd a zöld jelzést!

Tata felülről

Tata legmagasabb pontja a Kálvária-domb, tengerszint feletti 166 méterrel. Az utcákon kanyarogtunk, csak úgy toronyiránt.

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és tetejére kecses huszártornyot helyezett.

Kálvária-szoborcsoport 

A kápolna közelében levő kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és János evangélista alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban

A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal, Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 40 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven üzemelt. Jelenleg Fellner Jakab Kilátó, 200 lépcsőjét megmászva lábunk előtt hevert Tata, távolabb a Gerecse és Vértes hegyei

  

 

A kápolnától keletre található az 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony. Napjainkban műemléki védettséget kapott, és nemcsak műszaki létesítményként használják, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.

 A domb tövében Szabadtéri Geológiai Múzeum