"Hírős város az Alföldön Kecskemét" ahogy Petőfi is említi. Régi vágyam teljesült, merő véletlenségből, a páromnak itt volt dolga. Egy kis lelkiismeret furdalásom azért volt, hogy a munka dandárjában vele mentem, de nagyon megérte, nem csalódtam. Igaz jártunk már itt valamikor régen, de valahogy nagyon keveset láttam belőle.
A zsinagóga, a kecskeméti városkép
egyik jellegzetessége, mór-romantikus stílusban
Zitterbarth János tervei szerint
épült az 1860-as években. Az 1911-es földrengés során lebillent kupolája helyébe új készült
1912-1913-ban, építésze,
Baumhorn Lipót. Belsejét átalakították
- ez volt az első olyan zsinagóga az
országban, amelyet lebontás helyett a külső megtartásával, átépítettek
és ezzel az épület új funkciót kapott, Tudomány és Technika Háza lett
belőle. Benéztünk, nem voltam elragadtatva, nagy kár volt átalakítani!
A Cifrapalotát - Kecskemét másik híres épületét, a főtér egyik ékességét - 1902-ben
Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban, a Lechner-iskolát követve. Volt bérház, kaszinó, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.
A homlokzati falsík színes majolika díszítésű, népművészeti
motívumokkal, és hullámvonalas
lezárású, a magas tető is díszes kiképzésű.
A mázas homlokzatdíszeket és tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyár készítette.
A csatornafedeleken mindig megakad a szemem. Kecskemét nevének kialakulására több teória van, az egyik szerint a 13.
században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a
Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre
kecskét ajándékozott.
Folyt. köv......