Füred, szerelem, történelem.......

Legutóbb Fábián Janka könyveit olvastam. Balatonfüreden játszódik, ami amúgy is a szívem csücske. Az Anna-bál szerelmesei című könyvnek folytatása, A szabadság szerelmesei. 

Szeretem Fábián Janka könyveit, mert mindig valamelyik régebbi korba repít vissza, még híres emberekkel is találkozhatunk, ugyanakkor izgalmas a cselekmény, romantikával megtűzdelve.

Jó szívvel ajánlom női olvasóknak ezt az időutazással, szerelemmel átszőtt történelmi kalandozást, a helyszín pedig a csodás Balaton.

Certaldo, etruszkok, Boccaccio, vikáriusok és a hagyma....

 Certaldo - Boccaccio szülővárosa

"Certaldo Alto”, a domb tetején, a régi világ toszkán városa, amely furcsa szűk utakat, megerősített középkori tornyokat és vörös téglafalakat tartalmaz. A völgyben található "Certaldo Basso" a város modern változata kortárs lakónegyedekből áll.

Giovanni Boccaccio (1313 – 1375) olasz író, költő, humanista. Mély barátság fűzte Petrarcához, s hozzá hasonlóan maga is megpróbált udvari költőként, tudósként alkotni, de csak néha kapott kisebb-nagyobb jelentőségű megbízatásokat. Élete utolsó évtizedében elsősorban a tanítás és a tudományos munka foglalkoztatta. Szegényen, anyagi gondok közt élt. Certaldo-ban hunyt el, ősei házában. Fő műve a Dekameron (1348–1353). Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella.

 

A Boccaccio házaként aposztrofált épület elődje volt, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. Az 1800-as években egy márkinő, Carlotta Lenzoni dei Medici, aki maga is az irodalom szerelemese, valamint Lord Byron jó barátja volt, megvásárolta a házat. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott az épület.

1826-ban a márkinő megrendelésére készült Pietro Benvenuti freskója, amely Boccaccio-t az íróasztalánál ábrázolja. A márkinő idővel az államra hagyományozta a házat, azzal a megkötéssel, hogy örökösei halála után a hatóságok gondozzák, és a költő emlékét őrizzék meg.

Az óváros túl azon, hogy Boccaccio szülővárosa, története egészen az etruszk időkig nyúlik vissza. Nagy valószínűséggel egy mezőgazdasággal foglalkozó etruszk település volt, s a városfalról jobbra és balra tekintve is egy-egy domb határolja. Az etruszkok a halál után a testet elégették, így számtalan urna került elő a domb mélyéről, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a település mellett egész kis nekropolisz létezett.

A domb belsejében, ahol az urnákat elhelyezték, nagy méretű ovális “helyiségek” voltak, amelyeket később már egészen más funkcióban használtak – a földalatti kiegyenlített klíma tökéletessé tette nagy mennyiségű gabona tárolására.

 

Az  óvárosi részben, az ódon falak, épületek árnyékában barangolni egy igazi középkori kaland

Palazzo Pretorio (Vikárius Palota)

Az 1100-as évek végén épült, egykor a longobardoktól származó Alberti család otthonaként szolgált. Certaldo volt a vikáriusok, (egyfajta bírók) székhelye, akik jellemzően polgárjogi kérdésekben és kisebb büntetőügyekben hoztak döntéseket. Ez a székhely rengeteg vikáriusnak adott otthont, ugyanis az volt a szokás, hogy hat havonta áthelyezték őket, mivel fontos volt megőrizni a bírák pártatlanságát, így rövid idő alatt nem volt lehetősége senkinek arra, hogy kapcsolatok kiépítésével az igazságszolgáltatást a saját érdekei szerint befolyásolja. 

Ez milyen jó lenne manapság is!

Minden vikárius valamilyen lenyomatot hagyott Certaldo-ban, ami jellemzően egy címer volt. Ezek maradványait a falakon csodálhatjuk meg.

Mire idáig eljutottunk, már a nap is lemenőben volt, így nagyon kevés turista volt már a városfalon belül.

Az elmaradhatatlan Vespa

San Jacopo e Filippo templom, ahol Boccaccio nyughelye található

 

Mario Moschi szobrász által tervezett márvány sírkő. A költő ismert portréjának másolata, amelyet Andrea del Castagno festett a 15. században (jelenleg a firenzei Uffizi Képtárban látható).

Hogy a hagyma helyet kap egy város címerében, az nem mindennapi jelenség. A hagyma valójában a 12. században jelent meg a városi címerben. A 17. század folyamán az országot irányító priorok egy hagyományosabb címert vettek fel oroszlánnal, de az 1867-es városi tanács visszaállította az eredetit. A hagymatermelés olyan mélyen gyökerezik a toszkán városban, hogy Certaldo lakóit „cipolloninak” nevezik. A certaldoi hagymát, a család többi típusától, a normálnál édesebb, valamint a calabriai unokatestvérénél laposabb formája különbözteti meg.

A Dekameronban, Cipolla (jelentése: hagyma) fráter, az egyik novella főszereplője.

 

 

Via Boccaccio

Az óváros fala

Ciprusfákkal szegélyezett kaptató az óvárosba

Amivel nem lehet betelni, ez a jellegzetes toszkán táj, a dimbes-dombos vidék, a dombtetőn egy birtok, körülötte példás rendben szőlő, olajfa liget, ciprus- és pínea fák. Imádat!!

HC3

Egy újságcikk kapcsán bukkantam erre a kisfilmre. Felkeltette az érdeklődésemet, az ismerősen csengő név. A fiam egy óvodába és egy osztályba járt a novella írójával, sőt még egy csapatban is sakkoztak, együtt jártak sakktáborokba és versenyekre. :))

"A negyed órás mű Pinczés Máté Bárányszámoló című novellája alapján készült, amelyet maga az író és a filmet rendező Pinczés Dávid dolgoztak át forgatókönyvvé. A fiatal alkotók filmje már most sorra nyeri a díjakat. A Los Angelesben tartott Independent Shorts Awardson több ízben is jutalmazták a Végtelenben kettőt, de a FilmCon Awards legjobb diákfilmjének címét is elnyerte a munka. A főszerepben látható Cserhalmi-Dunai páros pedig az IndieX Film Festival legjobb színészpárosának díját hozta el."

A filmben említésre kerül az alábbi vers

Tandori Dezső​: A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz 

HC3 

A 7 szóból álló címet viselő vers 3 betűs szövege egy sakklépés. H mint huszár lép a C3-ra: a fekete királynak sakk.

 

Végtelenben kettő

 

Nézzétek meg a filmet!

Elgondolkodtató!

Könyvek múzeuma

A barátnőmet elvittem a Református Kollégium Múzeumába, mivel még sosem járt itt. A megunhatatlan könyvtár, itt írtam róla bővebben...http://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/10/regi-konyvek-kozott.html

Egy új kiállítás is volt, Forradalmárok, utazók, kivándorlók címmel - Magyarok Amerikában...... Azt mondták, hogy hamarosan elbontásra kerül, így külön öröm, hogy még láthattuk.

Kossuth Amerikában....

Kossuth titkára, László Károly, 1851-ben érkezett Amerikába. 1887-ben kiadott Naplótöredék című könyve Kossuth gyöngybetűivel.

Az első magyar volt, aki Mexikóról leírásokat küldött a Vasárnapi Újságnak. Mexikóban mahagóni termesztéssel foglalkozott. Fotó helyett rajzoltak anno, és milyen gyönyörűen írtak......

 Xántus János természettudós, néprajzkutató, nagy utazó

Rosti Pál utazó és író, ő már világhírű fényképész is volt, aki először készített tudományos igényességgel fotókat a közép-és dél-amerikai régióról.

1864-ben megalakult Osztrák-Magyar Császári Önkéntes Hadtest Miksa oldalán harcolt Mexikóban, ahol több, mint ezer magyar katona szolgált. A Benito Juárez vezette köztársaságpárti felkelés megdöntötte uralmát, megfosztották trónjától és 1867-ben kivégezték.

 József Attilát idézve....

 Komlóssy Miklós

Vajon a könyvek meddig fogják lenyűgözni az emberiséget, vagy csak múzeumokban fogják látni unokáink, míg nekünk természetes, hogy roskadásig a könyvespolc....

Most olvastam

"A francia Riviéra, ahogyan még sosem láttuk, egy magyar lány szemével, akinek sikerült beépülnie a bennszülött franciák közé. Orsi könyvtárosként dolgozik az egyik festői kisvárosban, valahol Nizza és Cannes között. Mit keres ott? Azt, amit mindannyian, a boldogságot egy daliás szőke herceg oldalán. Közismert tény azonban, hogy manapság a szőke herceg ritka kincs, utolsó, féltett egyedeit távoli rezervátumokban őrzik, így azzal kell megelégednie, aki épp a keze ügyébe esik. Orsi csetlik-botlik idillinek látszó világában, az azúrkék tenger partján, a férfiak jönnek-mennek életében, és a végén semmi sem úgy történik, ahogy szokott"
Könnyed olvasmány, szerettem. Szomorú vagyok, ha befejeződik egy könyv, egyszer csak abbamarad egy történet, és a fantáziámra van bízva a folytatás. Olyan érzés, mint mikor becsukódik egy ajtó, többé már nem tudhatok meg semmit egy közeli ismerősről.....

Mosolyogtunk

Kíváncsian vártam Janikovszky Éva (1926-2003) A lemez két oldala című művéből készült kis darabot. Előtte levetítettek egy filmet az írónő életéről, talán a Duna Tv készítette. Jó ötlet volt.

 

Az első felvonásban két nő, a másodikban két férfi ül egy asztalnál, elhangzik egy-egy monológ, ugyanattól a személytől, ugyanarról a témáról, de más-más helyzetben. Nevetős, jópofa sztorik, amelyek egy kicsit vissza is repítenek bennünket a szocializmus világába.

Persze jobban élveztük a női felolvasókat, nyilván közelebb állt hozzánk az ő témájuk, néhol bizony magunkra ismertünk. Kovács Patrícia és Kárász Eszter tüneményesek voltak. 

"Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly meggyőződésem szerint mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy."
Janikovszky Éva

Egy kis ízelítő:  http://nava.hu/id/1837394/

Noir

Ezt a kifejezést is most hallottam először, hogy noir, egy filmstílust jelent franciául, "fekete film". Főként a hollywoodi krimik jellemzőjeként használják. A Wikipédián lehet róla bővebben olvasni ..........itt.

Egy készülő film kapcsán ismertem meg Kondor Vilmos - Budapest Noir krimijét. Az alábbi cikk után azonnal el kellett olvasnom a könyvet.

Budapest noir filmről itt találtok érdekességeket

Jó kis krimi, a harmincas években játszódó Budapesten. Élmény volt olvasni, ahogy elnézem a film is remek lesz....

Könyvélmény

Legjobb könyv mostanában, amit olvastam, még karácsonyra kaptam, Gárdos Péter Hajnali láz című regénye. Magával ragadó történet, fantasztikusan jól megírva. Napokig foglalkoztatott a téma, mély nyomot hagyott bennem. Teljesen átértékeli az ember az életet egy ilyen könyv után.
Megfilmesítették. Szeretném megnézni mindenképpen. Ráadásul most olvastam, hogy amerikai díjat is nyert a film.

Pihenős hétvége

Ami kirándulással folytatódott. Végre volt egy kis időm, hogy kiolvassam Fábián Janka legújabb könyvét, a Búzavirágot. Jó volt, szerettem. A könyv mottója: " Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak."

Gyors süti, bögrés, csokis kuglóf készült, nehogy édesség nélkül maradjunk :))

A végén még egy kis kirándulás is belefért, úgy látom a szemerkélő esőtől nem szabadulunk, majd mesélek........

Egy titkos napló

Keszthelyen tett látogatásom során, felfigyeltem egy könyvre, melyet feltétlen be kell szereznem.

Gróf Festetics Mária - Egy udvarhölgy naplójából

Festetics Mária grófnő, Erzsébet egyik legkedvesebb udvarhölgye volt. Tudvalévő, hogy a császárné az 1860-as évek közepétől, maga alakította ki saját belső környezetét, a bécsi udvar intrikáitól elzárva. Udvartartásának nagy része magyar volt, szemben az osztrák többséggel. Szerette a magyarokat, nyelvünket, hagyományainkat - és persze szeretett mindezzel borsot törni anyósa, Zsófia főhercegasszony orra alá.
De az elterjedő pletyka, miszerint csak ez indokolta magyarbarátságát, nem igaz!
1864-ben került mellé Ferenczy Ida, hivatalos címén mint "felolvasónő", a valóságban azonban a királyné örök bizalmasa és barátja. A kecskeméti kisnemesi származású leány sokat tett azért, hogy uralkodónéjához közelebb hozza hazáját. Személyesen ismerte Deák Ferencet, Andrássy Gyulát és környezetüket. Nopcsa Ferenc báró volt sokáig Erzsébet főudvarmestere, aki az utazásoktól kezdve a ceremóniákig mindenre gonddal volt.
Festetics Mária grófnő (1839-1923) anyagi gondjaik enyhítése céljából vállalt munkát Klotild főhercegnő mellett. Így ismerkedett meg Erzsébet királynéval, aki a rendkívül határozott egyéniségű, művelt grófnőt szívesen látta volna udvarhölgyei között. Festetics Mária nehezen szánta rá magát a feladatra, de gróf Andrássy Gyula és Deák Ferenc rábeszélésére elfogadta az új állást, s udvarhölgyként teljesített szolgálatot Erzsébet mellett 1871 decemberétől a királyné tragikus haláláig.(1898)

Festetics Mária hamar átlátta az udvar intrikákkal átszőtt világát, s önálló véleményét sosem rejtette véka alá. A királyné szépsége és személyisége nagy hatással volt rá, ezért az őt ért támadásokkal szemben úrnője harcias védelmezőjévé vált. Ugyanakkor hibáit is jól ismerte: ezeket gyakran illette naplójában szigorú bírálattal. Több évtizeden keresztül szolgálta királynéját, s közben a házasságról, szerelemről is lemondott, hogy úrnője mellett maradhasson. (Férjezett asszony csak akkor lehetett udvari szolgálatban, ha a férje is ott vállalt állást.)
Ő volt az, aki Erzsébet többórás túráiban a királyné mellett tudott maradni. Erzsébet valósággal száguldott gyalogtúráin, és ezt az udvarban bizony kevesen bírták követni. Mária közéjük tartozott.
Számtalan személyes élményét elhivatottan rögzítette kapcsos naplójában. Minden alkalmat és helyszínt megragadott az írásra - jegyzetelt a hajókabinban, vasúti kocsiban (amíg a királyné vadászni ment) vagy éppen egy közeli vendéglőben.
A napló kulccsal lezárt lapjaira már a kortársak is nagyon kíváncsiak voltak. Festetics Mária azonban az utókornak szánta írását.
Mária német nyelven írt naplójának kötetei, a Széchényi Könyvtárban találhatóak, 2009-ben jelent meg magyarul, a naplók egy részlete.
Címe: "Egy udvarhölgy naplójából. Gr. Festetics Mária udvarhölgy naplója Budán és Gödöllőn papírra vetett részei".