A következő címkéjű bejegyzések mutatása: füvészkert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: füvészkert. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 7., kedd

Szépség

 Egy kis ízelítő a szegedi Füvészkert csodás lótuszvirágaiból
 tisztaság
 szépség
 megvilágosodás
 újjászületés
 nőiesség
 termékenység
 bölcsesség

Reményik Sándor: A lótusz 

Az emberi szellem hasonlatos a lótuszvirághoz.


Mint ahogy a lótusz a tavak és mocsarak iszapos fenekéről tör fel a víz felszínére, úgy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi világ sötétjéből és úgy emelkedik föl a fény felé.
És miként a lótusz a vizek felszínén szétterjeszti leveleit, majd pedig a napfény hatására kibontakoztatja szépséges virágát, úgy bontakozik ki a szellemi mivoltát felismerő emberi lélek is a magasabb világok fényénél a magasabb rendű erők hatására.
De ehhez az szükséges, hogy - mint a lótusz - boldogan kitárjuk lelkünket a szellem napsugara előtt és hagyjuk, hogy a magasabb világokból szüntelenül leáradó fények érleljék bensőnket, miként a Nap sugarai a lótuszvirág szívét.
Mikor tehát úgy érezzük, hogy lábunk elmerül a föld sarában, emeljük fel lótusz-szellemünket a legmagasabbhoz, ami számunkra létezik. Lelkünk már-már összecsukódó szirmai újra erőt, színt és szépséget nyernek majd tőle

2017. augusztus 28., hétfő

Budai Arborétumban jártam

A régi Kertészeti Egyetem (Szent István Egyetem) környéke, a Gellért hegy déli lábánál, területe 7,5 hektár, 1975-ben az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánították. Emlékszem, hogy egyszer jártunk itt egy Kertészeti Kiállításon, akkor az orgonák virágoztak éppen, amiből szintén szép gyűjtemény található itt.
 Térdeplő lány virággal (Kucs Béla 1966)
A vidéket valaha szőlőskertek borították, melyet a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén.
Sajátos mikroklímával rendelkezik, az ország talán legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Megtalálható itt csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. Gazdag mediterrán gyűjteménnyel rendelkezik.
Bemutatókertként szolgál a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel ismerkedő hallgatók számára. Fontos feladata a honosítás. (dendrológia - a növényrendszertan fás növényekkel foglalkozó ága)
Felső Kert bejárata a Ménesi úton
A Felső Kert szép és ritka idős fáiról nevezetes. Itt él az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye, (Quercus libani)
Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben. Sajnos teljesen magára hagyva.....
Bereczki Máté (1824-1895) szobra, a legnagyobb magyar "gyümölcsész"
Kerti tó
A botanikus kertek leglátványosabb időszaka, a tavasz vagy ősz, itt még egy nárcisz gyűjtemény is található. (A nárcisz-mező bakancslistás hely számomra) Ennek ellenére nagyon kellemes sétát tettünk ebben a csodás környezetben. Nem is tudtam, hogy a Gellért hegyen ekkora botanikus kert található. Biztos eljövök még máskor is!!

2016. június 9., csütörtök

Madárfiókák

Végezetül a Szegedi Füvészkerti sétám során, melyről az előző öt posztban beszámoltam,  ebben a  kis madárkában gyönyörködtem. Úgy elrepült az idő, hogy észre sem vettem, hogy már dél is elmúlt.
Ezek a gyémántgerlék tüneményesek voltak, Ausztrália legkisebb madarai, ilyen közelről még nem láttam madárfészket.
Míg nézegettem őket, feltehetőleg a hím egyed próbált elriasztani, hangosan rikoltozott és a popóját felém mutatva a farok tollait széttárta, mint a páva
 Sajnáltam őket a nagy kalitkájukban, bár inkább pavilonnak volt mondható
Ekkor hívott a férjem, hogy vár rám a bejáratnál, így elbúcsúztam ettől a csodálatos kerttől.

2016. június 8., szerda

Szépségek

A japánkert egyik tipusa a tsuki-yama azaz hegyvidéki, fő motívuma a vízesés és a tó.
Egy tipikus japánkertben rendszerint megtalálhatók a víz, sziget, híd, kő lámpás, teaház vagy kerti pavilon
A másik típusú japánkert, hira-niwa azaz síkvidéki, alapformáját a kövek elrendezése határozza meg. A víz – ami elengedhetetlen része a japánkertnek – kút, vagy folyóka formájában jelenik meg benne.
 Üvegház növényei
 Kaktuszok között
 Ismerős??
 Sok szépség, csodálatos a természet!
Itt akár egy egész napot is el lehet tölteni, én csak egy félnapot sétáltam a növények között, a szemerkélő eső megszűnt és kisütött a nap, csodás volt......folyt. köv.

2016. június 7., kedd

Piros ruhás balerina

A következő állomás a Gyógynövény- és Fűszerkert volt.
2011-ben készítették, a füvészkertek elődjének számító középkori kolostorkertek mintájára. Hatásmechanizmusuk szerint helyezték el a növényeket.
Elsőként a kerti mák virágaihoz rohantam, annyira meseszépek voltak, a különböző fázisban lévő virágok, mint a piros ruhás balerinák.
A levendulás még várat magára, több fajta egymás mellett kacskaringózik, pár hét múlva biztos káprázatos lesz.
 Tanyaudvar
Tátika vagy oroszlánszáj (Antirrhinum majus) gyerekkorom egyik emlékezetes virága. Még most is látom magam előtt, ahogy Nagymamám leszed egy virágfejecskét az ezer színben pompázó virágból és mutatja, hogy tátog..... :))
A kerti katicavirág (Nigella sativa). 
Ennek az apró kis fekete magjával díszítette barátnőm múltkorában a pogácsáját. Ő  Törökországból szerzi be, de már itthon is kapni keleti boltokban. Nigella magként ismertük meg. (Nincs köze a tévéből ismert Nigella Lawsonhoz)
Itt olvashattok róla.......Nigella mag
 Hangulati elem
 Folyt. köv.....